Valami borzalmas leselkedik a magyar gazdaságra, a szakértők sem tudják az okát
Magyarország nagyon különös gazdasági helyzetbe került az idén, amit egyelőre nem is lehet teljes mértékben megmagyarázni. Ilyen furcsa alakzatot mutat az áfabevétel mozgása is, amely ebben az évben elmaradt a tervezetnél, ám a fogyasztás volumenének csökkenése nem magyarázza önmagában az alacsony bevételváltozást. A Makronóm Intézet vezető elemzője segített az Economxnak eligazodni a magyar áfarengeteg útvesztőjében.
Az Európai Bizottság összesítéséből egyébként kiderül, az egyes tagállamok milyen arányban támaszkodnak az egyes adótípusokra: az Európai Unióban az adóbevételek 27,5 százaléka származott fogyasztási, 51,4 százaléka munkát terhelő, míg 21,0 százaléka a tőkét terhelő adókból.
Hazánkban ennél érdemben magasabb,
40,8 százalék a fogyasztási adók aránya,
a munkát terhelő adóké 43,0,
a tőkét terhelőké pedig 16,2 százalék.
Regős Gábor ehhez hozzáteszi, hogy a magasnak tűnő fogyasztási adó mértékével még a dobogóra sem férünk fel: Horvátországban a fogyasztási típusú adók aránya 52,1 százalék, Bulgáriában 45,8 százalék, míg Lettországban 41,8 százalék. Az látható, hogy a fejlettebb országokban magasabb a tőkét terhelő adók aránya, és alacsonyabb a fogyasztási adóké.
Az tehát igaz, hogy az átlagosnál nagyobb arányban támaszkodunk a fogyasztást terhelő adókra, de az nem, hogy ez lenne a legnagyobb bevételi forrás
Szerinte azon lehet vitatkozni, hogy nem kellene-e jobban adóztatni például a tőkét, de a tőke adóztatása talán az, ami könnyebben kijátszható:
a tőke ott adózik, ahol kevesebbet kell fizetnie.
A fogyasztást terhelő adók magasabb arányát az is indokolhatja, hogy ez rontja legkevésbé a versenyképességet, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a fejletlenebb országok árszínvonala alacsonyabb - tette hozzá.
A magyarok 70 százaléka tudja, mi a dörgés, de a kormány még több kontrollt vezet be
A Nézőpont Intézet bemutatta a Hófehér gazdaság felé című legújabb elemzését, amely Magyarország gazdaságfehérítési eredményeit mutatja be közép-európai összehasonlításban. A rendezvényen Varga Mihály pénzügyminiszter elmondta, még szélesebb kontroll alá vonják a magyar gazdaságot. Bővebben >>>
A szakértő szerint az lehet meglepő, hogy Magyarország az átlagosnál kevésbé adóztatja a munkát – a munkára rakódó közterheket végső soron ugyanúgy a háztartások fizetik, mint a fogyasztási típusú adókat, így a kettőt talán érdemes lehet együtt vizsgálni.
Itt felmerül annak a kockázata is, hogy egy magas inflációs helyzetben is a pénzügyi kormányzat ilyen mértékben támaszkodik a lakossági fogyasztás utáni adóbevételekre.
Ebből a szempontból meglehetősen furcsa a mostani helyzet - magyarázta Regős Gábor. Ugyanis a magas infláció nominálisan jelentős emelkedést kellene eredményezzen az áfabevételekben, míg a fogyasztás reálértéke ennél kisebb mértékben csökken (hiszen enni mindig kell), így összességében az áfabevételeknek növekedniük kellene, még ha nem is az inflációt elérő mértékben. Alapvetően tehát nem kellene gondot okoznia a fogyasztás utáni adóbevételekre való támaszkodás.
A második szempont, hogy
ritka az olyan recessziós időszak, mint a mostani
A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.
Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.
Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.
- folytatta a Makronóm Intézet vezető elemzője - A foglalkoztatás nem esik vissza, a bérek emelkednek (még ha reálértelemben az év első nyolc hónapját csökkenés is jellemezte), a profit-húzta infláció nyomán a vállalati profitok pedig szárnyalnak. Ez tehát előzetesen megint nem arra utalna, hogy a jelenlegi helyzetnek gondot kéne okoznia.
Az adatokból azonban mégsem pont ez a szakértő szerint látszik: a kiskereskedelmi forgalom – amellyel a részletes GDP-adatok hiányában leginkább tudjuk közelíteni a háztartások fogyasztását – volumene 9,3 százalékkal mérséklődött az első 9 hónapban. Ebben szerepe van a kormányzati transzferek okozta magas bázisnak. Ugyanezen időszakban az infláció 20,9 százalékot tett ki. Ez nominálisan összességében 9,7 százalékos bevételnövekedést kéne, hogy eredményezzen – alacsonyabbat, mint a szociális hozzájárulási adó és járulékok 14,2 százalékos bővülése, de nem drasztikusan kisebbet. A probléma az, hogy ehelyett a 9,7 százalékos bővülés helyett mindössze 0,4 százalékos növekedés történt az első 9 hónapban az áfabevételeknél.
A legutóbbi államháztartási adatok szerint tavaly január-szeptember viszonylatban 5044, az idei első 9 hónapban pedig 5064 milliárd forint volt az áfabevétel. A kormányzat részéről egyelőre nem derült ki, hogy mi okozhatja ezt az eredményt.
Amint láttuk, a fogyasztás volumenének csökkenése nem magyarázza önmagában az alacsony bevételváltozást, itt más tényezőnek is állnia kell a háttérben. Hogy mi ez a más tényező, az pontosan nem derül ki
- reagált felvetésünkre a szakértő.
A bevételi oldalon 8,1 százalékos növekedést látunk (ez nem sokkal marad el a fent becsült 9,7 százaléktól, de a kettőnek nem is kell megegyeznie, hiszen az adó befizetése késleltetve, a következő hónapban történik), míg a kiutalásoknál jóval magasabb értéket, 18,1 százalékot – ez okozza tehát a nagyobb problémát.
Itt a nagy megugrásnak vélhetően több oka van:
egyrészt a visszautalások ütemezése a korábbitól eltérő lehet, a cégek esetleg hamarabb kérik a visszautalásokat;
másrészt az export teljesítménye kedvező, ez szintén inkább a visszautalásokat erősíti;
harmadrészt, az elmúlt évek fehéredése után nem kizárt némi feketedés – bár ez inkább csak hipotézis, számokkal nehéz lenne alátámasztani.
Az áfakiutalások magasabb mértékével kapcsolatban elmondta, azt vélhetően nem egytelen tényező magyarázza. ugyanakkor kérdés, hogy mi az a tényező, ami a legnagyobb szereppel bír. Szerepe lehet annak, hogy a vállalatok átálltak a gyorsabb visszaigénylésre, hogy az export jobban pörög (bár ez csak az időbeli eltolódással együtt bír magyarázóerővel), illetve lehet egy feketedési hatás is.
De vélhetően ez az a kérdés, amire nagyon jó lenne tudni a pontos választ, és amire a válasz egyáltalán nem nyilvánvaló
- fűzte hozzá.
Volt év, amikor 259 milliárd forintnyi áfát nem fizettünk be, de a kormány így is jól járt
Varga Mihály pénzügyminiszter ismét megerősítette, a kormány számára továbbra is kiemelkedően fontos bevételnek számít az áfa, és a még nagyobb tételek érdekében tovább fehérítenék a gazdaságot. Bővebben >>>
Ugyanakkor a mutatószámok objektív magyarázatokra is alkalmasak. Regős Gábor rögzítette, a gazdasági teljesítmény esetében a Pénzügyminisztérium idénre 1,5 százalékos bővüléssel számolt, ehelyett 0,4-0,5 százalékos csökkenés valósulhat meg – nem kis részben a kedvezőtlenebb fogyasztási adatok miatt.
Az első 9 havi érték az éves terv 63,4 százaléka, míg tavaly az első 9 hónapban teljesült az év végi érték 73,5 százaléka, azaz itt valóban látható egy szignifikáns elmaradás.
Ez vélhetően részben adódik a vártnál kedvezőtlenebb makrogazdasági pályától, részben pedig a magasabb visszautalásokból. Az áfabevételek becslésénél vélhetően elsősorban az infláció és a fogyasztás várt pályáját nézik, így ennyivel nagyobb kiutalásokra jó eséllyel nem számítottak - értékelte a pénzügyi kormányzás prognózisát.