A vádirat szerint a férfiak egyike, aki egy nagy árbevétellel rendelkező, legális kereskedelmi tevékenységet is folytató Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei gazdasági társaság ügyvezetője volt, 2017-ben abban állapodott meg két másik társával, hogy az Európai Unión belüli kereskedéshez kötődő adójogszabályokat kijátszva, jogosulatlanul nagy összegű adóvisszatérítéshez jussanak.
Ennek érdekében a férfiak egy határokon átnyúló, fiktív kereskedelmi láncot hoztak létre, egyedileg beazonosíthatatlan, nagy mennyiségű termékek, jellemzően édességek, óvszerek és illatszerek kereskedelmére.
A Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei székhelyű cég ügyvezetője az egyik társa által biztosított, belföldi gazdasági társaságoktól szerezte be – papíron – áfával terhelten az árukat, amelyeket fiktív módon a harmadik társuk által irányított külföldi gazdasági társaságoknak áfamentesen értékesített, majd a látszólag kifizetett áfa összegét visszaigényelte.
A három férfi a láncolatban a negyedik társukhoz köthető cégek útján az árut újra az egyik vádlott irányítása alatt álló belföldi gazdasági társaságok felé értékesítette, így az árumennyiséget körbe járatva a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei székhelyű gazdasági társaság 2017-ben és 2018-ban, egy év alatt több mint egymilliárd kétszázmillió forint áfát igényelt vissza jogosulatlanul a költségvetésből.
Az ügyészség a vádiratában a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt a férfiakkal szemben börtönben letöltendő szabadságvesztés büntetésre, közügyek gyakorlásától eltiltásra, pénzbüntetésre és vagyonelkobzásra tett indítványt, továbbá indítványozta azt is, hogy a bíróság tiltsa el a férfiakat gazdasági társaság vezető tisztségviselői tevékenységének gyakorlásától - írta a főügyészség.
Az ügyben a Szolnoki Törvényszék fog dönteni.