Az elmúlt években egyre nagyobb szeletet hasít magának a munkaerőpiacon az agilis munkavégzés, és bár vannak, akik ezt a tempót nem szeretik, számokkal bizonyítható, hogy jócskán megemeli a termelést a vállalatoknál.

A módszertant elsősorban olyan cégek kezdték el használni, ahol létfontosságú az informatikai fejlesztések zökkentőmentes végbemenetele, így a munkaszervezés jellemzően rövid ciklusokkal (sprintekkel), gyors leszállítási szakaszokkal zajlik, a dolgozóknak nem kell mindent egyszerre megoldaniuk, csak azt, amit ezekre az etapokra vállaltak. Így tartható kordában a szervezet működése, mindig csak kevés meghatározott célon tartják a fókuszt.

Kapcsolódó

Felkavarni az állóvizet

De mi ennek a módszertannak a legnagyobb előnye és a hátránya? 

„A vállalatok számára a legnagyobb előny talán az, hogy kitartó vezetői támogatással az agilitás újszerű módszerei a legbegyöpösödöttebb kultúrát is képesek átalakítani. Hátránya pedig talán pont ennek a fordítottja, vagyis hogy enélkül ez is csak egy divathullám külsősége maradhat" – mondta az Economxnak Takács István.

Az agilis tanácsadó azt is elmondta, hogy hazánkban már majdnem száz közép- és nagyvállalat próbálta ki a módszert, de csak jóval kevesebbnél vált a vállalat kultúrájának alapjává is. Persze ennél jóval több az ezzel a módszertannal csapatszinten dolgozók száma.

xx
Az Economx a Pulzus Kutatóval karöltve végzett felmérést, ennek alapján pedig kiderült, hogy az emberek több mint fele nem tudja, mi az az agilis módszertan
Kép: Economx

Mivel a leszállítási szakaszok, azaz sprintek, nevéből is adódóan jellemzően gyorsan futnak le, nincs idő a régi, hagyományos működéssel operáló modelleket követni. Tehát nem feltétlenül „végrehajtói” működés szerint dolgoznak a szervezetben, hanem kreatív, gondolkodó attitűdöt várnak el a munkavállalóktól.

„Az agilis működés a munkavállalók motiválását is máshogyan közelíti meg: felhatalmazáson, folyamatos személyes fejlesztésen keresztül, amiben legtöbben megtalálják megújuló motivációjukat. Persze mindig akad olyan, aki nem szereti a változást például a vélt hatalomvesztés vagy csak a túlzott megszokottság miatt”

– hangsúlyozta Takács István.

Meeting-özön a köbön

A Covid-világjárvány alatt rengeteg tanulmány foglalkozott azzal, hogy a végtelen mennyiségű meeting káros az egészségre. Az agilis működés azonban pont, hogy sok meetinggel jár, főként ha a dolgozók hibrid felállásban otthonról is dolgoznak heti 1-2 napot.

A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint a folyamatos megbeszélések kultúrája már Covid előtti több évtizedes probléma. Az agilis módszertan erre az úgynevezett co-lokációt javasolja régóta megoldásnak, hiszen folyamatosan együtt ülve nincs szükség a kollégáknak hosszas megbeszélésekre, helyette csak „átszólnak” egymásnak a másik asztalhoz. 

xs
A felmérés szerint az agilis működésben dolgozók jelentős többségét nem zavarja a sok meeting
Kép: Economx

A Covid pont ezt nehezítette meg, amikor a kollégák hónapokon keresztül a meetingekhez visszatérve próbálták online pótolni a kieső közös munkát, ahelyett, hogy modern számítógépes, úgynevezett virtuális szobákban online töltötték volna együtt egész napjukat – tette hozzá Takács István. Hozzátette, napjainkra sem múlt el ez a kihívás, mert a hibrid működés home office napjai hasonlót okozhatnak, ha nem állnak hozzá professzionálisan a kollégák.

A ceremóniák tartják egyben a gépezetet

Bizonyítható, hogy ez a munkaszervezési struktúra többet hoz a konyhára a cégeknek? – tettük fel a kérdést az agilis tanácsadónak.

„Igen, a nagyobb módszertanok nemzetközi alkalmazóinak bevallása alapján a termelékenység 20-50 százalék körül emelkedett, de mérhető javulás volt motivációs és time-to-market szempontból is”

− húzta alá Takács István.

Ehhez nagyban hozzájárultak a ceremóniák is, és ez talán az agilis működés legfontosabb alapja. A különböző ceremóniák – mint sprinttervezés, demo, retrospektív – adják a működés ütemét, olyan ez mint egy zenekarban a dob, amely diktálja a ritmust, és minden hangszer hozzá igazodik.

A ceremóniák során a csapatok megtervezik a következő sprintszakasz céljait, önreflexiót gyakorolva átbeszélik, hogy mi az, amit jól vagy nem jól csináltak, majd bemutatják az elvégzett munkát, s visszajelzéseket adnak egymásnak. És bár fentebb arról írtunk, hogy a dolgozókat önállóságra, kreativitásra, gondolkodásra ösztönzik, ezeket a ceremóniákat a vezetők, jellemzően Product Ownerek, Chapter Leaderek instruálják, menedzselik.

Az elején megijednek, ott dől el minden

Nem könnyű azonban a régi, hagyományos működésről átállni az agilisra. Sőt, Takács István egyenesen azt állítja, hogy soha nem ér véget az agilis áttérés.

„Állandó visszacsatolás alapján az agilitást is folyamatosan igazítva kell tartani az épp optimálishoz, így például a Nokiának sem szabadott volna megnyugodnia annak idején piacvezető szerepét elérve” – mondta lapunknak a szakértő. Hozzátette, hogy az új módszertan és egy ilyen mértékű változás mindig döccenőkkel indul, a kérdés, hogy mekkorákkal és hogyan reagál rá a szervezet, vagyis képes-e pozitív hozzáállással igazodni az előbb említettek szerint, vagy megijed és visszaáll a korábbi állóvízbe.

dd
A válaszolók elsöprő többsége még nem dolgozott agilis működésben
Kép: Economx

Ebben a folyamatban hatalmas szerepe lehet az agilis coach-nak. A szakirodalom szerint az agilis coach mentorál, tanít és segítőtevékenységet is végez. Optimalizálja a munkafolyamatokat, segít priorizálni, ha elakad a folyamat, de beszélget is a dolgozókkal, egyfajta támogatói szerepkör is az övé.

Takács István szerint a különböző metodológiákban különböző szerepe van az agilis coach-nak, például az extrém programozásban, és a Spotify-módszer szerint operatívan ők facilitálják a csapatok működését, de ami közös minden metodológiában, hogy a szervezet kezdeti tanulási szakaszát coach-olják elsődlegesen.

Az előzőből adódóan egy jó coach-ra sincs örökre szükség, persze távozásukat nem határidőhöz vagy büdzséhez kellene kötni, hanem agilis érettségi szinthez – zárta gondolatait a szakértő.