„A mai rendezvény jól bizonyítja, hogy az élelmiszeripar lassan megtalálja a helyét a köztestületben, sokat gondolkodtunk, hogy milyen típusú akciókkal, megoldásokkal tudjuk a kötelező kamarai tagsággal rendelkezőket segíteni, szolgálni. A kamara megalakulásakor is azt mondtam, nekünk kell kipréselni, hogy a kamara csináljon olyat, ami a mi érdekünket is szolgálja, ne csak a termelők érdekében járjanak el. Ez a kiállítás egy bizonyítéka annak, hogy valamit elértünk” – kezdte beszédét Éder Tamás a FoodTechShow élelmiszeripari gép- és technológiai kiállításon.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara élelmiszeriparért felelős alelnöke elmondta, a rendezvénytől azt várják, hogy a mintegy 60 kiállító és a közel 2 ezer regisztrált úgy menjen haza, hogy azt mondják, megérte eljönni, hiszen olyan üzleti lehetőségek nyíltak számukra, melyet máshol nehezen találtak volna meg. A show ötlete még a Szántóföldi Napok kapcsán jött, a NAK úgy vélte, miért ne mutathatnának be olyan gépeket, megoldásokat, amelyek az iparági gyártáshoz és fejlesztéshez szükségesek lehetnek a jövőben.

Kapcsolódó

Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

A kiállításon az érdeklődők megtekinthetik a legkorszerűbb gépeket, technológiai megoldásokat, N kategóriás szállítójárműveket, hűtőket, füstölőket, és olyan robotizált vagy IT alapú megoldásokat láthatnak, amelyekkel az ágazat egyértelműen a digitalizáció irányába tart.

Éder Tamás azt is elmondta, kiemelt cél volt, hogy a rendezvényen a kicsi-, közepes- és nagyvállalatok is találjanak olyan innovatív megoldásokat, amely eszköz lehet a fejlődéshez.

Az alelnök bejelentette, hogy a következő hetekben olyan pályázati felhívások jelennek meg, amelyek 200 milliárd forint értékű támogatást adnak az ágazat szereplőinek, ezek pedig alapot adhatnak a versenyképes és fenntartható beruházásokhoz.

„Ez a 200 milliárd nagyon nagy összeg. Felelősen, bölcsen, hatékonyan kell felhasználni, és egy percre sem szabad elfelejteni, hogy az uniós segítség mellett ez részben a magyar adófizetők forintjaiból is van”

– húzta alá Éder Tamás, majd hozzátette, ilyen mértékű támogatást ritkán kap ez az ágazat, és hálásak lehetnek, ha ez még egyszer valaha megtörténik.

Az alelnök arról számolt be, hogy az elmúlt években sok vita volt arról, hogy a hazai élelmiszeripar miért küzd versenyképességi problémákkal, és a szakmai vezetés arra jutott, hogy az ágazat meghatározó problémája, hogy a legkorszerűbb technológia sok helyen nincs bent a cégeknél, ehhez pedig támogatás kell. S hogy mi kell ehhez?

  • Forrás,
  • hitel,
  • jó üzleti terv,

s utóbbiaknak olyan jónak kell lenni, ami egyértelműsíti, hogy nem a vágyainkat öntjük betonba, hanem megalapozott és átgondolt stratégiánk van a fejlődésre.

Lenyomta a válság a szektort, kell a tőkeinjekció

Felkai Beáta szerint az elmúlt időszak negatív hullámai – mint a covid, a háború, az elszállt infláció – óriási hatással volt az ágazatra. S amellett, hogy az élelmiszeripar mindig lemaradott volt például foglalkoztatásban, az eredményeinek mutatója sem volt kimagasló helyen. 

Az Agrárminisztérium helyettes államtitkára rámutatott, hogy rendkívül fontos volt, hogy az élelmiszeriparnak saját, dedikált forrásai legyenek, és a mostani lehetőségek ezt nyitották ki. 

vv
Szécsényi Tamás, Juhász Anikó, Felkai Beáta, Éder Tamás (b-j) a Fodd Tech Show élelmiszeripari kiállításon
Kép: Economx

Felkai azt mondta: „Büszkék vagyunk arra, hogy végre sikerült egy munkacsoportot összehozni, ahol a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség, valamint a HIPA is ott van, és együtt találjuk ki a lehetőségeket”.

A 2021-2027 közötti hétéves uniós programozási időszakban az új, megreformált uniós Közös Agrárpolitika (KAP) keretében Magyarország kiemelten fontos szerepet szán a a hazai élelmiszeripar fejlesztésére és versenyképességének növelésére.

A hétéves időszakban mintegy 750 milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre a fejlesztések támogatására,

amelyből 2021-2022-benmár két pályázati felhívás alapján már 250 milliárd forint forrásra lehetett pályázati kérelmeket benyújtani.

Juhász Anikó a kerekasztal beszélgetésen elmondta, a tervezésnél 2 alapelv volt:

  • amit korábban megszoktak a pályázók azt igyekezzünk megőrizni,
  • amiket korábban jeleztek a jelentkezők vágyálmaikként, azt valósítsuk meg.

Óriási változás az eddigi időszakhoz képest például, hogy míg korábban csak bankgaranciára lehetett előleget igényelni, az most már nem szükséges és ez jelentős előrelépés – közölte az Agrárminisztérium helyettes államtitkára.

Arról is tájékoztatott, hogy alapesetben 50 százalék a támoatási finanszírozás, ám mostantól +15 százalék jön, tehát 65 százalék támogatást lehet igényelni. „Az önerő biztosításhoz is lehet segítséget kérni összesen 15 százalék erejéig, szóval a maradék 35 százalékban is tudunk már segíteni” – mutatott rá Juhász Anikó.

Vissza kell jutni a polcokra

Éder Tamás azzal folytatta, hogy az elmúlt 10-12 év eredményeként egy olyan feltételrendszer alakult ki, ami jól szolgálja, hogy hatékonyabban használjuk ki a forrásokat. Régen például a cégeknek növelni kellett a dolgozói létszámot, ezek sikerült kigyomlálni. Ez pedig jó alapot ad arra, hogy a legfontosabb célokat helyezzük fókuszba. Ezt segíti majd az is, hogy a pályázatok elbírálásnak rendszere is változik: az üzleti tervre kell nagy figyelmet helyezni a döntéshozóknál, mert a téves elképzeléseket ki kell szedni, rossz fényt vet az ágazatra, ha olyan fejlesztésekre adunk támogatást, amelyről előre lehet tudni, hogy nem lesz sikeres.

A belpiac és az export  érdekében is kell fejleszteni – mondta az alelnök –,  hiszen veszítettünk a belpiaci részesedésünkből, a magyar fogyasztók kosarában kisebb arányban szerepelt a magyar termék.

„Erre figyelnünk kell, úgy kell dolgoznunk, hogy az a hazai polcok visszaszerzést szolgálja”

– hangsúlyozta Éder Tamás, majd hozzátette, épp úgy kell a tömegtermékek gyártására is koncentrálni.