Augusztus 1-jétől fokozatosan lép életbe a világ első, a mesterséges intelligencia megoldások működését átfogóan szabályozó rendelete, az AI Act. Egészében 2026 közepétől lesz az európai, illetve a nemzeti jogrendszerek része.

    A rendelet célja, hogy a mesterséges intelligencia működését érthetőbbé és transzparensebbé tegye, beleértve a manipulált tartalmak jelölésének kötelezettségét is.

    Ennek apropóján a GVH Podcast legfrissebb epizódjában Dr. Tóth András, a  Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyettese, a GVH Versenytanácsának elnöke beszélt arról, hogy a versenyjog mint jogterület képes-e lekövetni a folyamatos technológiai fejlődést.

    Az AI Act szabályozással kapcsolatban úgy vélte, hogy a technológiai fejlődésre adott, jogászi megközelítéssel megfogalmazott válaszok mindig felvetik az innováció korlátozását. Az AI Act kapcsán is elhangzanak ilyen bírálatok.

    Úgy fogalmazott: 
    Nagyon úgy látszik, hogy az Európai Unióban a jog akarja megmondani, hogy milyen keretek között innoválhatsz, ez pedig kiveszi a fejlődés hajtóerejét.

    Tóth András rámutatott arra is, hogy a MI technológiákba való innováció területén az EU elképesztő lemaradásban van Kínához és az Egyesült Államokhoz képest.

    Ráadásul, mint mondta, az AI Act az Európai Bizottság saját hatástanulmánya szerint mintegy 20 százalékkal fogja megemelni az európai vállalatok megfelelési költségeit és ez 2025-ig mintegy 30 milliárd euróba fog kerülni az európai gazdaságnak.

    Tóth András leszögezte:

    mindez az európai vállalatok globális versenyképességét egészen biztosan hátrányosan fogja érinteni. 

    A Gazdasági Versenyhivatal egyébként az uniós versenyhatóságok körében az elsők között indított piackutatást az AI-témában. Az alábbi két fő problémakört tárták fel. 

    • Az MI alapú technológia veszélyt jelenthet a tisztességes piaci versenyre.  Fejlesztése ugyanis jelenleg rendkívül nagy erőforrásokat igényel, amivel csak a legnagyobb technológiai óriásvállalatok rendelkeznek, amelyek így jelentős lépéselőnyhöz juthatnak a piaci versenyben. A mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazása ebből kifolyólag vállalkozások egy szűk rétegének kiváltságává válhat, ami a jövőben torzíthatja a piaci versenyt a digitális ágazatokban.
    • Az MI alapú technológia kiszolgáltatottabb helyzetbe hozhatja a fogyasztókat. A digitális térben ugyanis számos olyan adatgyűjtési és reklámozási gyakorlat van jelen, melyek veszélyesek lehetnek a fogyasztókra. A mesterséges intelligencia alkalmazásával a vállalkozások új szintre emelhetik a fogyasztók adatainak gyűjtését, felhasználását. Kiemelhető példája ennek a kockázatnak a chatbotok működése, amelyek esetében a fogyasztó nincs tisztában azzal, hogy a válasz, amit a mesterséges intelligenciától kapott, hiteles forráson alapul, vagy fizetett promóció eredménye.