System 32 IT piackutatását bemutató konferencián jártunk, ahol kiderítettük, mennyire állnak készen a magyar kis- és középvállalkozások a mesterséges intelligencia vállalati szinten történő alkalmazásra.

Újabban már nem mehetünk el a mesterséges intelligencia (MI) forradalmi technológiai újításai mellett, ami napról napra válik a piaci szférában is a boldogulásunk kulcsfontosságú feltételévé. Ha tetszik, ha nem, a mesterséges intelligencia által a digitális világ egy olyan villámgyorsan változó korszakába léptünk, amikor a környezethez való alkalmazkodás nem döntés kérdése, hanem létszükséglet. 

A System 32 IT Kft. digitális szervezetfejlesztő cég – amely a mindennapi hatékony munkavégzését megkönnyítő digitális átállásban nyújt segítséget a vállalatoknak közel száz, kis- és közepes méretű vállalkozást (kkv) kérdezett meg a mesterséges intelligencia alkalmazásával kapcsolatos szokásairól.

A kutatás eredményeiről Polereczki Andrea, a Securityssimo ügyvezetője, a European Cyber Security Organisation (ECSO) CISO Nagykövete és a Women4Cyber Hungary alapító és igazgatósági tagja, illetve Szlezák Péter, a System 32 IT Kft. alapító ügyvezető igazgatója mondta el a véleményét. 

Csupán 31 százalék használ MI-t

A kutatás megvizsgálta, hogy a vállalatok milyen munkafolyamatok elvégzésére, illetve milyen tudatossággal használják leggyakrabban az MI-t, mennyire tekintik a versenyképességük kulcsának, mekkora figyelmet szentelnek a munkavállalók ilyen jellegű edukációjára, valamint rendelkeznek-e átfogó stratégiával a technológiának a mindennapos működésükbe történő beépítésére vonatkozóan. A válaszok többsége nagy múlttal rendelkező szervezetekből érkezett, melyek már 10-20 éve jelen vannak a piacon.

A kutatásban résztvevő döntéshozók 31 százaléka most is aktívan használja az MI nyújtotta lehetőségeket, míg 19 százalékuk a következő 1-2 évben tervezi bevezetni a mesterséges intelligenciát használó megoldásokat a cég működésébe.

A felhasználók 72 százaléka általános irodai feladatok elvégzése során veszi igénybe az MI-t, 50 százalékban használják a marketing tevékenység támogatásában, és hasonló arányban hívják segítségül az adminisztráció, a döntéstámogatás és a riportok készítése esetén (44 százalék).

Igény van, de stratégia nincs

A felméréséből az is kiderült, hogy a válaszadók kétharmada úgy gondolja, hogy az MI egyszerűsíti és felgyorsítja a munkafolyamatokat, a válaszadó cégek nagy része mégsem rendelkezik MI stratégiával, több mint felük nem mutat felhasználói tudatosságot, illetve 10 százaléknál kevesebb foglalkoztat dedikált MI munkatársat. A válaszok rámutattak arra is, hogy a fejlődéshez jellemzően hiányzik a megfelelő stratégiai és technikai háttér, a leendő felhasználók felkészítése többségében nem megoldott, valamint az MI bevezetéséhez szükséges tudás és erőforrás sem áll rendelkezésre. 

Szlezák Péter szerint ezen mindenképp változtatni kell, hiszen a jól átgondolt, előre megtervezett MI stratégia kulcsfontosságú a digitális átalakulás folyamatában. Ezzel mérsékelni lehet az üzleti rizikót, és tudatosabban haladhatunk az üzleti céljaink megvalósításának lépéseivel a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségeket kiaknázva. 

Az ügyvezető igazgató úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia kkv-kon belüli terjedését a felhasználók hozták be a napi irodai feladatok elvégzésének megkönnyítésére. Előfordulhat például, hogy, amikor valakinek 2 órája van kiírni egy tendert, inkább a ChatGPT-vel végezteti el a feladatot, vagy amikor egy titkárnőnek 62 adminisztratív feladatot kell egy nap alatt ellátnia, akkor nagy terhet vehet le a válláról, ha a munkafolyamatot automatizálja. 

Senior vezetőként egyes esetekben rövidebb idő számomra számítógéppel elvégeztetni egy feladatot, mint kiadni, elmagyarázni egy beosztottnak, majd pedig leellenőrizni a munkáját, ha készen van

– fogalmazott Szlezák Péter.

AI Readiness sajtókonferencia
AI Readiness sajtókonferencia
Kép: PResston PR

FOMO Sapiens, avagy „aki kimarad, az lemarad”

A szuperintelligens rendszerek jelentette egzisztenciális fenyegetés kockázata alakította ki a félelmet a technológiai függéstől és a munkahelyvesztéstől. Ezen a ponton azonban Polereczki Andrea kiemelte, hogy a kulcs a tudatosság, egy technológia „soha nem lesz se jó, se rossz”, a felhasználókon múlik, hogy milyen hatásai lesznek az MI és az egyéb digitális eszközök alkalmazásának.

Összességében az egész digitalizációval szemben alacsony a tudatosság a kkv-k esetében, erre megoldásként a digitális kultúra megteremtése szolgál, a vállalatok ösztönzése a nyitott hozzáállásra

– jelentette ki.

Egy másik megfigyelhető jelenség a FOMO (Fear of Missing Out), a kimaradástól való félelem, az érzés, hogy aki nem használja a mesterséges intelligenciát, lemarad. Ezt a prekoncepciót a válaszadók 78 százaléka azonosította magában. Továbbá a válaszadók jelentős többsége egyetértett azzal, hogy bár az MI gyorsítja a munkájukat és egyszerűsíti az életüket, harmaduk szerint ezzel párhuzamosan veszélyezteti az emberek munkáját. 

A sor végén kullognak a magyarok

Polereczki Andrea hangsúlyozta, hogy fontos különbség figyelhető meg a hazai, az európai és az amerikai kkv-k hozzáállásában. Míg egy 2023-as amerikai kutatásban a mesterséges intelligenciával foglalkozó vezetők közel 70 százaléka állította, hogy a következő 3 évben az MI kulcsszerepet fog játszani a cégük életében, addig a System 32 idei kutatásánál ugyanerre a kérdésre mindössze a vezetők 27 százaléka válaszolt igennel. 

Itthon kevésbé gondolkodnak a kkv-k automatizációban, kevésbé bíznak a mesterséges intelligenciában, ezzel szemben az amerikai vállalati kultúrának egyre szervesebb része. Az ő működésük az analitikai típusú, megbízható modellekre épül, Magyarországon viszont a generatív AI alkalmazása a gyakoribb, ami ugyan az egyszerűbb algoritmusából kifolyólag pénzügyi elemzésre nem alkalmas, azonban marketing célokra annál inkább felhasználható

– fogalmazott a Securityssmo ügyvezetője.

Szlezák Péter felhívta a figyelmet arra, hogy 

digitális átállásban regionális szinten a magyarok az utolsók között járnak.

Ezt jól bizonyítja az Európai Unió Digitális Gazdaság és Társadalom Indexének (DESI) 2022-es eredménye. A tagállamokat a digitális előrehaladás alapján rangsoroló felmérésben Magyarország a 20. helyet foglalta el, a mezőny hátsó szegmensében. Azonban nem csupán hazai, hanem regionális szinten megfigyelhető a lemaradás, az Egyesült Államok jóval előrébb jár az Európai Uniónál ilyen tekintetben.

Úttörőnek kell lenni

Szlezák Péter azt tapasztalta, hogy a vezetői példamutatás esszenciális az innovációs újítások integrálásában, hiszen csak úgy érhető el a kívánt vállalati kultúraváltás, ha a vezetők leülnek a dolgozókkal és elmagyarázzák, miért éri meg számukra az MI biztosította automatizáció kiaknázása. Polereczki Andrea úgy véli, 

szükség van a szervezeten belüli úttörőkre, akik az innovatív és kreatív megoldások elsajátítására ösztönzik a többi dolgozót. 

Sokszor előfordul azonban, hogy a vállalatoknak nincs ötlete, hogy milyen területen alkalmazzák a mesterséges intelligenciát, illetve az X és Z generációs dolgozók felhasználási fogékonysága között is eltérés mutatkozhat. Steigervald Krisztián generációkutatót is megkérdezték a kutatás során, aki szerint a Z generáció tagjai a legegyszerűbb feladatokhoz is használják az MI-t, míg az idősebb korosztálynál a rutinszerű, bátor használat hiányozhat. 

A konferencia végén Szlezák Pétert, a Sytem 32 ügyvezető igazgatóját személyes interjú formájában kérdezte az Economx.

Szlezák Péter, a System 32 IT Kft. alapító ügyvezető igazgatója
Kép: PResston PR

A technológiai függőség generációs hatásai

Számos kritika éri a mesterséges intelligenciát a komplex gondolkodás és a problémamegoldó képesség feltételezett csökkentése és a függőség kialakítása miatt. Azonban az ügyvezető szerint annak ellenére, hogy az alfa és a Z generáció már beleszületett a digitalizált világba, a túlzott technológiai függőség veszélye mindannyiunkat érint.

Minden generációnak megvan a maga előnye és hátránya, szerinte nem a generáción, hanem a személyes hozzáálláson és tudatosságon múlik, hogy a technológia milyen hatással van az ember életére. Azonban a hosszú távú következmények csak sok év távlatából lesznek beazonosíthatók.

Nem elveszi, hanem megkönnyíti a munkavégzést

Az MI kapcsán a potenciális elbocsátások helyett a munkavállalók terheinek csökkentésére kell fókuszálni. Tapasztalatai szerint az irodai dolgozók életében, a marketing, a HR, a pénzügy és az asszisztencia szektorban úgy látja, hogy az emberek túlterheltek, gyakran nem rendelkeznek elegendő kapacitással.

Számukra egy virtuális asszisztens alkalmazása óriási könnyebbséget jelenthet a mindennapi feladatok ellátásában, aminek a munkáját tulajdonképpen már csak ellenőrizni kellene, és az esetleges hibáit kijavítani. Történelmi példákból merítkezve, az ipari és digitális forradalom sem vette el az emberek munkáját, hanem átalakította. 

Ellenállóvá tesz, ha beüt a krach

A külső tényezők, környezeti válságok óriási hatással vannak a piacok működésére. 

Ezen kihívásokkal szembeni ellenállóképesség kialakításában rejlik az MI ereje a szakértő szerint, hiszen csak azon vállalatok maradnak fenn a piacon, akik vannak annyira versenyképesek, hogy a gyorsan változó világhoz a leggyorsabban alkalmazkodjanak a digitalizációnak és automatizációnak köszönhetően.

Ha csak a Covid példáját vesszük, azon cégek, amelyek korábban fejlesztették ezen kapacitásaikat, zavartalanul folytathatták működésüket home office formájában, míg mások komoly veszteségeket szenvedtek el. Növeli a versenyképességet és a hatékonyságot, amikor az ember a világ bármely tájáról, helyi kötöttség nélkül dolgozhat.

Tiltás helyett tudatos használat

Bár az  Európai Unió mesterséges intelligenciájára vonatkozó szabályozását indokoltnak találja az ügyvezető, az MI túlzott korlátozása, keretek közé szorítása vállalati szinten nem hatékony. Jobban hisz abban, hogy a piaci jogszabályok megtartása mellett a munkáltató edukáció formájában hívja fel a dolgozók figyelmét az elkerülendő gyakorlatokra, káros hatásokra és készíti fel őket az MI tudatos használatára