A mai napig sok félreértés van az AI körül, egyesek még mindig a Transformers-filmekből szedik az információt a mesterséges intelligencia kapcsán. De ha a legérthetőbb definíciót szeretnénk megalkotni, akkor azt mondhatjuk, hogy olyan gépekről van szó, amik képesek a tanulásra. „2023-ban már jelen időben beszélünk erről, de fontos kiemelni, hogy a szó társadalmi értelmében ez nem az autó feltalálásának kora, hanem a Ford T-modellé” – mondta el az Economx AI Summit konferenciáján a Tilesch György mesterséges-intelligencia szakértő.

A Neumann Társaság MI-nagykövete hangsúlyozta: nagyon sok olyan intelligencia-komponenst ismerünk, amiben már meghaladja az embereket a mesterséges intelligencia. 

Kapcsolódó

A legtöbben tudták, akik digitálisan tájékozott polgárként léteznek a világban, hogy az elmúlt években a digitális szolgáltatások AI-alapúak voltak. A generatív irány megjelenésével azonban már nem történik velünk ez az egész, hanem képesek vagyunk kezdeményezőkké válni valamilyen AI-teremtési folyamatban

– mutatott rá a szakértő a pódiumbeszélgetésben.

2016-ban már elkezdődött...

„A változások korát éljük, és azt kell mondjam, hogy az elmúlt 6-7 év kiváltképp meghatározó ezen a fejlődési úton. 2016-ban a nagyvállalatok, így a Google, vagy a Microsoft felismerték az AI-ban rejlő lehetőségeket és rebrandingolták magukat, hogy mára piacvezetőkké váljanak” – mondta Tilesch az AI konferencián. Hozzátette ugyanakkor: napjainkban a belépési akadályok alacsonyan állnak, indivídumként, kis cégként is képesek vagyunk már az AI-t használni a munkánk során.

Kép: economx, Kaszás Tamás

A szakértő tapasztalata az, hogy a KKV-k jóval nagyobb sebességgel adaptálják a generatív irányvonalat, mint a nagyvállalatok. „Amíg egy nagyvállalat a kockázatokkal foglalkozik, addig egy kis cég már rajta van ezen az úton (…) Egy éve még a Metaverzumra voltunk rápörögve, most már nem csak beszélni akarunk az AI-ról, hanem aktívan tesztelik a cégek a lehetőségeket, beépülnek a munkafolyamatokba” – így Tilesch.

Aláhúzta: az AI akkor képes dönteni, ha hagyjuk dönteni. Újra fel kell találni a munkaköreinket, hogy mennyi kontrollt engedünk át egy gépnek. Úgy látja, vannak árnyoldalak, hibák, amik a jelenlegi, mainstream technológiákból kiírhatatlanok. „Ha lebontjuk a munkánkat feladatokra, akkor a munkánkhoz nagyjából 50-70 százalékot tud hozzátenni a mesterséges intelligencia.

A generatív AI fehérgallérossá vált. Az elmúlt években az volt a vélekedés, hogy a kék gallérosok életét változtatja meg, most úgy látjuk, már ott van a kreatív szakmákban is.

A társadalmi félelem valós, abban kormányok is egyetértenek, hogy olyan AI-t hozzunk létre, ami megbízható, a társadalom számára is . „Az, aki nem használja, csak hall róla, még mindig 50 százalék az esélye, hogy idegenkedik tőle, akik viszont használják, 60 százalék felett van az arány, hogy konzisztensnek élik meg az AI-t” – mutatott rá a friss felmérések nyomán Tilesch a társadalmi vélekedésre a rendezvényen.

Részletezte, a mesterséges intelligencia a csekély képességű munkaerőt képes közepesre felhozni.

Példának egy ügyfélszolgálati munkatársakat hoznék fel. Egy most kezdő call centeres generatív mesterséges intelligenciával két hét alatt jut el oda, ahová mesterséges intelligencia nélkül hat hónapra lenne szüksége.

A vállalatokra az a feladat vár, hogy meghatározzák a stratégiáikban, hogy mihez kezdenek a komoly produktivitás-növekedéssel.

Tilesch György három olyan területet emelt ki, ahol már érzik a polgárok az AI-t. Az egyik ilyen a kormányzati szolgáltatások tere, „Dubajban már eljutottak oda, hogy bármilyen okmány meghosszabbítása egy másodpercet vesz igénybe. A másik az oktatás, a harmadik pedig az egészségügy. Kína az oktatásban jár élen, az ázsiai országban egy startup-al szerződött le a kormány, az oktatás 90 százalékát már AI-asszisztens viszi."

Mindenki máshogy tanul, másra vagyunk képesek, de a program 5 percenként visszakérdez, hogy a diák megértette-e, amit tanult. Ez már a hipertanulás kora.
Kép: economx, Kaszás Tamás

Egy olyan cégnél, ahol energiát fektetnek a mesterséges intelligenciába és integrálják a munkamenedzsmentbe, ott egy 8 órás adminisztrációs feladatot akár 30 percesre redukálhat le az AI. Tilesch erre az Egyesült Államokat hozta fel példának, ahol ez a technológia az orvosok életét és időbeosztását könnyíti meg így. „De ott vannak a jogászok, a könyvelők, már lehet azon gondolkodni, hogy ők idő, vagy teljesítmény alapon fognak a jövőben számlázni?” – tette fel a kérdést a szakértő az AI-konferencián.

Egy kisérlet, amit kidobtak a piacra

A Chat GPT-t egy tudományos kísérletnek tartja, az alkotók bevállalták annak kockázatát, hogy hozzáférhetővé teszik az eszközt az emberek számára, majd megnézik, hogy hogyan reagál rá a piac. „A történet innentől ismert, jól reagált, elkezdődött a rohangálás a Microsoft és az Open AI között, hogy ki tudják használni azt a 100 millió felhasználót, aki feliratkozott.” Hangsúlyozta, „érdekes azt megvizsgálni, hogy arról soha nincsen cikk a sajtóban, ha a Chat GPT jól működik, de mindenki megnyugodhat, szerződéses alkalmazottak ezrei dolgoznak azon, hogy kijavítsák a hibákat, és bár azt nem lehet kijelenteni, hogy exponenciálisan javul a teljesítménye, a megbízhatóság, de minden pénzt beletesznek.”

Tilesch György

Jogász, a Szilícium-völgyben dolgozik mesterséges intelligencia-szakértőként és tanácsadóként. A PHI Institute for Augmented Intelligence alapító elnöke, a Neumann Társaság MI-nagykövete. 2010-ben költözött az Amerikai Egyesült Államokba, ezalatt dolgozott az amerikai, a dubai és az Európai Unió különböző országai kormányainak. 2020-ban megjelent nagy sikerű könyve, amit a NASA innovációs vezetőjével, Omar Hatamleh-vel közösen írt meg BetweenBrains címen. A könyv a mesterséges intelligencia által okozott gazdasági, politikai változásokról szól. Az Indexnek adott korábbi interjúban arról beszélt, nem megalapozatlan a félelem a masszív leépítésektől a mesterséges intelligencia térnyerése miatt, ugyan az orvosokat nem cserélik robotokra, de vannak szép számmal, akik aggódhatnak.