Egyre jobban fókuszba kerül az Airbnb-szabályozás, miután több ország is azt tapasztalja, hogy a rövid távú lakáskiadás brutálisan feltolja az albérlet- és az ingatlanárakat. Az elmúlt hetekben láthattuk, hogy Barcelonában valóságos lincshangulatba kerültek az elégedetlenkedő helyiek, azonban számos másik város is kísérletezik azzal, hogy miként lehetne rövidebb pórázon tartani az Airbnb-jelenséget annak érdekében, hogy enyhüljön a lakhatási válság.
Budapest belvárosa népszavazásra készül
A magyar főváros belvárosában évek óta téma az Airbnb szabályozása. A helyiek megőrültek az állandó ricsajtól, a brit legénybúcsúsoktól, az ordítva hazaérkező turistáktól, így a VI. kerület polgármestere komoly lépésre szánta el magát. Soproni Tamás augusztus elején jelentette be, hogy népszavazást indít a rövid távú lakáskiadás betiltásáról.
Kapcsolódó
A szavazáson feltett pontos kérdés így hangzik majd:
„egyetért azzal, hogy a VI. kerületben tiltsuk meg a társasházi lakások kiadását Airbnb-típusú szálláshelyként?”
A polgármester azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy a jelenség áldás és átok is, hiszen az Airbnb-lakások egyszerre érintenek rengeteg embert hátrányosan, másokat pedig előnyösen.
Kiemeli, hogy sokan dolgoznak rövid távú szálláshelyeken házigazdaként, takarítóként,
az önkormányzat ráadásul tavaly 670 millió idegenforgalmi adót szedett be az ilyen típusú szálláshelyektől,
ugyanakkor rengeteg problémát okoznak az ott élőknek, és részben ezek hatására ürülnek ki a belvárosi kerületek.
Felzabálhatják a kieső lakásokat a hosszú távra kiadók
A VI. kerületi szabályozás kapcsán Benedikt Károly az Economxnak azt mondta, minden kerület saját hatáskörében hozhat ilyen döntéseket jelenleg, aztán még az is előfordulhat, hogy ez később változik egy egységes fővárosi jogszabály miatt. A Duna House marketing vezetője szerint
„a VI. kerület az egyik legvonzóbb volt eddig a rövid távú bérbeadói piacon, hiszen ott volt a legenyhébb a szabályozás, emiatt a befektetők rendkívüli módon szerették”.
Hozzátette, sok mindent láttunk már, például amikor a pandémia miatt eltűntek az Airbnb kiadások, ekkor átállt a piac hosszabb távú kiadásra, ám teljes mértékben még akkor sem menekültek el előbbiek a piacról. Benedikt Károly szerint, ha megnehezítik a helyzetüket jogszabályokkal, akkor kérdéses a helyzet, de drasztikusat – főleg a részletek hiányában – nem várnak. Beszédes mindenesetre, hogy egyre több kerület szigorít a szabályain.
A Duna House szakértője úgy fogalmazott, nem szabad konkrétan csak az Airbnb-jelenséget figyelni, hiszen az árakat sok minden befolyásolja, tavaly is volt némi csökkenés.
Kiemelte, hogy Budapesten a bérleti piacon lévő lakások száma jelentős, de ha egy részük átmegy hosszú távú kiadásba, akkor a leendő Airbnb-szigorítás ellenére nem várható olyan drasztikus hatás, mintha eladnák az ingatlant. Ráadásul ez az állapot mindig kettős – mondja lapunknak –, hiszen
ha egy kerületben nem lehet rövid távon lakásokat kiadni, akkor az a helyi lakosok ingatlanjainak árát is csökkenti.
A szakértő azt is elmondta, hogy az ingatlanárak jelenleg a bérbeadók malmára hajtják a vizet, hiszen annyira drágák a lakások, hogy rengeteg ember nem engedheti meg magának a vásárlást, ehelyett hosszú távra bérel inkább.
Portugáliában működik a szigor
Budapest nem az első fecske a fenti kérdésben, számos másik ország már évekkel ezelőtt lépett. 2023 elején Portugália felfüggesztette a rövid távú bérbeadásra vonatkozó összes új engedélyt, hogy mérsékelje a turisták és a hosszabb távú külföldi látogatók lakáspiaci nyomását.
Az ország fővárosa, Lisszabon már jóval korábban intézkedett. A város 2018 novemberében lezárta a rövid távú bérbeadásra vonatkozó új regisztrációkat néhány történelmi városrészben, ez a tilalom pedig, nagyon úgy fest, hogy lassíthatta a lakhatási költségek növekedését. Egy 2022 novemberében publikált tanulmányában Joao Pereira dos Santos, a londoni Queen Mary Egyetem Közgazdasági és Pénzügyi Karának kutatója megállapította, hogy
a tilalom hatálya alá tartozó lisszaboni negyedekben a lakásárak 9 százalékkal csökkentek a kontrollnegyedekhez képest
– írja a Business Insider.
Pereira dos Santos azonban azt mondta, hogy a rövid távú bérleti díj korlátozása nem lesz elegendő a gyorsan növekvő lakhatási költségek szabályozására a városban és az országban. Az országban rendkívül népszerű „aranyvízumok” – a külföldi befektetőknek szóló tartózkodási vízumok – szintén növelték az ingatlanárakat, emiatt a lakhatási válságára reagálva Portugália tavaly megváltoztatta aranyvízum-programjának feltételeit, azzal, hogy kizárta az ingatlanbefektetéseket.
Amszterdam limitálja az éjszakákat
Amszterdam kevésbé szigorú politikája egybeesett a rövid távú bérbeadások számának csökkentésével. Az általános tilalom helyett Amszterdam évi 30 éjszakára korlátozza a házigazdák által kiadható éjszakák számát.
Az AirDNA rövid távú bérléssel foglalkozó elemző oldal adatai szerint
Amszterdamban jelenleg körülbelül 5 ezer elérhető szállásajánlat van, ami a város 2019-es 12 ezres csúcsértékéhez képest masszív zuhanást jelent.
Az utóbbi időben egyébként Amszterdamban is kissé csökkentek a lakásárak. Egyes szakértők azonban tétováznak, hogy ezt a visszaesést kizárólag az Airbnb-korlátozások betartatásának tulajdonítsák. A szakértők rámutattak az Amszterdamban ugyanebben az időben bevezetett egyéb lakásépítési intézkedésekre, például az 560 ezer dollárnál kevesebbet érő lakások vásárlására vonatkozó 2022-es tilalomra, amely enyhítette a piacra nehezedő nyomást.
Mindezek ellenére Amszterdamban továbbra is fennáll a megfizethetőségi válság, a kereslethez képest ugyanis óriási hiány van megfizethető lakásokból.
Firenzében az új polgármesterben bíznak a bérbeadók
Firenze épp mostanában változtatta meg az Airbnb-re vonatkozó tilalmat a belvárosban. Az egyenlőtlen végrehajtás és a bírósági kihívások megnehezítették a város Airbnb-szabályozásának hatását.
Az olaszok történelmi városában 2023-ban tiltották be a rövid távú bérbeadást a központban – egy két négyzetmérföldes, ikonikus reneszánsz épületekkel és múzeumokkal rendelkező negyedben –, hogy javítsák a lakhatás megfizethetőségét.
2016 és 2023 között a rövid távú bérbeadás megduplázódott városszerte, a bérleti díjak pedig 42 százalékkal emelkedtek ugyanebben az időszakban.
Idén júliusban azonban egy regionális bíróság hatályon kívül helyezte a tilalmat, így a befektetők igyekeznek kihasználni a pillanatot, mielőtt az új firenzei polgármester új szabályozást vezetne be.
Az átmeneti időszak komoly érdeklődést mutat a szolgáltatás iránt, ugyanis az Airbnb-engedélyek iránti kérelmek a városközpontban 10 százalékkal megugrottak mindössze három nappal a tilalom felülbírálását követően.
A Pisai Egyetem kutatója, Antonello Romano szerint ráadásul még mindig látható jelei vannak az Airbnb fénykorának. Egyes lakóházak ajtócsengői – ahol a családok általában a vezetéknevüket tüntetik fel – feltűnően üresek, ami arra utal, hogy az épület talán teljesen átállt a bérbeadásra.
Már csak ez hiányzott: nem elég a mediterrán lincshangulat, az Airbnb befektetői is szívhatják a fogukat
Míg Spanyolországban már vízipisztollyal lövik a turistákat, nálunk még csak a törvényi szabályozásnál tartanak. Óvatosan nyúlkálnak a rövid távú lakáskiadáshoz, miközben egyre többeket idegesít Európa-szerte a turistahordák özöne és az albérlet- és ingatlanárak meredek emelkedése. Ráadásul úgy tűnik, hogy az Airbnb papírjaiba fektetők is csalódniuk kell: nem igazán jönnek a számok. Bővebben→Kövesse az Economx.hu-t!
Értesüljön időben a legfontosabb gazdasági és pénzügyi hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon vagy iratkozzon fel Google News és YouTube-csatornánkra!