Hétfőn hajnalban derült ki, hogy a terézvárosi Airbnb-típusú szálláshelyek betiltásáról szóló ügydöntő szavazáson a helyiek ajtót mutattak a rövid távú szálláskiadásnak. 

A szavazáson két hét alatt 6083 terézvárosi voksolt, 54 százalékuk, 3265-en szavaztak igennel, 2818-an pedig nemmel.

Kapcsolódó

Soproni Tamás Facebook posztjában úgy fogalmazott:

Ígéretemhez híven az október végén tartandó képviselő-testületi ülésre előkészítjük azt a rendelettervezetet, amelynek értelmében Terézvárosban nulla napban határozzuk meg a kiadható napok számát az egyéb és magánszálláshelyek esetén.

Terézváros polgármestere hozzátette, a rendelet 2026. január 1-jén lép hatályba, így a szálláskiadással foglalkozóknak több mint egy évük lesz felkészülni a változásra.

Megdöbbentő, hogy kik a legszigorúbbak

Az Economx azonban továbbment: kíváncsiak voltunk arra, hogy miként szavaznának az emberek, ha átlépnénk Terézváros határát, így a Pulzus Kutató segítségével megmértük, miként döntenének Magyarországon az emberek, ha a rövid távú szálláskiadásról lenne népszavazás.

Első körben azt kérdeztük, támogatná-e az Airbnb lakások betiltását.

  • A legtöbb válaszoló tanácstalan volt, 42 százalékuk nem tudott dűlőre jutni a kérdést illetően,
  • 38 százalék határozottan állítja, hogy nem tiltaná be ezt a működést,
  • 20 százalékuk szerint viszont igenis meg kell szüntetni ezt a lehetőséget.

Bár a bizonytalanok rengetegen voltak, a maradék szavazók közül majdnem kétszer többen tartanák meg az Airbnb-lakásokat, mint amennyien eltörölnék azokat.

Kép: Economx

Úgy tűnik, a férfiakat zavarja jobban a jelenség, hiszen – csak egy hajszállal ugyan, de – ők voltak többen (21 százalék), akik a tiltás mellett voksoltak – szemben a nők 19 százalékával.

Amikor megláttuk az életkor szerinti bontást, nem hittünk a szemünknek: a legszigorúbb ugyanis a legfiatalabb, tehát a 18-39 éves korosztály volt, 24 százalékuk mondta ugyanis, hogy betiltaná a rövid távú lakáskiadást, míg a középkorúak (40-59 évesek) 17 százaléka, a 60+-os korosztály 18 százaléka tiltana.

Az iskolai végzettség szerinti bontásban a felsőfokú végzettségűek voltak az igazán szőrös szívűek, toronymagasan ők voltak a legtöbben azok közül, akik szerint elég volt a lakásban bulizásból, az alap- és középfokú végzettséggel rendelkezők pedig egyaránt 18 százalékkal végeztek a diplomások mögött ebben a kérdésben.

Azt is megnéztük, hogy földrajzi elhelyezkedés szempontjából, mit gondolnak az emberek. Nem meglepő, hogy a budapestiek közel kétszer annyian (30 százalék) fejezték ki nemtetszésüket az Airbnb-jelenség ellen, mint a városi (16 százalék), községi (19 százalék) vagy vármegyeszékhelyi (16 százalék) lakosok.

Tetszik a magyaroknak a horvát modell

Nemrégiben arról is beszámoltunk, hogy Horvátországban is lépnek a rövid távú szálláskiadás ügyében, ők azonban más utat választottak. Egy úgy törvény szerint minden lakástulajdonosnak, aki többlakásos épületekben lévő ingatlanát turisztikai lakásokká kívánja átalakítani, meg kell szereznie az épület teljes területén lakók legalább 80 százalékának beleegyezését, és szükségszerűen a legközelebbi szomszédok beleegyezését.

A horvátok lépése természetesen egy sokkal demokratikusabb lebonyolításra utal, így második körben arról kérdeztük a felmérésünkben résztvevőket, hogy jobb lenne-e, ha minden társasház saját lakóközössége dönthetne erről, ahelyett hogy központilag szabályoznák.

Úgy fest, megszületett a legjobb megoldás, ugyanis jócskán beesett a bizonytalan szavazók aránya (23 százalék), és határozottan állást foglaltak a szavazóink: 61 százalékuk a horvát modellre szavaz – tehát a lakóközösségi autonómiára –,

szemben a terézvárosi népszavazással szimpatizálókkal (16 százalék).

Kép: Economx

A férfiak 64, míg a nők 58 százaléka adná a társasházak kezébe a döntés jogát.

Életkor szerint tartja magát az első kérdésben tapasztalt trend, a fiatalok (18-39 évesek) kötik az ebet a karóhoz, ők mondták a legtöbben (21 százalék), hogy központi szabályozásra van szükség, míg az autonóm társasházi döntést a legidősebb, 60+-os korosztály támogatja leginkább 68 százalékkal.

Az iskolai végzettségben is maradt az első kérdésnél tapasztalt szigor a diplomások részéről, tekintve, hogy a legtöbb – központi szabályozás mellett – szavazó (20 százalék) ebből a korcsoportból érkezett, a társasházi döntés mellett pedig legtöbben az alapfokúak közül voksoltak (64 százalék), tehát azok, akik még érettségi bizonyítvánnyal sem rendelkeznek.

Településtípus szerint a budapestiek adnák legtöbben a döntést a társasházak kezébe (63 százalék), és a vármegyeszékhelyen élők mondták a legnagyobb arányban (22 százalék), hogy központi szabályozásra van szükség.

Széttúrta az Airbnb-jelenség az ingatlanpiacot

Világszerte egyre inkább fókuszba kerül az Airbnb-szabályozás, miután több ország is azt tapasztalja, hogy a rövid távú lakáskiadás brutálisan feltolja az albérlet- és az ingatlanárakat.

Most éppen Terézvárosban kellett lépni, de korábban, 2023 elején Portugália felfüggesztette a rövid távú bérbeadásra vonatkozó összes új engedélyt, hogy mérsékelje a turisták és a hosszabb távú külföldi látogatók lakáspiaci nyomását. 

Amszterdam kevésbé szigorú politikája egybeesett a rövid távú bérbeadások számának csökkentésével. Az általános tilalom helyett Amszterdam évi 30 éjszakára korlátozza a házigazdák által kiadható éjszakák számát.

Ezen felül fent is írtunk a horvát lépésről, amire azért volt szükség, mert Horvátországban a lakásállományok 40 százalékát nem lakhatásra használják, ezért a cél az, hogy az a valamivel több mint 900 ezer lakás visszakapja elsődleges és eredeti funkcióját.

Az Airbnb szabályozásáról korábban az Index is forgatott videót, melyet alább tekinthet meg: