Szűk többséggel a tiltáspártiak nyertek Budapest VI. kerületében az Airbnb-népszavazáson, aminek eredményeként 2026 elejétől életbe lépnek a rövid távú szálláshelykiadást érintő korlátozások Terézvárosban. A döntésnek azonban nem csak itt lehet következménye, a kormánypárt már országos tiltásról beszél. Idegenforgalmi szakembereket és több kerületi vezetőt is megkérdezett körképében a 24.hu.

A budapesti vendégéjszakák harmadát adják a magán- és az úgynevezett egyéb szálláshelyek. Nemzetközi kutatások szerint

az Airbnb-s lakásokban megszálló turisták többet költenek a helyi vendéglátásban és kiskereskedelemben a szállodák vendégeihez képest. Így a kisvállalkozások és a bennük dolgozók sem járnának jól a teljes tiltással

– hívta fel a figyelmet Hanti Gergely, a bnbinfo.hu oldal szerkesztője. A turizmusra szerinte ez erős negatív hatást gyakorolna, ráadásul kutatások szerint az Airbnb-be érkezők döntően nem szállodákba mennének, hanem másik célpontot választanának maguknak. Úgy vélte: 

egy német vagy egy francia turista, aki Budapesten lakásban szállt volna meg, inkább elmegy Prágába vagy Krakkóba, ha nálunk csak szállodába lehet jönni. Ez pedig keresztülhúzná azokat a várakozásokat is, melyek a budapesti turizmus növekedésével számolnak.

Az Eurostat adatai szerint a turizmus intenzitása, azaz az egy lakosra jutó vendégéjszakák száma nálunk elmarad a versenytársnak tekinthető úti célokéhoz képest. Az Airbnb tiltásával pedig a keresleti változásokra legjobban reagálni képes szegmens szűnne meg – állítja Hanti, aki szerint a hiányt csak nagyon lassan lehetne pótolni, és ez csak a vendéglátáshoz kapcsolódóan mintegy 20 ezer ember állását érintené kedvezőtlenül. 
Arra is reflektált, hogy sokan a bérleti díjak csökkenését várják a tiltástól. Ám szerinte a nemzetközi példák azt mutatják, hogy egyedül a szállodák lehetnek a nyertesei a rövid távú lakáskiadás megszűnésének.

A New York-i példa azt mutatja, hogy nem látszik a bérleti díjakon a tiltás hatása. A szállodák egy szobára jutó bevételei viszont 10 százalékkal emelkedtek,

Kassay Tamás turisztikai szakértő, a Spabook blog szerzője szintén úgy látja, hogy az Airbnb-s lakásokban megszálló turisták köre nem azonos a szállodába járókéval.

Vannak olyan utazók, akik semmiképpen nem szeretnének szállodában megszállni. Ha Budapesten a magánszálláshelyek kiesnek a kínálatból, akkor ezek az utazók nem jönnek majd Budapestre. Még akkor sem, ha azonos árban találnának szállodai szobákat

– mutatott rá.

A portál azokat a polgármestereket is felkereste, akiknek kerületében jelentős számú Airbnb szálláshely működik. 

Terézváros már döntött, ám polgármesterét, Soproni Tamást szavai szerint nagyon meglepte, hogy a budapesti Fidesz irányítását átvevő Szentkirályi Alexandra rácsatlakozott az önkormányzat kezdeményezésére, és hasonló szabályozást javasolt a kormánynak Budapesten és akár országosan is. Ugyanis a Fidesz helyben támadta a népszavazást.

Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere elmondta, hogy az októberben felálló új testületben megfogalmazódhat a szabályozási szándék, de az egyelőre nincsen napirenden. A személyes véleménye viszont az, hogy a IX. kerületben ilyen „fekete-fehér szabályozás” nem lesz.

A VII. kerületben található a legtöbb rövid távon kiadott lakás. A Niedermüller Péter vezette erzsébetvárosi önkormányzat álláspontja szerint az általános tiltás nem megoldás a problémára. Azt szeretnék, ha az önkormányzatok dönthetnének saját hatáskörben a rövid távú lakáskiadásról, és így egy olyan kritériumrendszert tudnának alkotni a lakók érdekében, aminek a be nem tartása szankciót von maga után.

A Szentgyörgyvölgyi Péter vezette V. kerületi önkormányzat arról írt, hogy a fővárosi kerületek közül a Belváros elsőként lépett a rövid távú lakás- és szobakiadás szabályozása ügyében még 2020-ban, az épületekben kialakítható egyéb és magánszálláshelyek határértékét 5 százalékában állapították meg.  Emellett a társasházban élők nyugalmát biztosító egyéb elvárásokat is megfogalmaztak, amelyek elmulasztása 2 millió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.