Nem károsodhatnak azok a cégek, akik visszamenőlegesen választják az alanyi adómentességet – a múltban is volt példa arra, hogy az ügyfeleknek kedvező adójogszabály visszaható hatállyal lépjen életbe – olvasható az Index cikkében.

Egymásnak feszült a hazai könyvelői piac azt követően, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) január 25-én bejelentette:

2025. január 1-ig visszamenőleg 12-ről 18 millió forintra emeli az alanyi adómentesség bevételi határát.

A portál idézi Ruszin Zsoltot, a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) alelnökét, aki „adópolitikai mélypontnak” és a „dilettáns pénzügyi kormányzás” példájaként aposztrofálta a kihirdetett jogszabályt, amelynek szerinte „nem ára, hanem kára van”.

Az alelnök szerint könnyen előfordulhat olyan ügylet, ahol az alanyi mentes státuszba visszatérő adózót kár éri, így nem feltétlenül igaz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) azon álláspontja, mely szerint a visszatérés egyszeri plusz adminisztrációs feladatát kellőképpen kompenzálja majd az áfamentesség határának emelése. Az MKOE elnöke azt tanácsolta, hogy egyenesen a MKIK-tól kérjenek kártérítést azok a vállalkozók, akiket kár ért ilyen módon.

Zara László, aki az Adótanácsadók Egyesületét (AE) vezeti, erre úgy reagált:

minden jogalapot nélkülöz az az állítás, miszerint kár éri vállalkozást az alanyi mentességre történő visszamenőleges bejelentkezéssel.

Bagdi Lajos, a Niveus partnere arról beszélt, hogy az adót csökkentő, adómentességet bővítő és más kedvezményeket adó rendelkezésekre viszont ez a szabály nem vonatkozik, adót így akár visszamenőlegesen is el lehet törölni.

Mivel az alanyi áfamentesség értékhatárának növelése vitathatatlanul kedvezmény-szabály, így nincs elvi, sem gyakorlati akadálya a visszamenőleges bevezetésének.

Ruszin Zsolt példája szerint az alanyi adómentesség körébe visszatérők számára az okozhat veszteséget, ha a visszatérés bejelentéséig olyan terméket értékesít tovább, amelynek beszerzésekor ő maga is áfát fizetett, hiszen a számla módosításakor ő már nem kérheti a vevőjétől az áfa megfizetését, s így nem élhet a beszerzés miatti áfalevonási jogával a beszerzés után. A könyvelők szerint azonban ez a példa sántít, hiszen a  korábban alanyi adómentes cég vélhetően korábban is hasonló ügyleteket bonyolított, amikor ugyanúgy nem élt az áfalevonási joga. Azok a vállalkozók, akik számottevő összegű áfás kiadásokkal bírnak, az adólevonási jog kézenfekvő lehetőség, és emiatt amúgy sem választották az alanyi adómentességet.

A NAV honlapján fellelhető állásfoglalása szerint

az alanyi adómentesség visszamenőleges választásáig kibocsátott nyugtákat módosítani nem szükséges, ám az ilyen nyugtával kísért termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások után adót megállapítani, bevallani és fizetni nem kell. 

A Niveus első blikkre azt látta a legaggályosabbnak, hogy számos cég került ki úgy az alanyi adómentes körből, akik tavaly átlépték a 12 millió forintos bevételi határt, de a 18 millió forintot nem. Az általános szabályok szerint ők idén áfakötelesek lettek, ráadásul az értékhatár átlépését követő két évig nem is választhatnak újra alanyi áfamentességet. Ugyanakkor Bagdi Lajos az Index kérdésére azt jelezte, hogy a NAV következetes volt és a 2019-es értékhatár-emelés szabályozásával megegyezően azon cégeknek, akik sem 2024. évben ténylegesen, sem 2025. évben várhatóan nem lépik át bevételekkel a 18 millió forintos értékhatárt megmarad az alanyi áfamentesség választás lehetősége.