A múlt héten közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), hogy a tavalyi évben alaposan belehúzott a kormányzati szektor, és 5018 milliárd forintos hiányt hozott össze, ami a 2023-as GDP 6,7 százalékát tette ki. Ez egyébként azt is jelenti, hogy az egyenleg az előző évinél 911 milliárd forinttal kedvezőtlenebb, GDP-arányosan közel 0,5 százalékponttal romlott. Ugyanakkor a kormányzati hiányról és adósságról szóló jelentést (Európai Unió Túlzott Hiány Eljárása - Excessive Deficit Procedure / EDP) vizsgálva kontextusban láthatjuk a költségvetési folyamatokat, így például az is megállításra kerül, hogy pokolian nehéz év várhat idén az önkormányzati szektorra.

Kép: Economx.hu

Arccal a hatvanezer milliárd forint felé

Figyelemreméltó a kormányzati szektor konszolidált bruttó adósságának a változása is. Az EDP-jelentésből kiderül, hogy amíg ennek értéke 2020-ban még 38 ezer milliárd forint volt, addig az idei előzetes tervek szerint az adósság mértéke már meghaladhatja az 59 ezer milliárd forintot.

Kapcsolódó

Kép: Economx.hu

A kormányzati szektor hitelnyújtás-felvétel aránya ugyan javulást mutat, idén 3649 ezer milliárd forintnyi hitelfelvétellel számolhatunk, azonban, ahogy most már sorozatban harmadik éve, az önkormányzatok hitelállománya ismét mínuszba kerül;

2024-ben az önkormányzatok eladósodottsága több mint 147 milliárd forinttal nő.

Kép: Economx.hu

Ez pedig azt is jelenti, hogy a helyhatósági választások évében egészen mélybe zuhan az önkormányzatok egyenlege.

Amiből keveset számoltak, abból sok lett

Balogh Bence, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. makrogazdasági elemzője az Economxnak a fenti adatok kapcsán hangsúlyozta,

a 2023-as év a költségvetési egyensúly szempontjából valóban kedvezőtlenül alakult.

A szakértő szerint a legnagyobb problémát az jelentette, hogy a magas infláció és a reálbér csökkenés kedvezőtlen hatásaként a fogyasztás számottevően visszaesett, ami az áfabevételek jelentős elmaradását okozta. Noha az áfabevételek ugyan minimálisan növekedtek 2022-évhez képest, de a költségvetési tervekben kitűzött bevételi célokhoz képest 1000 milliárd forintos bevétel elmaradás alakult ki. A fogyasztás visszaesése a jövedéki adóknál szintén 105 milliárd forintos hiányt okozott. Másik fontos tényező Balogh Bence szerint az, hogy a 2023-s módosított költségvetés 1,5 százalékos GDP növekedéssel számolt, s mivel ez nem valósult meg, azt eredményezte, hogy

az összes gazdasági növekedéstől függő adóbevétel a költségvetési tervekben kitűzött célszámokhoz képest alacsonyabban teljesült.

Ez alól egyedül a társasági nyereségadó volt kivétel, de itt minimális, 10 milliárd forint volt a többletbevétel, miközben például az szja-bevételeknél 64 milliárd forint bevétel elmaradás volt a költségvetési célokhoz képest. Számos különadó sem hozta a 2023-as költségvetésben szereplő bevételi célokat - húzta alá.

A makrogazdasági elemző kitért a kiadási oldalra is, ahol

a legnagyobb probléma az volt, hogy a kormány a költségvetési szervek kiadásainak csökkentését tervezte, ezzel szemben a magas inflációnak köszönhetően a költségvetési szervek kiadásai 2130 milliárd forinttal haladták meg a terveket,

de ezt részben 1270 milliárd többletbevétel kompenzálta. A nettó kamatkiadások 250 milliárd forintos túlteljesülése szintén kiemelhető tétel.

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. munkatársa szerint azt is látni kell, hogy a kiadási oldalon olyan, a kormányzat és a magyar családok számára egyaránt fontos társadalompolitikai célok biztosítása teszik feszessé a költségvetést, mint a 13. havi nyugdíj és a rezsivédelem.

Egyetlen hónap alatt több mint 1750 milliárd forintot veszített el a kormányzat

A komor jóslatoknak megfelelően, február végére sikerült egy óriási lyukat ütni a magyar államháztartásba, mindezt úgy, hogy tavalyihoz képest növekedett a költségvetési bevétel, sőt, a februári hónapban végre növekedett az áfabevétel is. Mutatjuk a számokat!

Csak ha nagyon optimisták maradunk

Ki kell még emelni pozitívumként, hogy a pénzforgalmi hiány 7,2 százalékról jelentősen – számításaink szerint – 6,1 százalékra csökkent. Ennek hátterében az áll az elemző szerint, hogy az uniós források érkezésének év közbeni elmaradására a kormányzat az uniós programok kifizetéseinek 980 milliárd forintot elérő visszafogásával reagált. A korábbi években a magyar kormány által megelőlegezett kifizetések utólagos beérkezése a pénzforgalmi egyenleget javította, noha az ESA egyenlegre nincs hatással, hiszen eredmény szemléletben az uniós módszertan az elmúlt évekre számolja el ezeket a bevételeket.

A kormányzat már deklarálta, hogy 4,5 százalékra kívánja csökkenteni a hiányt 2024-ben, ami tekintve a magas bázist nem lesz könnyű. Készítettünk prognózisokat, hogyan milyen feltételekkel lehetséges a fenti hiánycél elérése, és azt láttuk, hogy csak egy optimista feltételrendszer mellett elérhető, vagyis érdemi kockázatai vannak a hiánycél teljesülésének

- figyelmeztetett Balogh Bence.

Szerencsére nem az államadósságot kell csökkenteni, mert az jóval nehezebb lenne, hanem az államadósság/GDP mutatót - fogalmazott a szakértő, hozzátéve: ebből a képletből következik az a klasszikus államháztartási alapösszefüggés is, hogy az államadósság emelkedése addig nem gond, ameddig a GDP, egészen pontosan a nominális GDP magasabb ütemben növekszik. A fenti összefüggés szerepel a stabilitási törvényben is, és azt mutatják az adatok is, hogy

a GDP arányos államadósság a 2022. végi 74,1 százalékról sikerült 2023 végére 73,5 százalékra csökkenteni.

Másrészt a makrogazdasági elemző szerint ettől még igaz, hogy a magas államadósság nem jó, különösen akkor nem, ha az infláció elleni küzdelemben növelni kell a kamatokat és ettől az államadósság kamatterhei is megnőnek, mint ahogy azt 2022-es és 2023-as évben láttuk Magyarországon.

Az államadósság csökkentésének több feltétele van: kell hozzá, hogy a költségvetési deficit alacsony legyen, az elsődleges egyenleg lehetőleg szufficitet mutasson. Az államadósság deviza aránya is számít, ha ez alacsony, akkor az államadósság nem lesz érzékeny az árfolyam romlására. Végül az államadósság általános kamatszintje is számít, nyilván az az előnyös, ha ez csökken.

Kép: Economx.hu

Strukturális problémák

Kíváncsiak voltunk az önkormányzatok helyzetére is, ugyanis az EDP-jelentés szerint komoly adósságok köthetik gúzsba a településvezetők kezét.

Ha az önkormányzati szektor hiteltartozása nő, akkor abban az évben az önkormányzatok egy jelentős része eladósodik. Ha pedig a szám tartósan negatív, akkor az eladósodás folyamatos tendencia - magyarázta Balogh Bence.

A makrogazdasági elemző szerint ez vagy azt jelenti, hogy az önkormányzatok rosszul gazdálkodnak, mert vagy pénzügyileg rosszul menedzseltek, vagy pedig politikai újraválasztásuk érdekében szándékosan bevételi lehetőségeik felett költenek, vagy pedig hogy

olyan strukturális, szabályzói problémával állunk szemben, hogy az önkormányzatok számára nincs elegendő forrás biztosítva a feladataik ellátásához, vagyis feladatok és források nincsenek összhangban.

A rossz finanszírozási struktúra pedig évről évre veszteségeket generál, amit hitelfelvétellel kezelnek az érintett önkormányzatok - figyelmeztetett, hozzátéve: ezek a tényezők nem zárják ki egymást, akár mindhárom egyszerre is előfordulhat, úgy hogy vannak mellettük megfelelően, egyensúlyban lévő költségvetéssel gazdálkodó önkormányzatok is.

Mit tenne, ha az éves hiánycélját három hónap alatt teljesítené? A kormánynak ez is sikerült!

Az elmúlt öt év legrosszabb adatait produkálta a magyar gazdaság. KATTINTSON a részletekért!