Az elmúlt évek áremelkedésének hatására kialakult magas ingatlanárakat - sem a használt, sem az újépítésű lakásoknál - nem fizették meg sem a befektetők, sem a külföldi vásárlók az előző hónapokban, ugyanis előbbiek csak a mélyen áron alul kínált ingatlanokat keresték, míg a külföldiek szinte csak az eladói oldalon voltak jelen, írták.

Az ingatlaniroda VI., VII., VIII. és IX. kerületi irodájának szakmai vezetője is azt tapasztalta, hogy a befektetők és a külföldi vásárlók száma is jelentősen visszaesett, minimális volt a tőlük érkező megkeresések száma.

Ráadásul a befektetők az elmúlt időszakban a pénzüket nem ingatlanba tették, hanem inkább állampapírba.

Marosvölgyi Gabi, a csepeli és szigetszentmiklósi iroda szakmai vezetője találkozott is olyan esettel, amikor egy vevő konkrétan meggondolta magát és nem ingatlant vásárolt a pénzén, hanem inkább állampapírt. Annak ellenére, hogy a kiadó lakásokra nagyon nagy a kereslet, ráadásul a bérleti díjak is elég magasak – magyarázta a szakértő.

Felszívódott a befektetői oldal 

Ugyanezt érzékelte Sebestyén Tamás, a XIV. és XVI. kerületi irodának szakmai vezetője is, aki úgy fogalmazott, hogy a „befektetői oldal felszívódott”, mivel az állampapír nagy vetélytársa lett az ingatlanbefektetésnek. Persze akadtak befektetők, hiszen néhányan tartanak az állampapírpiactól, és jobbnak látják - főleg hosszabb távban gondolkodva -, ha ingatlanban van a pénzük.

Van, aki a kézzelfogható befektetésekben hisz, állítják a szakértők
Van, aki a kézzelfogható befektetésekben hisz, állítják a szakértők

A szakértő is arra hívta fel a figyelmet, hogy bár csak 5 százalékos hozamot tudtak realizálni az elmúlt hónapokban lakáskiadással - miközben egyes állampapírok hozama ezt jóval meghaladta -, ugyanakkor, azt is figyelembe kell venni, hogy az ingatlanok értéke azért kisebb-nagyobb megtorpanásokkal, de folyamatosan növekszik.

Mindenesetre most a piacon jellemzően inkább azok a vevők aktívak, akik élethelyzetük változásából adódóan adnának vagy vennének ingatlant: “nagy a lakás, kicsi a lakás, elválnak, összeköltöznek, gyerek születik

– fogalmazott az ingatlanközvetítő.

Balla Frigyes, az ingatlaniroda IV. és XV. kerületi irodájának szakmai vezetője is azt emelte ki, hogy a könnyen elérhető, magas kamatozású állampapírok elszívták a piacról a befektetési szándékkal érkező vásárlókat, így ők nem igazán erősítették a keresleti oldalt, alapvetően csak azok vásároltak kiadásra ingatlant, akik szeretik a kézzel fogható befektetéseket, vagy nem bíznak az állampapírokban.

Az áron alul futó ingatlanokra vadásztak 

Külföldiek is jelen voltak ugyanakkor az észak-pesti régióban, többnyire vietnámi vásárlók, akik saját maguk számára próbálták megoldani a lakhatást, elsősorban a XV. kerület ingatlanpiacán – tette hozzá a szakértő.

Budán is hasonló volt a helyzet. Mint Nagy Csaba, a Balla Ingatlan dél-budai régiós vezetője elmondta: kevés volt a befektető a piacon, ráadásul az áron aluli ajánlatokra vadásztak, illetve legfeljebb akkor vettek meg piaci áron ingatlant, ha annak kiválóak voltak az adottságai.

A magas kamatok tovább tolják lefelé a budapesti lakásárakat

Több mint 40 ezer új és használt lakóingatlan volt a kínálatban november elején. Az új lakások átlagos négyzetméterára meghaladta az 1,3 millió forintot. Bővebben>>>

Azt is hozzátette azonban, hogy megfigyelhető volt a külföldi vásárlók – kínaiak, vietnámiak – jelenléte is Dél-Budán, akik saját használatra a kisebb, csomópontokban lévő, felújított lakásokat keresték, de befektetésre is vásároltak ingatlanokat, többek között üzlethelyiségeket, melyeket aztán kiadnak. Rájuk az volt jellemző, hogy nagyon keményen alkudtak – tette hozzá a szakértő.

A PMÁP megy a legjobban 

A péntek reggeli publikáció szerint októberben 9,9 százalék volt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által mért éves infláció. Az adat ismeretében már szinte teljesen pontos közelítéssel kiszámítható, hogy egész évre mekkora átlagos drágulást láthatunk majd, ez pedig az inflációkövető állampapírok vásárlói számára is kiemelten hasznos információ – írja a Bankmonitor.

Jelen pillanatban egyértelműen a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) tekinthető a legkedveltebb lakossági államkötvénynek: már több mint 6,5 milliárd forintot tartanak ebben a befektetők. Az inflációkövető állampapír az előző naptári év átlagos inflációját veszi „kamatbázisul”, és azon felül fizet még némi kamatprémiumot.

A Bankmonitor elemzői szerint a következő, január 21-én kezdődő kamatperiódus szempontjából kulcsfontosságú adat lesz az idei átlagos infláció, hiszen ez képezi majd a most elérhető (illetve minden korábban kibocsátott) Prémium Magyar Állampapír kamatbázisát. Az első tíz havi tényadat alapján, illetve a jegybanki prognózisok elfogadásával meglehetősen jól megbecsülhető, hogy mennyi lesz az egész éves átlagos drágulás.

Attól függően, hogy a novemberi és decemberi adatok mennyire alakulnak kedvezően, már szinte biztosra vehetjük, hogy idén vagy 17,9 százalék, vagy 17,8 százalék lesz az egy tizedesjegyre kerekített átlagos drágulás.

Az elmúlt egy évben körülbelül 13,3 százalék hozamra tehettek szert a PMÁP vásárlói, ez pedig jelentősen meghaladja az időközben tapasztalt 9,9 százalékos inflációt, vagyis reálhozam keletkezett.