Miután a Magyar Nemzeti Bank (MNB) immár két alkalommal is szigorított a monetáris feltételeken, a második alkalommal már az irányadó jegybanki eszköz kamatát (ami most nem azonos az alapkamattal) is csökkentette, érthető módon erősödnek a kamatcsökkentési várakozások. Az infláció ugyan még alig csökkent, és az utolsó adat még 20 százalék felett volt, a piac egyre inkább elfogadja az MNB várakozását, miszerint a második félévben igen gyorsan fog csökkenni, és még idén 10 százalék alá kerül.
Várható inflációcsökkenés
Ennek van is alapja, miután most már egyre kevesebb áremeléssel találkozunk, azonban az adat mindig az egy évvel korábbi árakhoz viszonyítja a jelenlegit, így a havi adatokban akkor jelenik meg a csökkenés, amikor egy-egy nagyobb áremelés vagy áremelési hullám évfordulójához érünk. Ilyen az átlagfogyasztás fölötti áram-, és gázárak tavaly nyári megemelése, vagy a benzin ársapkájának decemberi kivezetése, de ilyen az élelmiszerárak tavalyi, nyártól induló, majd egyre gyorsuló emelkedése.
Kamatvárakozások
A várható jegybanki kamatszintekre többször utalt a jegybank, ami persze változhat az inflációs folyamatok függvényében. Ennek megfelelően a jelenlegi 13 százalékos alapkamat az ősz folyamán válna újra tényleges jegybanki meghatározó eszközzé, ugyanakkor jövőre már csak 6 százalékos az átlagos kamatvárakozás.
A piaci várakozásokat az intézményi állampapírok hozamai mutatják leginkább, és ezek 3 hónaptól 20 évig tartó futamidővel követhetők. Az utóbbi napokban-hetekben mindegyik futamidőnél hozamcsökkenés mutatkozik, bár a legszélesebb körben figyelt 10 éves hozam még mindig a legmagasabb az Európai Unióban, de hát ez addig nem meglepő, amíg az infláció is toronymagasan kiemelkedik az uniós mezőnyből.
3 hónaptól 5 évig
A 3 hónapos hozam 12,7 százalékra csökkent, miközben egy hónapja még 14 fölött alakult: ez azt jelzi, hogy a piaci várakozások szerint a jegybanki alapkamat csökkentésére sem kell már sokáig várnunk. A féléves hozam érdekes módon kicsit még magasabb is ennél, 12,9 százalék körül, az egyéves pedig 11,66 százalék.
A 3 éves referenciakamat 9,3 százalék, az 5 éves 8,3 százalék, ami arra utal, hogy a korábbi hónapokhoz képest csökkentek a várakozások, a jövő évi 6 százalékot, majd azt követően még alacsonyabb szinteket a piac még nem árazta be, erre talán csak akkor kerül sor, ha az első jelentős visszaesés láthatóvá válik a havonta megjelenő inflációs adatokban.
A mértékadó 10 százalékos hozam
Lássuk, ezek után a 10 éves hozamot, amelyet a legszélesebb körben szoktak figyelni. Ez most 7,30 százalék körül alakul, miközben két hete még 8 százalék volt, a legmagasabb értékét pedig tavaly októberben érte el közel 11 százalékon. Aki 10 százalék fölött bevásárolt, igencsak jól tette, és ezt sejteni is lehetett, hisz még az akkori rosszabb külső körülmények között is feltételezhető volt, hogy a következő 10 évben nem lesz 10 százalék fölötti sem az infláció, sem a rövidtávú kamatszint átlaga.
Ha a folyamatok az MNB várakozásai szerint alakulnak, gyorsan csökkenhet tovább majd a 10 éves hozam, mivel akkor a piac már elfogadhatja, hogy a következő 10 év nagy részében már a jegybanki inflációs sávban fog tartózkodni az infláció (2-4 százalék), és az aktuális kamatszint sem haladja ezt meg érdemben.
Lakossági hozamok
A folyamat azért is lényeges, hogy csökkenjenek az államadósság finanszírozási terhei, mivel alacsonyabb piaci hozamszint mellett alacsonyabb kamatok mellett vonhat be forrást az állam. Csakhogy van egy bökkenő, és itt el is érkezünk a legizgalmasabb részhez:
hogyan fognak alakulni a lakossági állampapírok hozamai, pláne, hogy az állam most minden eszközzel igyekszik ebbe a szegmensbe terelni a lakossági megtakarításokat?
A legmagasabb kamatozású és nem véletlenül legnépszerűbb állampapír az inflációkövető, melynek különböző sorozatai az idei év után a tavalyi év átlagos inflációját veszik alapul a kamatmegállapításhoz sorozatonként eltérő prémiummal, így az idei év után 14,5-16 százalékot fognak fizetni.
Egy év ajándék
A lakosság sok ilyen kötvényt vett (jóval 5000 milliárd forint fölött), így csak ezek idei kamata 800 milliárd forint körüli terhet jelent a költségvetésnek. A különösen érdekes az, hogy a jövő év után járó, tehát már 2025-ben kifizetendő kamat ennél még magasabb is lehet, miután az idei év átlagos inflációja magasabb lesz a tavalyinál.
Így a kötvények tulajdonosai már jóval a piaci szint fölötti kamatot fognak kapni a jövő év után, így most igencsak megéri ilyen papírt tartani, miközben az állam számára ennek kifizetése újabb egyszeri nagy teher lesz 2025-ben.
Azt követően várható a kamat meredek csökkenése, és 1-2 év alatt vissza is térhetnek, a korábban szupernek nevezett, 5 százalékos MÁP Plusz szintjére, vagy az alá, de akkor sem lesz ez rossz hozam, mivel a várható akkori inflációt kompenzálja, esetleg egy kis reálhozamot is biztosít, ennél magasabb kockázatmentes hozam pedig vélhetően nem lesz.