Hétfőn rendezték meg a Magyar Zene Házában a Business Talks '24 elnevezésű üzleti konferenciát, olyan headlinerekkel, mint Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai tanácsadója, Balogh Levente, a Szentkirályi Magyarország Kft. cégtulajdonosa, Jákli Gergely, a Paks II. Zrt. elnök-vezérigazgatója, Moldován András, befektető, innovátor, Orbók Ilona, a BDO Magyarország ügyvezető-tulajdonosa, vagy Ginzer Ildikó, az MBH Bank Nyrt. vezérigazgató helyettese.  

A konferencia fókuszában a most újranyíló EU-s források és a minden vállalkozás életében legalább egyszer felmerülő nehéz kérdés, a generációváltás állt. 

Kapcsolódó

Erős mondások a rendezvényen:

Az állampapírnál van sokkal jobb is

Oszkó Péter, az OXO Technologies Holding alapító vezérigazgatója az eseményen arról beszélt, amikor céget vásárolunk, akkor azt is meg kell nézni, hogy az adott befektetésből az mekkora értéket tud előállítani.

A fejlettebb piacokkal való összehasonlításban Magyarország hátul kullog az egy ledolgozott órára jutó GDP-ben – hívta fel a figyelmet a szakember. 

Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

Azonban a hozampotenciált is érdemes ellenőrizni, ezen a téren nem állunk rosszul, 2023-ban a hazai BUX-index elég magas, közel 40 százalékos hozamot hozott. „Aki úgy érzi, hogy az állampapírral jól keresett tavaly, annak elmondanám, hogy van ennél sokkal jobb befektetési lehetőség” – húzta alá Oszkó Péter.

Röviden, velősen

Legnagyobb kamatot jelenleg a babakötvények biztosítanak, annak értéke ugyanis az infláció plusz három 3 százalékban került meghatározásra. Ez jelenleg évi 17,5 százalékpontos kamatot biztosít a kötvény vásárlóinak. Fontos megjegyezni azonban, hogy a futamidő ezeknél sokkal hosszabb, akár 19 év is lehet, illetve a kamatozás is változó. A többi papírral maximum egyszámjegyű hozamot tudunk elérni, ez évente átlagosan 6-7 százalékot jelent.

Az emberek is rájöttek 

Ezt a lakosság is kezdi hellyel közzel felismerni, erre engednek következtetni a Magyar Nemzeti Bank már korábban bemutatott adatai. Ami kiolvasható belőle, hogy februárban közel másfél éves rekord dőlt meg: a háztartások ismét csökkentették kitettségüket az állampapírokban, 77,7 milliárd forintot vont ki a lakosság egy hónap leforgása alatt. Ennek jó része a most februárban kifizetett körülbelül 500 milliárd forintos hozamnak köszönhető, ugyanis ennek jó részét nem fektette be ismét a lakosság, inkább más befektetési lehetőségek után néztek.

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adataiból az is kirajzolódik, hogy a hosszú lejáratú forint alapú értékpapírokból (ilyen például a Prémium Magyar Állampapír, PMÁP) vette ki a legtöbb pénzt a lakosság, így az állampapír-piacon már csak a rövid lejáratú papírok rúghatnak labdába.

Januárról februárra egyébként 65 milliárd forintos csökkenés látható a lakossági állampapírok állományában, azonban még így is 12 667 milliárd forintnyi megtakarítás van az ÁKK-nál.

A másik oldal...

Mint ismert, tavaly január-februárban lett nagyon népszerű az állampapír a lakosság körében, elsősorban a magas kamatok miatt. 

Milyenek a nyugdíj kilátások, mit érdemes kezdeni a lejáró állampapírokkal, és milyen most a pénzügyi tanácsadók, illetve az alkuszcégek helyzete Magyarországon? – Az idén 10 éves Grantis Hungary Zrt. társalapítóival, Sebestyén Andrással és Deák Ferenc Istvánnal beszélgettünk.

Aztán a lelkesedés alábbhagyott, tavaly július és szeptember között ismét kicsivel 400 milliárd forint feletti összeggel bővült a háztartások által vásárolt államkötvények állománya. Mindez annak ellenére történt, hogy az Orbán-kormány foggal-körömmel harcolt azért, hogy a lakosság ne a bankokba tegye a pénzét, hanem az államkasszába. Ezért vezették be a szociális hozzájárulási adót a befektetések többségére tavaly júliusban, így már csak néhány konstrukció mentesül a kamat-, és szociális hozzájárulási adó fizetése alól, ezekről részletesen is írtunk korábbi cikkünkben.

Van tovább is: külföldre visszük a pénz

Az Economx ebben a cikkében foglalkozott vele – szintén a jegybanki adatsorokat kivesézve – , hogy 2023 végén rekordot döntött a magyarok külföldi bankokban lévő betétállománya. 1676,6 milliárd forinton tetőzött az érték, ami a teljes lakosság bankoknál és az államkincstárnál lévő betétállományának csaknem 12 százaléka.

Látható az is, hogy miközben a hazai bankbetétekben lévő lakossági megtakarítások állománya a kiugró infláció, a magas állampapírhozamok és a szerény banki kamatok miatt csökkent tavaly, a külföldi betéteké ekkor is gyarapodott. 

Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

Na, de mibe tesszük?

Megugrott a tbsz-ek (tartós befektetési számla) száma, amelyekkel akár nulla is lehet a hozam utáni adókötelezettség. Emellett befektetési alapokba és részvényekbe teszi a pénzét a magyar lakosság, legalábbis erre következtethetünk a vonatkozó statisztikák alapján.

Sőt, az elmúlt két hónapban a bankszámlákra érkező állampapír-kamatok is a bankszámlákon hevernek, ugyanis nem fektette be újra a lakosság a kifizetett hozamot.

A hitel- és betétállomány közötti különbség ismét növekedésnek indult:

  • január végén 10 167 milliárd forintnyi hitel és 11 996,4 milliárd forintnyi betét volt a háztartásoknál, ez mindössze 1 829,4 milliárdos különbséget jelent;
  • február végén a jegybanki statisztika alapján 10 192 milliárd forint hitel és 12 434 milliárd forintnyi betét volt a lakosság tulajdonában, a kettő közötti különbség pedig ismét kétezer milliárd forint felé emelkedett, ami mindenképp pozitív tendencia.