Véget ért a nyár, mindenki visszajött a szabadságról, így a munkaerőpiacon is megindult a mozgolódás. Az ősz hagyományosan azt jelenti, hogy újra aktivizálják magukat a munkaadók és a munkát keresők is, ennek kapcsán beszélgetett az economx Tüzes Imrével, a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatójával.
Egyre több az álláskereső
Tüzes Imre elmondta, hogy a cég 2023-as második negyedéves jelentése szerint országos szinten kimagasló emelkedés történt az egy álláshirdetésre eső jelentkezésszámban a tavalyi év azonos időszakához képest
- a közigazgatás (129 százalék),
- a mezőgazdaság, környezet (105 százalék),
- a vendéglátás, hotel idegenforgalom (85 százalék),
- az IT programozás, fejlesztés (71 százalék),
- az üzleti támogató központok (71 százalék)
- és az építőipar, ingatlan (70 százalék) kategóriákban.
A legenyhébb növekedés az ügyfél- és vevőszolgálat területén volt, azonban itt is eléri a 30 százalékos gyarapodást a meghirdetett állásokra beérkezett jelentkezések száma éves összehasonlításban.
A szezonalitás pörgeti a számokat
S hogy a másik oldalról nézve mi a tendencia most, azaz milyen pozíciókból van a legtöbb a piacon? Tüzes Imre úgy fogalmazott: „Adataink alapján kijelenthető, a szezonalitás hatása meglátszik a munkaerőpiacon, ugyanis a vendéglátás, hotel, idegenforgalom főkategóriából kerül ki a két legtöbb aktív hirdetést számláló területet.”
Az összesen 319 közül a három legtöbb aktív álláshirdetést számláló alkategória jelenleg
- a szakács, ami az összes hirdetés 5,2 százalékát teszi ki,
- a felszolgáló, pincér pultos, ami 5,1 százalékát,
- valamint a bolti eladó, pénztáros, ami 4,5 százalékát.
Az ügyvezető a szezonalitással kapcsolatban azt is elmondta, hogy az időszakok csak bizonyos területeket befolyásolnak. Például a vendéglátásban nyár előtt és alatt rendszerint megnövekszik a munkaerő-kereslet – a teljes munkaerőpiacra vonatkoztatva viszont ennek enyhébb a hatása.
Budapesten keresnek a legtöbben munkát
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy régiók szerint miként oszlik el az álláskeresők száma. A Profession beszámolójából az derült ki, hogy a legtöbb jelentkezés továbbra is Budapestről érkezik, illetve a tavalyi évhez képest itt a legnagyobb arányú a növekedés is.
Az előző év azonos időszakához képest ugyanis 55 százalékkal emelkedett a jelentkezések száma a fővárosban.
Pest vármegyei állásokra jelentkezik Budapest után a legtöbb munkakereső; ez a terület a jelentkezések számában a harmadik legnagyobb növekedést mutatta 2022 azonos időszakához képest − 50 százalékos emelkedéssel. A második helyen Békés vármegye áll, ahol 53 százalékkal több jelentkezés történt, mint tavaly ilyenkor.
Egyre több önéletrajz kerül fel
Tüzes Imre arról számolt be, hogy a Profession.hu adatbázisában 2023 harmadik negyedévére 8 százalékkal emelkedett a regisztrált munkavállalók száma az előző év azonos időszakához képest.
Az állásportál felületére feltöltött önéletrajzok száma pedig 12 százalékkal nőtt ez idő alatt.
Az álláskeresők számának növekedését a KSH adatai is alátámasztják, a legfrissebb makroadatok szerint ugyanis idén a május-júliusi időszakban a 15–74 éves munkanélküliek száma 38 ezer fővel, 198 ezer főre, míg a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal, 4,0 százalékra nőtt. A férfiak körében a munkanélküliek száma 106 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,6 százalékponttal, 4 százalékra emelkedett. A nőknél a munkanélküliek száma 92 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,8 százalékponttal, 4 százalékra növekedett.
Korábban a lapunk is felhívta a figyelmet arra, hogy a munkaerőhiány ellenére, egy-egy álláshirdetésre ma már többen jelentkeznek, mint eddig valaha, így az önéletrajznak kiemelkedőnek kell lennie ahhoz, hogy a munkáltató figyelmét megragadja.
Mennyi az annyi?
A Profession.hu második negyedéves, kínált munkabérekre vonatkozó adatai alapján
- a legmagasabb bruttó átlagbért az IT, programozás kategóriához tartozó hirdetésekben kínálják (923 400 forint),
- ez az érték a mérnöki munkáknál a második legmagasabb, átlagosan (671 700 forint),
- a harmadik legtöbb átlagfizetést pedig az építőipar, ingatlan kategóriához tartozó hirdetésekben adták meg (766 875 forint).
Mindenképpen érdekes, hogy Tüzes Imre kínált bérekről beszél, tehát van viszonyítási pontjuk, előfordul ugyanis, hogy a vállalatok előre megjelölik a hirdetésekben a fizetést.
Az üzletfejlesztési igazgató elmondta: „2020 óta jelentős mértékben, emelkedett a bérezésre vonatkozó információt tartalmazó hirdetések aránya. Míg 2020 augusztusában a feladott hirdetések 5,5 százaléka tartalmazott bérezésre vonatkozó adatot, ez egy évre rá 7,9 százalékra emelkedett. 2022 augusztusában ez az arány már 11,1 százalék volt, idén augusztusra pedig 18,2 százalékra emelkedett.”
Ez azért is érdekes, mert az új – Európai Unió által felterjesztett – rendelet szerint 2024-től már kötelező lesz a vállalatoknak a hirdetésekben megjelölni a munkabért, sőt tilos lesz eltérő bérezést alkalmazni férfiak és nők között.
Erről lapunk is hosszabban értekezett nemrégiben, jogi és munkavállalói szempontból is körüljártuk az ügyet.
Az economxnek nyilatkozó toborzó specialista úgy nyilatkozott, hogy – bár az uniós irányelv mindenképpen örvendetes – sok veszélyt is tartogat ez az elképzelés, a meglévő munkatársak ugyanis csúnyán lemaradhatnak újonnan belépő kollégáikhoz képest a bérezést illetően. Emiatt a vállalatoknak – már amelyik megteheti – sürgősen el kell kezdeni a bérrendezéseket, különben tömeges elvándorláshoz vezethet a bérkülönbség.