Trendforduló tapasztalható az álláskeresési piacon, a felek ugyanis egyre inkább előnyben részesítik a direkt érintkezést és a gyors folyamatokat – mondta az Economxnek nyilatkozó szakértő.

Ez a folyamat mintegy 225,9 ezer regisztrált munkát kereső embert érint a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adatai alapján, ami ami a rendszerváltás óta mért harmadik legalacsonyabb adat – tájékoztatott kedden a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Ezzel kapcsolatban hozzátették, a kormány célja, hogy a mintegy 300 ezer fős hazai munkaerőpiaci tartalék mozgósításával tovább emelje az aktivitást, a 20-64 évesek körében pedig a jelenlegi 81-ről 85 százalékra növelje a foglalkoztatottságot.

Turbó tempóban gyorsulhat az álláskeresés

Az álláskeresési trendekről az Economxnek nyilatkozó szakértő úgy nyilatkozott, trendfordulóhoz érkeztünk, átalakulóban van a piac, ugyanis a jól bevált, megszokott álláskeresési portálokon felül egyre többen találnak állást a LinkedInen, amely tökéletes platformja a kereslet-kínálat gyors egymásra találásának. Istenes Viktória szerint azért nagyon fontos beszélni erről a lehetőségről, mert manapság ez lett az álláskeresés legfontosabb csatornája, jelenleg a legnagyobb üzleti közösségi portál.

„A felső fokú végzettséggel rendelkező, angolul jól beszélő álláskeresői réteg első számú kereső platformjára vált napjainkra”

– jelentette ki.

A Ganz TVF szenior generalistájának állítását a statisztikák is alátámasztják:

  • a platformot hetente 40 millió ember használja álláskeresésre,
  • másodpercenként 55 állásjelentkezést adnak be,
  • percenként 3 felhasználót vesznek fel új munkahelyre,
  • átlagosan 14 millió nyitott pozíciót találunk globálisan, 
  • több mint 55 millió cég és 740 millió felhasználó képviselteti magát.

A szakértő szerint ennek a platformnak azért van óriási jelentősége, mert felturbózza a munkaerőpiacot, s ez egybe cseng az NGM törekvéseivel is.

Bizonyára mindenki ismeri azt a tendenciát, miszerint a hagyományos álláskereső portáloknál akár több hónap is lehet, mire a felek asztalhoz ülnek egymással. Ebben az esetben viszont direkt keresés történik, így az egymásra találás iszonyatos tempóban gyorsul fel, kihagyva a kvázi kötelező köröket, ezzel pedig úgy emelheti meg a munkakeresés tempóját, és az üres pozíciók betöltését, ami az egész magyar munkaerőpiacnak a hasznára válik.

Ez a 2011-ben tőzsdére vonuló vállalat – amelyet aztán 2016-ban a Microsoft vásárolt fel – elsősorban a szellemi munkát végző szakemberek közösségi tere, ahol új üzleti vagy szakmai ismerettségekre tehetünk szert, tarthatjuk a kapcsolatot partnereinkkel, kollégáinkkal.

Ez nem a Facebook: azt jelöljük be akit ismerni szeretnék, nem akit már ismerünk

A vállalat mottója: „Relationship Matters” (a Kapcsolat számít), így Istenes Viktória azt tanácsolja, ezt a platformot semmiképp ne arra használjuk, mint a Faccebookot.

„Bár közösségi felületről beszélünk, a már meglévő kapcsolatainkon felül itt mindenképp érdemes olyan embereket bejelölni, akik munkája iránt érdeklődünk. Nem számít, hogy nem ismerjük egymást személyesen, a LinkedIn-re nem azért megyünk fel, hogy barátot keressünk a hétvégi bulihoz, hanem, hogy szakmai kapcsolatokat kezdeményezzünk”

– mondja a szakértő.

Hozzáteszi, ez a felület tökéletes arra, hogy könnyebben és közvetlenebbül kapcsolódjunk a munkaadókkal, még azt is meg tudjuk nézni, hogy kivel fogunk együtt dolgozni. Ezen kapcsolatépítések miatt fontos, hogy a magánszemélyek és a vállalatok egyaránt releváns tartalmat tegyenek közzé magukról. Hiszen az álláskeresők, vagy az üzleti partner után kutatók konkrétabb képet kapnak egymásról, ha látják a másik munkáját, termékportfólióját.

A szenior HR generalista kiemeli, a regisztrációnál rettentően fontos a jó profilkép. „Nem győzöm hangsúlyozni, hogy ez egy üzleti közösségi tér, így már az első vizuális benyomással előnyre tudunk szert tenni. Ebből kiindulva célszerű üzleti fotót közzétenni magunkról, ám sajnos még most is előfordul, hogy kirándulós képet raknak ki magukról a felhasználók” – húzta alá.

Munkát keresni inkognitóban

Azt szokták mondani, az az álláskereső van a legjobb helyzetben, aki úgy keres munkát, hogy közben van állása, s a statisztikák szerint egyre többen élnek is ezzel a stratégiával. A LinkedIn erre is gondolt, van ugyanis egy olyan lehetőség, ahol a felhasználó beállíthatja magának inkognitóban a profilján, hogy #opentowork, és ezt csak azok a munkaadók látják, akiknek erre lehetőségük van speciális előfizetésükön keresztül. Ezt a beállítást egyébként nyilvános üzemmódban is lehet használni, ha valaki éppen állástalan és munkát keres.

„Számtalan olyan sikertörténet kering ezzel kapcsolatban, hogy a munkára nyitott megjelöléssel jelen lévő userekre cégvezetők írnak rá privát chaten vagy e-mailben, s így kikerülve a hagyományos álláskeresési portáloknál szokásos hosszas közvetítési, majd kiválasztási folyamatot, akár 3-4 napon belül találkoznak egymással a felek. Elvégre a vállalatvezető pontosan tudja, hogy milyen szakembert keres, s szerencsés esetben gyorsan talál is olyat, aki jól gondozott profiljával alkalmas lesz a pozícióra” – közölte Istenes Viktória.

A kuriózum ebben tehát az, hogy nem biztos, hogy az álláskeresőnek kell jelentkeznie egy pozícióra, nagyon könnyen előfordulhat, hogy őt találja meg egy cég

– tette hozzá a HR generalista. Ezekhez az egymásra találásokhoz azonban arra van szükség, hogy mind a cég, mind az egyén jó önmarketinggel rendelkezzen a pratformon, és megfelelő szakmai kompetenciákat tegyen közzé magáról.

Fel kell gyorsulni, sürgeti az idő az álláskeresőket

A piaci trendekkel kapcsolatban a Profession nemrégiben tette közzé kutatását. Eszerint a legnépszerűbb toborzási eszköznek továbbra is az álláshirdetési portálokat mérték, a munkaadók 81 százaléka tervez igénybe venni ilyen szolgáltatást az elkövetkezendő egy évben. A második leggyakrabban előforduló eszköz a személyes ajánlás: a cégek fele fog támaszkodni erre a lehetőségre az év során. A harmadik leggyakrabban használt lehetőség pedig a közösségi média.

Arról számoltak be továbbá, hogy

a vállalatok tudatosabban állnak a toborzáshoz, mint egy éve: egyötödük várhatóan több eszközt fog használni a kiválasztáshoz 2024-ben,

illetve nagyobb arányban nyilatkoztak arról is, hogy rendszeresen elemzik a hirdetéseik eredményeit.

S hogy miért van szükség arra, hogy felgyorsuljon az egymásra találás folyamata? A Profession szerint bár tavalyhoz képest több cég számít arra, hogy nem fog nőni a toborzáshoz szükséges idő, az álláskeresők ezt nem így látják, ugyanis a kutatásból az derült ki, hogy átlagosan egy hónappal több ideig keresték aktuális állásukat, mint tavaly ugyanekkor.