Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter nem zárta ki szankciók kivetését kínai bankok ellen az Oroszországgal folytatott kereskedelem finanszírozása miatt a Reuters hírügynökségnek. „Abszolút nem zárnám ki annak lehetőségét, hogy szankciókkal sújtanánk egy-egy bankot, ha rendelkeznénk a szankciók elrendeléséhez szükséges bizonyítékokkal" – fogalmazott Yellen. Véleménye szerint a nagy kínai bankoknak címzett figyelmeztetései sikerrel jártak, és nagyon óvatossá tették őket a fenyegető szankciókkal szemben, amelyek elvágnák őket a dolláralapú tranzakcióktól.

A kínai hatóságok belátták, hogy a szankciók alkalmazása komoly fenyegetést jelent számukra, és nagyon kedvezőtlen következményekkel járna – mondta Yellen. Kereskedni akarnak Oroszországgal, de azt nem akarják, hogy a bankjaikat szankciókkal sújtsuk.

Egy évvel ezelőtt Joe Biden, amerikai elnök felhatalmazta a washingtoni pénzügyminisztériumot, hogy másodlagos szankciókat alkalmazzon az Oroszország háborús erőfeszítéseivel kapcsolatos tranzakciókat elősegítő pénzintézetekkel szemben. Mivel Oroszország gazdaságában egyre nagyobb súllyal esik latba a hadianyag-termelés, egyre nehezebb különbséget tenni a tisztán kereskedelmi és a háborúval kapcsolatos tranzakciók között.

Közben szankciókat vezet be néhány napon belül a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) ellen az Egyesült Államok a több mint 50 százalékos orosz tulajdonjog miatt.

Aleksandar Vucic, szerb köztársasági elnök péntek késő esti televíziós interjújában kiemelte, megerősítették a hírt, hogy Washington néhány nap múlva büntetőintézkedéseket vezet be a NIS ellen,

ami az elmúlt évek legrosszabb híre, hiszen azokkal a cégekkel senki nem akar dolgozni, amelyek ellen amerikai szankciók vannak érvényben.

Hozzátette: 

amint életbe lép az intézkedés, Horvátország azt mondhatja, hogy nem fogja engedni a kőolajszállítást az Adria-kőolajvezetéken keresztül, így megszűnik az ellátás. Ez problémák sorát nyitja meg Oroszországgal

– húzta alá.

A szerb elnök véleménye szerint ezzel a lépéssel arra szeretnék rákényszeríteni Szerbiát, hogy vezessen be szankciókat Oroszország ellen.

Időt kellene hagyni Szerbiának, hogy reagáljon erre, hiszen ez egy nagy, geopolitikai döntés, és korábban még csak nem is lehetett hallani arról, hogy ilyenre készülne az Egyesült Államok, ami azt jelenti, hogy ezt az európaiak készítették elő – mondta.

Aleksandar Vucic szerint ha az orosz többségi tulajdon jelenti a gondot, akkor megoldást jelenthetne, ha Szerbia megvásárolna egy részt Oroszországtól, ugyanakkor: nem tartja valószínűnek, hogy ebbe Moszkva beleegyezne.

A szerb nemzeti olajtársaság 50 százaléka az orosz Gazpromnyeftyé, 6,15 százaléka a Gazpromé, 29,87 százaléka pedig a szerb államé, a fennmaradó részen kisrészvényesek osztoznak.