Az írás olvasással kezdődik – mondják –, ennek függvényében pedig meglehetősen lehangoló képet kapunk, ha megnézzük az UNESCO és az Országgyűlés Hivatalának elemzését.

Az írás és olvasási készségek témakörében tragikus helyzetről adott jelentést az Országgyűlés Hivatala: a beszámolójuk szerint a világon mintegy 800 millió ember analfabéta. Ez azt jelenti, hogy

a bolygó népességének (8 milliárdan vagyunk most körülbelül a Földön) a 10 százaléka olvasás- és írásképtelen. 

Ebben egészen biztos, hogy komoly szerepet játszik azt a tény, hogy az UNESCO szerint a világon 1,5 milliárd diákot és fiatalt érint, hogy iskolákat, egyetemeket zárnak be. Ebből a 1,5 milliárdból pedig 250 millió gyerek egyáltalán nem tudja elsajátítani az írás és az olvasás készségét. Az analfabéta lakosság csaknem felének Dél-Ázsia ad otthont, míg 27 százalékuk a Szaharától délre fekvő Afrikában él.

Az UNESCO mindenkor hangsúlyozza, hogy az írástudás

  • ösztönzi a fenntartható fejlődést,
  • lehetővé teszi a nagyobb munkaerő-piaci részvételt,
  • javítja a gyermekek és a családok egészségét és táplálkozását,
  • csökkenti a szegénységet és bővíti az életlehetőségeket.

Ezen gondolat mentén már 2016-ban létrehozták a Globális Szövetség az Írástudásért az Élethosszig tartó tanulásért (Global Alliance for Literacy within the Framework of Lifelong Learning).

Az általános iskolában kezdődnek a bajok

Ha hazai vonatkozásban vizsgáljuk a jelenséget, azt látjuk, hogy a magyar felnőtt lakosságnak a 20-25 százaléka funkcionális analfabéta. Ráadásul az Oktatási Hivatal (OH) felmérése szerint az általános iskolákban tesztelt mintegy 90 ezer végzős diák 40 százaléka, országosan körülbelül 36 ezer gyerek alapszinten sem képes szöveget értelmezni. Ez azt jelenti, hogy

el tudják ugyan olvasni az anyanyelvükön írt szöveget, de nem értik a mondatok összefüggését, az általuk hordozott információ lényegét.

Szövegértésből mindhárom vizsgált évfolyamon a lányok értek el jobb átlageredményt. A felsőbb évfolyamok felé haladva a lányok előnye növekszik, a 6. évfolyamon 32 ponttal, a 8. évfolyamon 38 ponttal, a 10. évfolyamon 48 ponttal értek el jobb átlageredményt, mint a fiúk.

Az Országgyűlési Hivatal jelentése szerint egyébként jellemző, hogy az alacsony- és közepes jövedelmű országokban a tízévesek 70 százaléka nem tud értelmezni egy egyszerű írott szöveget.

A számok nem hazudnak a könyvpiacon sem

A fenti adatok tükrében egyáltalán nem meglepő, hogy az 1981 óta végzett kutatások szerint 2023-ban volt a legalacsonyabb a rendszeresen és az alkalomszerűen olvasók aránya, illetve a legmagasabb a nemolvasók aránya.

Kép: Economx

A felnőtt magyar lakosság 56 százaléka egyáltalán nem olvas – soha, semmikor. Még ijesztőbb, ha számosítjuk a százalékokat:

100-ból 56 ember egyáltalán nem vesz könyvet a kezébe Magyarországon.

A társadalom 29 százaléka alkalomszerűen olvas csak, és mindössze 15 százalék – tehát 100-ból 15 ember – vallja azt magáról, hogy rendszeresen olvas könyvet.

Az OGY hivatalának gyűjtésében az okokat is felsorolják, eszerint pedig

  • 45 százalék azért nem olvas, mert nem szeret, 
  • 33 százaléknak nincs rá ideje,
  • 21 százalék inkább filmet néz, 
  • 13 százalék csak rövidet akar olvasni,
  • 6 százaléknak nincs rá pénze,
  • 2 százalék pedig egyéb okra hivatkozott.

A jelentés szerint nagyobb arányban olvasnak rendszeresen a nők (18 százalék), a fiatal felnőttek (19 százalék), a diplomások (44 százalék), a budapestiek (22 százalék) és a megyeszékhelyeken élők (18 százalék). Sokkoló, hogy az adatokból az derül ki, szinte soha nem olvasnak könyvet a férfiak (63 százalék), az alacsonyan iskolázottak (76 százalék), a megyeszékhelyeknél kisebb városokban élők (62 százalék), a dél-alföldiek (65 százalék) és a dél-dunántúliak (61 százalék). 

E-könyvet a valamilyen gyakorisággal olvasó lakosság 11 százaléka, hangoskönyvet 7 százaléka olvas vagy hallgat, a felnőtt népesség körében pedig a szépirodalom és a szórakoztató irodalom a legnépszerűbb műfajok.

Az e-könyv technológia népszerűsége és használata egyébként jóval elmarad a nyomtatott könyveké mögött, tehát egyelőre nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ennek fő oka az olvasók idegenkedése az új technológiától, valamint az e-olvasó készülékek és az e-könyvek viszonylag magas ára. 

Magyarországon az e-kiadványok elektronikus úton nyújtott szolgáltatásnak minősülnek, így 27 százalékos általános forgalmi adó terheli őket, míg a nyomtatott könyveket 5 százalékos. Korábban egyébként pont az Economx írt arról, hogy a könyvkiadók szakmai szervezete évek óta kéri az e-könyvek ÁFA-kulcsának 5 százalékra való csökkentését. Az e-könyvek magyarországi piaca a teljes könyvpiac 2 százaléka, ugyanakkor sok az illegális letöltés 

Bőven az uniós átlag alatt vagyunk, ha könyvvásárlásról van szó

A covid-világjárvány gazdasági hatásai többféle módon érintették a könyvkiadás szereplőit és a könyvvásárlókat. A 2020–2022- es karanténintézkedések világszerte a vásárlás és az olvasás fellendülését hozták, és különösen kedveztek az online értékesítésnek.

2022-ben közel 44 millióra nőtt az eladott példányszám a magyar könyvpiacon, a könyvforgalom 59,4 milliárd forint volt.

Az elmúlt években az iparág komoly problémákkal került szembe, 2021-től a nyomdai nyersanyagárak jelentősen emelkedtek, a nemzetközi cellulózárak miatt a papír ára 60–150 százalékkal. Ehhez járulnak a gazdaságot sújtó negatív folyamatok (infláció, energiaáremelkedés) is, így a könyvek árképzése nehezen tervezhető, előfordul, hogy már gyártás közben kell változtatni a könyv árán.

Kép: Economx

A tendencia szerint, bár az olvasói hajlandóság és a könyvvásárlók száma csökken, de a piacon maradók egyre több könyvet olvasnak és többet is költenek a kiadványokra.

Nem elhanyagolható, hogy a könyvpiac rengeteg embert tart el: érdekes adat például, hogy egy könyv megszületéséhez – a szerzőtől a nyomdai kibocsátásig – legalább 45 ember munkája szükséges. Az Európai Unióban a könyvértéklánc több mint félmillió embert foglalkoztat, a könyvkiadók árbevétele pedig közel 24 milliárd eurót tett ki.

Kép: Economx

Az uniós háztartások kulturális kiadásaik 25 százalékát költötték könyvekre és újságokra, s a polgárok összes bevételének könyvekre és újságokra fordított hányada 2022-ben a szlovákoknál volt a legmagasabb (1,8 százalék), míg az uniós átlag 1,1 százalék volt. Magyarország ebben a kategóriában jócskán az átlag alatt, mindössze 0,7 százalékon áll.

Újabb szektor kiált állami segítségért − szegényebb lehet az életünk enélkül

A katások kivonása a munkaerőpiacról, a rezsiköltségek emelkedése és az infláció mind felfelé tolta a könyvek árát, ami miatt egyre kevesebb új kötetet veszünk − mondta az Economxnak adott interjújában Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke.