Az ukrajnai háború valószínűleg hamarabb megkezdődik és sokkal véresebb is lett volna, amennyiben Kijev már 2008-ban rálép a NATO-tagság felé vezető útra. Hiszen teljesen egyértelmű, hogy ezt Putyin elnök nem hagyta volna szó nélkül, ahogy Ukrajna ma erre jóval felkészültebb, mint akkoriban – mondta el a BBC-nek adott nagyinterjújában Angela Merkel.

A volt német kancellár hozzátette: annak idején mindent megtett azért, hogy békés legyen az együttműködés Oroszországgal. A lap felidézi, hogy Angela Merkel hivatali ideje alatt vált Németország és energiaéhes ipara függővé Moszkvától, miután két, közvetlenül Oroszországhoz kapcsolódó gázvezetéket is épített. Ezt hívja Zelenszkij ukrán elnök a Kreml geopolitikai eszközének.

Németország egykori vezetője, akit valamikor a világ legbefolyásosabb nőjeként tartottak számon, úgy nyilatkozott: kettős célja volt a gázvezetékekkel, egyrészt a német üzleti érdekek kiszolgálása, másfelől a békés kapcsolatok fenntartása Oroszországgal. Vagyis Angela Merkel máig azt állítja: diplomáciai eszközökkel igyekezett megfékezni az Ukrajnát ért orosz támadásokat.

„Sajnálatos módon” új korszak kezdődött Európa és Oroszország kapcsolatában az ukrajnai teljes körű inváziót követően – összegezte a politikus, aki 16 éven át irányította Németországot. A német ipart aránytalanul nagy mértékben sújtották az orosz energiára vonatkozó szankciók, ezért kénytelenek voltak más források – például LNG - után nézni, ami jócskán megemelte a költségeket.

Nem kér bocsánatot egykori kancellári döntéseiért

A 70 éves volt kancellár nem csupán az orosz kapcsolatok és az energiapolitika területén igyekezett megvédeni politikai örökségét, hanem a bevándorlás kezelését illetően is. Emlékezetes: a 2015-ös migrációs válság idején, amikor megnyitotta Németország kapuit több mint egymillió menedékkérő előtt, Angela Merkel hivatali idején egyik legmeghatározóbb, egyben legmegosztóbb pillanata volt.

Míg például Barack Obama volt amerikai elnök bátor és erkölcsös vezetőként méltatta, a kritikusok többek között azzal vádolták, hogy a lépéssel életet lehelt az akkoriban még egyfajta szélsőséges margináliát jelentő bevándorlásellenes Alternatíva Németországért Pártba (AfD). A formációt a közvélemény-kutatások ma Németország második legnagyobb politikai erejeként azonosítják.

Angela Merkel elismeri: az AfD sokat lépett előre, ennek ellenére nem kér bocsánatot egykori kancellári döntéseiért. A felvetésekre reagálva, miszerint 2015-ös politikája más országokban, köztük Hollandiában, Lengyelországban és Franciaországban is hozzájárult a bevándorlásellenes szélsőjobboldali erők megerősödéséhez, elmondta: nem lehet őt egész Európáért felelőssé tenni.

„Trump 2.0”

Szerinte a szélsőjobboldal elleni küzdelem egyetlen módja az illegális migráció megállítása, vagyis Európa vezetői fektessenek többet az afrikai országok életszínvonalának növelésébe, hogy kevesebb embernek kelljen elhagynia az otthonát. Angela Merkel, aki nemrég jelentette meg Szabadság című memoárját, azt is üzente Európa ideges vezetőinek, hogy ezúttal, akivel szembenéznek:

Trump 2.0

Az európai félelmek nem alaptalanok, hiszen az Egyesült Államok újonnan megválasztott elnöke korábban büntető importvámok bevezetésével fenyegetett, miután januárban visszatér a Fehér Házba.

Angela Merkel és Donald Trump a NATO éves kormányfői csúcstalálkozóján az angliai Watfordban 2019. december 4-én.
Angela Merkel és Donald Trump a NATO éves kormányfői csúcstalálkozóján az angliai Watfordban 2019. december 4-én.

Angela Markel úgy véli, Donald Trump Európával, különösen Németországgal szembeni sérelmei nem változtak. Fő kifogásait a védelmi és a kereskedelmi hiányosságok jelentették.

Nagyon fontos, hogy tisztában legyünk a prioritásainkkal, és világosan bemutassuk azokat. Továbbá ne féljünk attól, hogy Donald Trump nagyon szókimondó tud lenni. Nagyon világosan fejezi ki magát, ám ha ezt megteszi, az azt jelenti, hogy kialakulhat egyfajta kölcsönös tisztelet. Eddig legalábbis én ezt tapasztaltam

– adta meg a „használati utasítást” Angela Markel, aki azt is elmondta: habár háborúk dúlnak a Közel-Keleten és Kelet-Európában, Donald Trumpot láthatóan kevésbé érdekli az európai biztonság megerősítése.

Az egykori német vezető azonban ma már nem szívesen folyik bele a hétköznapi csatározásokba. A kérdésre válaszolva, hogy hiányzik-e neki a hatalom és a politika, gyorsan rávágta: „nem, egyáltalán nem”. Azonban amikor manapság a vezető politikusok, akikkel jóban van tanácsot kérnek tőle, szívesen segít, örömmel válaszol nekik.

Kapcsolódó