A Paks 2 az előző évben kapott egy létesítési engedélyt, amelyet feltételekkel adtak ki, ezek a feltételek még nem teljesültek, ennek következtében ténylegesen az építkezés még nem indult meg – mondta a paksi beruházásról Aszódi Attila atomenergetikai szakértő, egyetemi tanár, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja az InfoRádió Aréna című műsorában.

Egyelőre még a gödörrel küzdenek Pakson

Elmondta, hogy már kialakították az 5-ös blokknak a munkagödrét mínusz öt méterig, de ahhoz, hogy a tényleges építkezés el tudjon indulni, ahhoz ezt a munkagödröt körül kell határolni, mivel a Duna mellett olyan a talaj szerkezete, hogy könnyen tud áramlani a talajvíz, ami megakadályozná egy ilyen munkagödörnek a használatát.

„Nagyon fontos következő lépésnek kell lennie, hogy ezt a munkagödröt körbezárják egy fallal, egy földben lévő fallal, hogy a víz oda ne tudjon bejutni, és aztán utána majd mínusz öt méter alá is mélyíteni kell ezt a munkagödröt ahhoz, hogy ténylegesen a betonozáshoz el lehessen jutni” – fogalmazott Aszódi Attila, hozzátéve, hogy „ez még messze van”, ráadásul a 6-os blokk esetében még messzebb, „mert ott még ez a mínusz 5 méterig történő talajelőkészítés sem történt meg”. 

Aszódi Attila, a Miniszterelnökség államtitkára, miután átvette a kinevezési okmányt Áder János köztársasági elnöktől (hátul) az Országház Vadásztermében 2018. május 22-én.
Aszódi Attila atomenergetikai szakértő
Kép: MTI Fotó, Kovács Tamás

Az építkezéssel kapcsolatban beszélt arról is, hogy még számos fontos engedély sincs meg. „Azt látom a kormányzati közleményekből, hogy a szerződéses konstrukcióhoz terveznek hozzányúlni, ebben a tekintetben volt a külügyminiszternek egy megállapodása az orosz féllel. Ennek a részleteit nem látjuk még, a papírjai még az Európai Bizottsághoz nem lettek benyújtva vagy legalábbis nem tudunk erről, úgyhogy majd a későbbiekben lehet azt megmondani, hogy ezek a változások pontosan tartalmilag mit is jelentenek” – mondta az atomenergetikai szakértő.

A villamosenergia ötödét atomerőművek adják

Az európai villamosenergia-rendszerben összesen egymillió megawatt beépített kapacitás van és az atomerőművek kapacitása valahol a 140-150 gigawatt környékén van, tehát ez a tizenegynéhány százalék – jelentette ki. 

Az európai rendszerben a megtermelt villamosenergiából pedig nagyjából 20 százalék az atomerőművek részesedése.

Az uniós tagországok majdnem felében, összesen 13-ban alkalmaznak atomerőműveket. Beszélt arról is, hogy Finnország továbbra is elkötelezett az atomenergia iránt – igaz, az oroszokkal már felmondták a szerződést –, és a svédek is ki akarják nyitni a piacot, hogy „akár kis, akár nagy reaktorok jelenleg nem használt telephelyen vagy új telephelyen is üzembe léphessenek”. A belgák, a hollandok, a szlovének, a szlovákok, a csehek, a magyarok, a románok egyértelműen atomerőmű-építés mellett vannak, ahogy Franciaország is – tette hozzá.

Elmondta, hogy Európában jelenleg csak a Paks 2-projekt az, ahol orosz technológiával számolnak – Csehországban például egy frissen kiírt tenderből már ki is zárták az oroszországi cégeket. 

A teljes interjút itt nézheti vissza.

Minden, amit Paks 2-ről tudni kell

Közel 10 éve hallunk Paks 2-ről, a reménybeli új atomerőműről, de még mindig csak egy 5 méter mély gödör van a helyszínen. Miről is van szó tulajdonképpen, mi épül vagy nem épül? Kérdések és válaszok.