Ahogy számos más európai városban, Ausztria fővárosában is többezres nagyságrendben kínálnak lakásokat rövid távú kiadásra olyan online, szálláskereső platformokon, mint az Airbnb és a Booking.com. Bécsben a kínálat javarésze ebben a formában két-három naponta talál új, átmeneti bérlőre. 

Mivel a rövid távra szóló lakáskiadás feltételeit megnyugtatóan szabályozó EU-s direktíva továbbra is várat magára, Bécs a város építési szabályzatának drasztikus megváltoztatásával jelentős szigorításokat tervez a közeljövőben, saját hatáskörben – hívta fel lapunk figyelmét Kovács Balázs, a magyar turizmus egykori bécsi külképviseletvezetője. 

Kapcsolódó

A GD Consulting osztrák tanácsadó cég vezetője elmondta: várhatóan még ebben az évben megszavazzák azt a jogszabálycsomagot, amelynek értelmében a jövőben éves szinten maximum 90 napig lesz megengedett a rövid távú lakáskiadás Bécsben. Ez alaposan átrajzolhatja az alternatív szállásokat kedvelő utazók turisztikai lehetőségeit a szomszédos országban.

Ki akarják szűrni az illegális bérbeadókat

Mint rámutatott, korábban a korlátozás csak a kiemelt lakóövezetekre vonatkozott, az elfogadás előtt álló tervezet szerint azonban az időprés a város minden kerületére kiterjedhet. Emellett egységes szabályozást kapna az adatforgalom kezelése is, amely alapján az idegenforgalmi adó kivethető lehet a bérlőkre, ráadásul még jobban kiszűrhetik az illegális bérbeadást. 

A tervek szerint a helyi adók megfizetésének összehasonlításával ellenőriznék az új korlátozások betartását, az adatgyűjtéshez viszont meg kell teremteni a megfelelő jogalapot, amely az online portálokon keresztül történő bérlésekre terjedne ki. Az új szabályozás azt hivatott megakadályozni, hogy az értékes lakóterületek véglegesen kiszoruljanak a lakáspiacról. 

Vegyes a fővárosi térkép

Az Inside Airbnb gyűjtése szerint

Bécsben közel 12 és félezer lakás, apartman található a szállásközvetítő oldalon,

de Salzburgban, Grazban és Innsbruckban, illetve az ország több turisztikai régiójában is számos ajánlat található. 

A fővárosban rövid távon bérelhető ingatlanokból a legtöbbet a második és tizedik kerületben kínálják Airbnb-szállásként, míg a magas árak és a túlszabályozottság miatt a történelmi belváros nem tartozik a leginkább érintett kerületek közé. Ezzel együtt a belső kerületek és a külváros is erősen szenvednek a metropolisz mindennapi életét befolyásoló jelenségtől. 

Például vannak olyan kerületek, amelyek jellege mostanra jelentősen megváltozott a bérbeadások nagy száma miatt, amely az ingatlanok árszínvonalát is befolyásolja. A felmérések szerint több európai városban a szállások ezen piaca is közreműködik abban, hogy súlyosbodott a lakhatási nyomor.

Szenvednek a lakók, nyernek a bérbeadók

Az alternatív szálláslehetőség előnyt jelent az utazóknak, mert jellemzően olcsóbb és változatosabb, mint a hotelek, és a lakástulajdonosok is profitálnak ezzel a kereseti lehetőséggel. De az erős fellendülés következtében a hátrányok is gyorsan nyilvánvalóvá váltak: sok helyütt egész házak, utcák már szinte csak a rövidtávon kiadható lakásokból állnak.

A legnagyobb ellenzők az Airbnb-s házak állandó lakói,

akik – főként a turisztikai szezonban – sokat szenvednek az állandóan változó közönségtől, a zajtól, vagy a lépcsőházban a szeméttől, rendetlenségtől, amit az átmeneti lakók hagynak maguk után.

 

Szigorította a rövid távú lakáskiadást a VI. kerület

Tavaly nyáron Terézváros a kerületek között elsőként jelentett be szigorítást a rövid távú lakáskiadással kapcsolatban.

A befektetők egész háztömböket kebeleznek be

A témával évek óta foglalkozó bécsi SPÖ önkormányzati képviselője, Peter Florianschütz szerint a rövid távú bérbeadás egyre inkább befektetési modellé fejlődik. 

A nagy befektetési alapok egész házakat vagy háztömböket kebeleznek be azzal, hogy fejlesztenének – mondta Florianschütz az ORF.at-nak. Ennek eredménye azonban üres építési területek, illetve lakossághiány, és ugyan Ausztria még messze van a spanyol és olasz helyzettől, Bécsben is egyre nagyobb problémát okoz a jelenség.

Elcsalhatják az adókat

Franz Staggl, a Tiroli Kereskedelmi Kamara szállodaipari csoportjának elnöke viszont azt hangsúlyozza, hogy a rövid távú bérbeadás a hotelüzemeltetők szempontjából csak akkor jelent problémát, ha a szabályokat kijátsszák a bérbeadók – vagyis például nem jelentik be az apartmanokat és így nem fizetik megfelelően az adót, amellyel már valóban megkárosítják a lakosságot. Staggl szerint ez eddig csak a városi területeken jelentkezett problémaként, vidéken kevésbé, még a turisztikai övezetekben sem.

Más iparágakhoz hasonlóan a rövid távú bérleti lehetőségeket kínáló platformok is profitálnak a közös szabályalkotás lassúságából, elsősorban a hagyományos szolgáltatók és a helyi önkormányzatok kárára. 

Ismert: a platformgazdaság a jelentős tőkebefektetésekkel egész iparágakat sodort már válságba és helyezte azokat teljesen új alapokra. Így például a közösségi hálózatok nyomás alatt tartják a médiát, az Uber és a hasonló autómegosztók a taxiipart, míg az Amazon a helyhez kötött kereskedelem sarkára taposott rá. Az Airbnb a szállodaiparnak jelent elsősorban versenytársat.

Ódzkodik a politika

Holott az önkormányzatok évek óta kérik a nemzeti kormányoktól és az uniós hatóságoktól a megfelelő keretek kialakítását. Bécs is régóta szorgalmazza, hogy beszedhessék a ténylegesen esedékes, de gyakran be nem fizetett kommunális és idegenforgalmi adókat. 

Tavaly novemberben az Európai Bizottság már előterjesztette az ezzel kapcsolatos javaslatait, többek között azt is elrendelnék, hogy az olyan felületek, mint az Airbnb és a Booking.com, szolgáltassanak adatokat a bérbeadókról a nemzeti hatóságok felé. 

Ennek azonban évek óta sikeresen ellenállnak – jegyzi meg az ORF, felidézve, hogy sokak szerint az adatszolgáltatásnak a gyakorlatban is működnie kell, ezért a platformok az EU-s javaslatnál legyenek szigorúbban elszámoltathatók. A jogalkotási folyamatok miatt ugyanakkor az adatátadási kötelezettség legkorábban 2025-ben léphet életbe, vagy akár egy évvel később. 

Ezt Bécs sem akarja kivárni, ezért helyezték kilátásba az építési szabályzat módosításával a jelentősebb szigorításokat. 

Bécsben érdemes élni

Az átfogó törvényjavaslatban több más kérdést is rendeznének. Így például szigorítanák a második világháború előtti épületek állagmegóvásáról szóló előírásokat a bontási engedélyek kiadásának korlátozásával, emellett előírnák a zöld kerékpárparkolók minőségi kritériumait. A fenntartható várostervezés jegyében a szén-dioxid-mentesítés szükséges lépéseit is rögzítenék, hogy 2040-re teljesen megszűnjön a fosszilis alapú hőszolgáltatás Bécsben, egyúttal megkönnyítenék a napelemek telepítésének körülményeit. A tervezet a parkosítás szabályairól is rendelkezik, eszerint például a jövőben minden öt parkolóhely után egy nagykoronás fát kell majd ültetni, ami jelentősen javíthatja a mikroklímát.

Az építési szabályzat módosításáról szóló törvénytervezettel Bécs városa teljesen új mércét állít fel a fenntartható és megfizethető életvitelre a jövőben, felelősen a felnövekvő generációkért – mondta Kathrin Gaal (SPÖ) alpolgármester az ORF-nek, hozzátéve, hogy mindez mérföldkő lehet a klímabarát városfejlesztésben. Az intézkedések azt biztosítják majd, hogy továbbra is Bécs maradjon a legélhetőbb város – fogalmazott. 

(Thurzó Katalin)