Annak ellenére, hogy tovább drágulnak a síbérletek, a felvonódíjak és a szállások, idén a tavalyinál jóval erősebb szezon ígérkezik: mintegy húszmillió síelőt várnak a sógorok. A magas energiaköltségek és a drágább síbérletek, szállásdíjak ellenére Ausztria optimistán tekint a közelgő téli szezonra.
Holott a magyarok körében is népszerű terepeken a felvonójegyek ára is nőni fog, átlagosan hét-tíz, egyedi esetekben akár tizenkét százalékkal. A pozitív, bár az időjárási és gazdasági viszonyok miatt kihívásokkal teli nyár után a turizmusban van még tartalék, bizakodó a hangulat.
„Az optimizmus oka, hogy az előfoglalások alapján az osztrákoknál idén többen terveznek síelést és sportos vagy pihenős, városnézős téli vakációt, mint tavaly ilyenkor” – hangzott el a 2023/2024-es síszezon kilátásairól szóló bécsi sajtótájékoztatón, amelyet Kovács Balázs foglalt össze az economx.hu-nak.
Hiába a nehézségek, nem mondanak le a vakációról
A magyar turizmus korábbi bécsi külképviseletvezetője elmondta: az Österreich Werbung (ÖW) nemzeti turisztikai marketingszervezet szerint az elnehezült gazdasági körülmények természetesen hatással vannak a téli pihenés és üdülés tervezésére is, de úgy tűnik, hogy a vakáció elhalasztása, vagy teljes lemondása egyre kevésbé opció az osztrákok és a környező országok utazóinak körében.
Aki spórolni szeretne, inkább olcsóbb szállást választ, vagy rövidebb időre utazik, mintsem elhalassza a téli vakációt. Az ÖW Ausztriában, Németországban, Svájcban, Hollandiában, Belgiumban, Dániában, Nagy-Britanniában, Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában végzett, friss felmérése szerint idén körülbelül 20 millióan terveznek ausztriai téli üdülést – ez a szám hárommillióval több, mint 2022-ben. Az előfoglalási helyzet már most nagyon jó – húzta alá a nemzetközi szakértő.
Drágulnak a bérletek, de ez sem rettenti el a síelőket
Mint mondta, idén az ausztriai síbérletek áremelkedése – az úti céltól és a csomagajánlatoktól függően – átlagosan 8 és 13 százalék közötti lesz, a szállodáké pedig 8 és 12 százalék között mozog. A szállásdíjak ennél jobban már nemigen fognak emelkedni, mivel a téli árakat mostanra elkönyvelte a piac. Bőséges kínálat várható: nyaralóapartman vagy 5 csillagos létesítmény, nemzetközi síterep több száz kilométeres pályával, vagy kisebb, családias terület – a turisták sokféle lehetőségből válogathatnak majd az alacsony költségvetéstől a luxusig.
Idén a napi síbérletek átlagosan alig 40 euróba kerülnek a kisebb síterületeken, a nagyobbakon 70 euró fölé kúszhat a díj. Az éllovas a tiroli Arlberger Bergbahnen lesz, amely idén a főszezonban 75 eurót kér egy napi síbérletért. Salzburg legnagyobb sí-szövetsége, a Ski amade területein ezen a télen 73,50 euróba, a Gastein-völgyben pedig 74 euróba kerül majd a napijegy – sorolta Kovács Balázs. Hozzátette, hogy a szezonális vagy hetijegyek lényegesen olcsóbbak lehetnek, és számos családi ajánlat is lesz, amivel további kedvezményekhez lehet jutni.
Naponta 207 euró hüttére, csúszásra, jakuzzira
A téli turizmus a nyárinál továbbra is erősebb exportterméke Ausztriának, a hideg hónapok többvendéget és több bevételt eredményeznek, mint a nyaralási szezon. Tavaly télen az osztrák szálláshelyeken a foglalások 77 százaléka külföldi vendégektől származott. Akkor a turisták átlagos napi kiadása a jellegzetes, szezonális szolgáltatásokra 207 euró volt fejenként, ami 15 euróval magasabb, mint 2022/23 telén. Nyáron az átlagos költés 167 euró volt.
Kitért rá: azt még nem lehet megbecsülni, hogy idén mekkora lesz az ágazatban tevékenykedő cégek költségnövekedése, mivel a gázárak például az utóbbi időben ismét enyhén emelkedtek. Ezzel együtt nem feltételezik azt a turisztikai vezetők, hogy olyan helyzet áll elő, mint az energiaválság kezdetekor, de a vállalatok kockázata minden bizonnyal nőtt – jegyezte meg Kovács Balázs.
A mesterséges intelligenciával válaszolnak a síoktatók
A turisztikai marketingszervezet nem bízta a véletlenre: a klasszikus reklámeszközök mellett új, digitális megoldásokkal is népszerűsítik az osztrák síterepeket, amelyek célja, hogy fejlett technológiai környezetben az emberi tényezőket helyezze középpontba. Ezzel innovatív módon igyekeznek felhívni a figyelmet az idei utazási lehetőségekre.Az egyik megoldás a mesterséges intelligenciát hívja segítségül: a „Chat SkiPT” programban a helyi síoktatók hitelesen és humorosan válaszolnak a potenciális nyaralóvendégek kérdéseire az AI világában. A másik zászlóshajó „A világ legfiatalabb síoktatója” című, mozgóképes tartalomsorozat, amelyben egy óvodás gyermek síoktatóként tevékenykedik, és egy kacsintással közvetíti a síelést az osztrák életstílus részeként. Emellett az Osztrák Reklámszövetség a TikTok-on indított új csatornát, ahol fiatalabb célcsoportokat céloznak meg, kortárs megközelítésben.
Nem tehet keresztbe a hóhelyzet
A GD Consulting nemzetközi tanácsadó cég vezetője beszélt arról is, hogy az utazással kapcsolatos döntések meghozatalakor az emberek egyre inkább figyelembe veszik a fenntarthatósági szempontokat és látszik, hogy minden piacon van egy tehetősebb kör, akik hajlandóak többet fizetni a fenntartható ajánlatokért.
Ausztria ezen a területen is jó úton halad: a felvonók több mint 90 százaléka megújuló energiával működik és a síparadicsomokban gazdag ország teljes energiafogyasztásának mindössze 0,9 százaléka köthető a téli turisztikai infrastruktúra működtetéséhez. Emellett egyre több síterületen igyekeznek bővíteni a szezonális kínálatot az egész évben elérhető szolgáltatásokkal, ez szintén növeli az esélyeket más országokhoz képest.
Az Euromonitor International Fenntartható Utazási Indexe szerint Ausztria a harmadik legfenntarthatóbb úti cél a világon, ahol a téli turizmus úttörő szerepet tölt be.
Megemlítette azt is, hogy – különösen az elmúlt szezonban – a hóhelyzet néhol nehéz volt, ezért az alacsonyabban fekvő osztrák völgyi pályákon a szűk hószerpentinek vitát váltottak ki a téli sportok jövőjéről. Mégis, Ausztriáról az a kép él, hogy mindig tud havat biztosítani a síeléshez, amelyet a számítások szerint 2050-ig biztosan garantálni tud az ország, az éghajlat gyors változása ellenére is.
A hollandok, csehek sportosak, az olaszok, franciák kényelmesebbek
A síelés iránti lelkesedésnek hagyományai vannak Ausztriában, ahol a megkérdezettek 60 százaléka ezt nevezte meg kedvenc téli tevékenységének – derül ki a Manova piackutató friss, reprezentatív felméréséből.
Eszerint a telente utazó osztrákok több mint fele rendelkezik tudományos fokozattal, szintén több mint felüknél a háztartás nettó jövedelme meghaladja a 4000 eurót. A legtöbb vendég párban érkezik a síparadicsomokba, átlagosan 5-6 napra, míg a második legnagyobb csoport a gyermekes, fiatal családok.
A téli vakációt mindössze nyolc százalék tölti egyedül és magas a törzsvendégek aránya: a válaszadók 77 százaléka rendszeresen, egy-két évente, vagy akár évente többször is visszatér ugyanarra az üdülőhelyre. A többség idén is sportüdülésre készül a télen, míg egyharmaduk csak pihenésre a hófödte hegyekben, 13 százalékuk pedig városnézést tervez, síelés nélkül. A legnépszerűbb szálláskategóriák a négycsillagos szállodák, az üdülőapartmanok és a háromcsillagos szállodák, míg egy szűkebb réteg az ötcsillagos szállodákat is megtölti.
Ami a téli sportokat illeti, a sógoroknál messze a legnépszerűbb a síelés, ezt követi a szánkózás, a snowboardozás, a sífutás, a hótalpas túrázás és a sítúrázás. A téli sportok iránti affinitás viszont az egyes küldőpiacok tekintetében változó – mutat rá a kutatás. A hollandok 92 százaléka, a cseh vendégek 81 százaléka főleg a sportolási lehetőségek miatt veszi célba Ausztriát a télen, míg a francia és olasz vendégek elsősorban városnéző vagy kulturális üdülés miatt érkeznek.
Csődhullám fenyeget a wellnesshoteleknél
A koronavírus-járvány miatti leállások már nagy nehézségeket okoztak az ausztriai wellness szállodák és fürdők számára, amelyek idén leginkább a magas energiaköltségek miatt szenvednek. 2023-ban 22 spa hotel vált fizetésképtelenné, míg sok létesítményben kényszerűen csökkentették a kínálatot, például egyszerűbb lett a félpanziós ellátás, vagy több helyen már csak reggelivel kínálják a szállást.Az osztrák gazdasági kamara (WKO) most a korábban ígért kormányzati energiatámogatások kifizetéseit sürgeti. „Kapacitáskihasználtság tekintetében a wellness létesítmények jól állnak, de a költségeik nagyon megnőttek. A szektor áremelései egy év alatt 9-12 százalék körül alakultak, ám a kiadások 20-25 százalékkal nőttek” – közölte Gerold Royda a WKO szabadidő-gazdasági szóvivője az ORF-en. Hozzátette: az árak kordában tartása érdekében a különbözetet egyelőre nem hárították át a vendégekre, viszont, ha a rezsire felkínált, állami támogatásra túl sokáig kell várni, annak a következményei drámaiak lehetnek: csődhullám indulhat el a wellness szektorban.
Kövesse az Economx.hu-t!
Értesüljön időben a legfontosabb gazdasági és pénzügyi hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon vagy iratkozzon fel Google News és YouTube-csatornánkra!