Kijózanító eredményt közölt az európai országok legújabb, összehasonlító gazdasági elemzése Ausztria számára. A friss Deloitte Radar rámutat, hogy a hazánkban klasszikusan favoritként számontartott nyugati szomszéd leszakadt az élmezőnyből, mára elvesztette üzleti vonzerejét és versenyképességét. 

Ausztria, mint üzleti helyszín egy évtizedes leállásra tekinthet vissza és a hanyatlás veszélye nagyobb, mint valaha. Az ország jóléte van veszélyben – állapítja meg a Deloitte a legfontosabb globális indexek elemzése mellett mintegy 600 osztrák cégvezető megkérdezése alapján.

Kikerültek a TOP10-ből

A Deloitte Radar szerint Ausztria legjobb esetben is immár csak a középmezőnyben van az európai versenyképességi rangsorban, az összehasonlítható országok, mint Dánia, Norvégia, Svájc és Svédország jelentősen megelőzik az osztrákokat.

Versenyképességi rangsor 2023, Deloitte:

  1. Dánia
  2. Írország
  3. Svájc
  4. Hollandia
  5. Svédország
  6. Finnország
  7. Belgium
  8. Norvégia
  9. Izland
  10. Cseh Köztársaság

....

13. Ausztria

Elégedetlenek a cégek, sürgetik a változást

A meglepő adat harmonizál a legfontosabb globális mutató, a svájci IMD Versenyképességi Világközpont tavalyi rangsorával.

Eszerint Ausztria 2008 óta jelentősen, a 14. helyről a 24. helyre csúszott le az országok sorában (ezen a listán Magyarország a 46. helyen szerepelt 2023-ban, az előző évhez képest hét helyet hátra lépve, maga elé engedve például Lengyelországot, Szlovéniát, de megelőzve a 48. helyen álló Romániát). 

Az elemzés rámutat: az elmúlt néhány év megviselte az osztrák cégvezetőket, akik egyre kevésbé elégedettek az országukkal és sürgetik a felzárkózást támogató, gazdaságpolitikai fordulatot. 

Előzés helyett visszafelé haladunk, ezért reformintézkedésekre van szükség. A cél az, hogy 2030-ra visszakerüljünk a legjobb öt közé Európában – közölte Harald Breit, a Deloitte Austria vezérigazgatója.

Kilépni az „izzasztódobozból”

Ausztriában a vállalatok számára leginkább a bérköltségek, az áfa és a magas társasági- és jövedelemadó, illetve a nehézkes bürokrácia elviselhetetlen.

A versenyképesség romlását a befektetések visszaesése is mutatja, emellett, egyre nagyobb nehézséget jelent a szakképzett munkaerő hiánya, főként, hogy a környező országokkal erős verseny zajlik a munkavállalókért.

Az osztrák cégek úgy látják, hogy a felzárkózáshoz jelentős beruházásokra van szükség a megújuló energiára támaszkodó zöld gazdaságban és a digitalizáció terén is.

Egyre több az eladósodott sógor

Az elmúlt 12 év legmagasabb szintjére ugrott az adósságcsapdába keveredett osztrákok száma. A legtöbben a munkanélküliség miatt, de jelentős arányban az infláció következtében megnövekedett megélhetési és lakhatási költségek terhétől kerülnek csődközeli helyzetbe – derül ki az Ausztriai Adósságtanácsadók Szövetségének jelentéséből. A Kurier idézi: tavaly több mint hatvanezren jelentkeztek adósságtanácsadónál az elnehezült anyagi helyzetük miatt, ami 2022-höz képest 17 százalékos növekedést jelent. Az adócsalás viszont az „osztrák mentalitás” miatt visszafogott maradt: tavaly az adónyomozók 210 ügyet zártak le csaknem 50 millió eurós adóhátralékkal, ami a teljes adóbevételekhez mérten elenyésző összeg. A cégek leginkább az építőipar, a szerencsejáték, a kereskedelem és a közlekedés területein követnek el bűncselekményt főként számla- vagy áfacsalással, illetve feketefoglalkoztatással.