Aggodalomra ad okot az osztrákoknál egy újonnan megjelentetett, nemzetközi jelentés, amelyben a Lausanne Business School rangsorol 64 országot a versenyképességük alapján. Az évente végzett elemzés friss megállapításai szerint Ausztria tavalyhoz képest négy helyet lépett vissza 2023-ban, jelenleg a 24. helyen áll – a látványos zsugorodást jól tükrözi az is, hogy az alpesi ország 2007-ben még a 11. helyen szerepelt a versenyképességi rangsorban.

Ausztriát, mint vonzó üzleti helyszínt jócskán megelőzi például a hasonló adottságokkal rendelkező Dánia, Svájc és Írország is, amelynek okait többek között az ellátásbiztonság javítanivaló állapotában és a digitális infrastruktúra hiányos kiépítettségében kell keresni – mutat rá egy másik jelentés, amelyet hétfőn közöltek az ország általános infrastruktúrájáról. 

Eszerint

Ausztria gazdasági kibocsátása 2022-ben 447 milliárd euró volt, ugyanakkor egy optimálisan fejlett infrastruktúra 94 milliárd euróval nagyobb kibocsátást eredményezett volna

– idézi az Exxpress.at. 

5G-vel zárkózhatna fel a vidék

Az infrasturktúra-jelentésben megkérdezett vállalatok szerint sürgősen szükség lenne főként a digitális infrastruktúra javítására, vagyis a szélessávú internet és az 5G teljes kiépítésére, amiből különösen a vidéki térségek profitálnának.

A csaknem 94 milliárd eurós termelékenységi potenciálból ugyanis mintegy 85 milliárd eurót lehetne előteremteni a digitális kapcsolatok bővítésével. Ezért a megkérdezett osztrák menedzserek négyötöde leginkább azt várja a kormánytól, hogy 2030-ra az országos, szélessávú lefedettség legyen a fő cél, és ehhez könnyíteni kell az 5G bővítési feltételeit. 

Az ausztriai vállalkozások abban bíznak, hogy az átfogó 5G infrastruktúra pozitív következménye lehet a vidéki területek vonzerejének növekedése, illetve az új munkamodellek elterjedése, például az otthoni irodák bővülése, valamint az új képzési- és karrierlehetőségek.

Ez ellensúlyozhatja a vidéki elvándorlást és átmozgathatja a vállalatokat az országban.

A már eddig is jelentős informatikushiány ráadásul súlyosbodott: a megkérdezett vezetők több mint fele arra panaszkodik, hogy saját cégében jelenleg hiányzik az informatikus. Ezért elvárják azt is, hogy a jövőben a kormány segítse a külföldi informatikusok toborzását, és szervezzenek technikai képzéseket a mesterséges intelligencia területén. 

A héten zsinórban sztrájkolnak a fémipar alkalmazottai

Mindeközben a munkaadók és a szakszervezetek közötti, 2024-es kollektív tárgyalások kudarca miatt súlyos munkaügyi vita alakult ki a fémfeldolgozó iparban, amelynek részeként hétfőtől Bécsben több területen figyelmeztető sztrájkba kezdtek a munkavállalók. 

Első lépésben a liftgyártó cégek mintegy félezer dolgozója blokkolt le több forgalmas utcát az osztrák fővárosban, de később fokozódott a nyomásgyakorlás, mert olyan, ismert cégek munkavállalói is csatlakoztak a sztrájkhoz, mint a láncgyártásban vezető Pewag, a Knorr Heid, a Bosch, a szerszámgyártó Blum, a felvonógyártó Otis és a Kone – a dolgozók hétfőn háromórás sztrájkot tartottak. 

Kedden csatlakoznak a darugyártó Palfinger, a finomacél területén vezető Berndorf, a fémfeldolgozó Collini, illetve a protézisgyártó Otto Bock alkalmazottai is. Szerdán pedig munkabeszüntetés lesz a BMW Motorennél, a háztartási berendezésgyártó Liebherrnél, a járműalkatrészeket előállító Hellánál, továbbá a lőfegyvergyártó Steyr Arms, a repülőgépgyártó Diamond Aircraft és a katonai járműveket gyártó Rheinmetall MAN Military vállalatoknál – számol be a Kurier. 

A fémipari munkásokat képviselő országos szakszervezetek ragaszkodnak a legalább 11,6 százalékos béremelésekhez a szektorban, ahol a munkaadók csak egyszeri kifizetésekkel kompenzálnák a korábbi ajánlatukat, ami szerint az inflációs ráta alatti mértékben, 8 százalék körül emelnék jövőre a fizetéseket.

A vállalatok azért óvakodnak a jelentősebb kifizetésektől, mert az osztrák ipart gazdasági recesszió sújtja, és az egész ország fémiparára érvényes kollektív megállapodásban rögzítendő, túl magas bérköltségek Ausztria, mint üzleti helyszín vonzerejének csökkenéséhez, illetve a munkahelyek megszűnéséhez vezetne.

A kereskedelemben is fokozódik a feszültség

A kiskereskedelemben is várható a szakszervezetek határozottabb fellépése, mert az e területen foglalkoztatott, mintegy 430 ezer munkavállaló esetében is eddig jéghegynek ütköztek a követelések. A gazdasági nehézségek közepette eleve nehézkesen indult kollektív tárgyalásokon az érdekképviselők összességében tizennégy százalékos emeléseket, és a munkaidő csökkentését kérték a dolgozóknak, ám ez az ágazati munkaadók képviselői szerint távol áll a lehetséges valóságtól, különösen a kettő kombinációjában. 

Ugyan az egyezkedés a hét első felében még a tárgyalóasztal mellett folytatódik, de nem kizárt, hogy utána – német mintára – az osztrákoknál is a bolti munka megbénításával fognak nyomást gyakorolni a kereskedelmi vállalatokra.  

 

Németország üres államkasszával várja a recessziót

Európa gazdasági nagyhatalma recesszió előtt áll, ahol az olcsó orosz gáz elvesztésével megugrott energiaköltségek különösen az ipar számára jelentenek óriási terhet és versenyhátrányt. Az üzleti világ amiatt aggódik Németországban, hogy Olaf Scholz kormánya nem összeszedett a válság kezelésében, az államkassza pedig kiürült, ami külföldre űzheti az alapvető iparágakat. Bővebben --->