A kormány 2024-ben a munkaerő-tartalék mozgósítása érdekében uniós forrásból több támogatási programot is elindított összesen 461,4 milliárd forint keretösszeggel.

  • Márciusban startolt a munkahelyi képzéseket támogató GINOP Plusz 3.2.1 pályázat 70 milliárd forintos keretösszeggel.
  • Április 15-től lehet belépni a Megerősített Ifjúsági Garancia programba (GINOP 4.1.1.) Ebben bér-, lakhatási és utazási támogatások érhetőek el, júniustól pedig képzésre is szerezhető forrás. Összesen 196,9 milliárd forintra lehet pályázni. 
  • Május 16-tól indultak el a 30 év felettiek (30-64 év közöttiek) foglalkoztatási támogatásai a GINOP Plusz 3.1.1. projektben 150,2 milliárd forinttal. Ebben szintén elérhető bér-, lakhatási, utazási és képzési támogatás. Nagyobb összeggel támogatják a hátrányos helyzetű állástalanokat. Ebben a cél 77 ezer álláskereső és inaktív munkaerő-piaci beilleszkedése.

A HRportálnak nyilatkozó Jáhny Ákos, a Get Work Trend HR szolgáltató ügyvezető igazgatója az uniós források kapcsán arra hívta fel figyelmet, hogy

  • az OFA által április 22-én meghirdetett munkakipróbálási pályázatra. A program egyik célja a hátrányos helyzetű, tartós álláskeresőket három hónapos munkakipróbálási időszak végén hosszú távon munkához juttatni annál a vállalkozásnál, ahol a munkát kipróbálta vagy más foglalkoztatónál.

Vissza nem térítendő támogatás nyújtható annak a munkáltatónak, aki a munkakipróbálás lehetőségét legalább 5 súlyosan hátrányos helyzetű munkavállalónak biztosítja.

Ez azoknak jelenthet jó lehetőséget, akik „készek” a munkaerőpiacra, de eddig nem dolgoztak vagy a fekete-szürke zónában foglalkoztatták őket

– mondta a szakportálnak a HR szakértő. 

Jáhny Ákos hozzátette:

Nem annyira feszes a munkaerőpiac, a munkaerő-tartalékban lehet rendezni a sorokat, állami és uniós forrásból helyzetbe hozni a magyar álláskeresőket, hogy a következő felvételi hullámnál szóhoz jussanak. 

Szerinte a vállalatoknak nyitottnak kell lenniük, és bármennyire is rossz tapasztalataik voltak a magyar munkavállalók toborzásában, újabb lehetőséget kellene adniuk ezeknek a most születő kezdeményezéseknek. 

Jelentős támogatások szerezhetők, a vállalkozás pedig jelzi, hogy felelősséget érez a társadalom iránt, magyar forrásokra épít, nem akar azonnal külföldi vendégmunkásokat behozni

– húzta alá.

A HR szakember potenciált lát azokban a fiatalokban, akik valamilyen okból abbahagyták szakmai tanulmányaikat. Úgy véli, ennek a csoportnak a tagjai 1-1,5 éves képzéssel szakmát szerezhetnek például villanyszerelői, karbantartói végzettséget, a jövőre felfutó gyári termelői szektorban már munkához is juthatnak.

A kormány célja a munkaerő-tartalékok mozgósítása, ami jelenlegi számítások szerint 300 ezer embert jelent.

Nagy Márton korábban úgy nyilatkozott, hogy ebből a tartalékból 

  • 40 ezer embert hatékony közvetítéssel és kis segítséggel munkához lehet juttatni.
  • További 50 ezer fő képzéssel jó eséllyel elhelyezhető. Ehhez az alapkompetenciák mellett helyben megszervezett, intenzív, gyorsan hasznosítható szaktudást adó képzések szükségesek.
  • Külön csoportot alkotnak és 60 ezer főt tesznek ki azok a munkavállalási korú inaktívak, akik képessé tehetők és motiválhatók a munkába állásra. 
  • A legnagyobb csoport – a potenciális tartalék fele – azok az álláskeresők (150 ezren), akik komplex fejlesztést igényelnek.

Utóbbiak esetében nem elegendő a képzés, a csoport tagjai egészségügyi, szociális szolgáltatásokra támaszkodva, bér- és munkába járási támogatással egy-két éves folyamat végén lehetnének száz százalékos értékű munkavállalók.