A párizsi olimpiai játékokat folyamatosan kísérte  az aggodalom, hogy vajon lehet-e majd úszni, versenyezni a Szajnában. Abban a folyóban, amelynek tisztítására 1,4 milliárd eurót költöttek el a szervezők, hogy 100 év után újra lehessen fürdeni benne. 

A gondok nem újkeletűek és nem csak a Szajnához kötöttek. Általános probléma, hogy ahogyan a 20. század közepén kezdtek túlnépesedni az európai nagyvárosok, nem tudtak mit kezdeni nagy mennyiségű szennyvizükkel. Így azt vagy visszaengedték a városokat átszelő folyókba, vagy elvezették a vízterekbe. Párizsban szintén hasonló helyzet alakult ki, hiszen 1923 óta – néhány kivételtől eltekintve – tilos fürdeni a Szajnában a víz minősége miatt. 

Ehhez jött hozzá korunk problémája, az éghajlatváltozás és az ezzel járó időjárási jelenségek – magyarázta a hirbalaton.hu-nak Vasas Gábor, a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet megbízott igazgatója. 

Ezek tehát nem Párizs egyedi problémái, mert egész Európát, sőt, az egész világot érintik.

Az elmúlt években jellemző az átlag-hőmérsékletek emelkedése, de megváltoztak az esőzések jellemzői is: olykor sokkal nagyobb mennyiségű csapadék esik rövid időn belül, mint korábban, és ezek villámárvizeket okozhatnak. Ezek pedig belemoshatják a folyókba, rosszabb esetben az ivóvízbe is a nem kívánatos szerves anyagokat (pl. fekáliát) a szennyvizekből, a szennyvíztisztítókból. így járt az elmúlt napokban Párizs is.

Így szaporodhat el a vízben vagy kerülhet a vízbe az Escherichia coli nevű baktérium, vagy más pl. Enterococcus fajok, amelyek hányást, hasmenést okozhatnak - tette hozzá Vasas Gábor.

A szakember hozzáfűzte, a vízminőséget befolyásoló határértékeket rendkívül szigorúan szabályozza a hatóság, és minden vízben tartózkodó emberre egyformán vonatkozik: akár az olimpiai aranyért úszik valaki, akár csak a 40 fok miatt vonul a tóba hűsölni.

Ugyanakkor a szennyező anyagoknak sokkal kitettebbek a sportolók, mivel tovább tartózkodnak a vízben, és intenzívebb mozgást fejtenek ott ki, mint egy átlagos fürdőző, és a sűrűbb levegővétel közben több vízpára kerül a szervezetükbe.

Itthon némiképp kedvezőbb a helyzet. Pirger Zsolt, a BLKI tudományos főmunkatársa szerint az elmúlt évtizedekben hazánkban erőteljes vízminőség-javulás következett be – főleg a Duna és a Balaton tekintetében –, ami egy rendkívül tudatos szakmai tevékenységnek köszönhető.

Noha a több országon átfolyó Dunánál „hozott vízből dolgozunk”, azaz egy árhullám esetén nem csak tőlünk függ, mi érkezik a vízben, addig a Balatonnál az elmúlt évtizedekben sikerült elérni, hogy a szennyvizek hatalmas része elkerülje legnagyobb tavunkat, azaz ideális esetben senki ne ömlesszen oda folyékony halmazállapotú hulladékot.


Ám a jó vízminőség ellenére sem szabad hátradőlnünk, mert a civilizációs események, az éghajlatváltozás miatti időjárási jelenségek bármikor eredményezhetnek villámárvizeket és előidézhetnek hasonló vízszennyezéses eseteket.