Az új vízparti szabályozás bevezetése óriási lehetőség arra, hogy az ígéreteknek megfelelően végre tényleg egy szigorúbb védelmet biztosítsunk a Balatonnak, és véget vessünk a tópart további beépítésének. Ezt azonban a Vízparti Terv tervezetének jelenlegi formája korántsem szolgálja kellően – hangsúlyozta Lombár Gábor a hirbalaton.hu-nak.

A Balatoni Szövetség elnöke szerint minimálisan elvárható fő tervezési elv a tó és a közcél nagyobb védelme. Ez azt jelenti, hogy a változások

  • egy esetben se növeljék tóparti magáningatlanok beépíthetőségét,
  • ne szolgálják a szabálytalanul megépült épületek, területhasználatok legalizálását, ezzel jelentősen növelve az értéküket is,
  • ne csökkenhessen sehol vízparti zöldterület, – közterület, parti sétány
  • és ne szenvedhessen hátrányt a közérdek a korábbi szabályozásához képest.

Lombár Gábor rossz iránynak tartja, hogy a szigorításokat ígérő Építési és Közlekedési Minisztérium Vízparti Tervének tervezetében több település ( Csopak, Balatonalmádi, Ábrahámhegy, Balatonfűzfő) esetében is strandterületek és zöldterületek törlését lehet tapasztalni. A helyükbe saját használatú, más funkciójú, esetenként nagyobb beépítési intenzitású területek lépnének.

Egyfelől az érintett tulajdonosok számára ez jelentős értéknövekedéssel jár, másfelől, ami még megkérdőjelezhetőbb, az ingatlanokról a közhasználati, illetve közterületi státusz ilyen fajta eltűnése egyáltalán nem a közcélt szolgálja.

Lombár Gábor szerint az is kifejezetten közérdek-ellenes, hogy egyes vízparti területek átminősítésével elvész az állam, illetve az önkormányzatok elővásárlási joga.

„A legdurvább és legnagyobb példa azonban a közérdek eltűnésére a balatonvilágosi Club Aliga esete, ahol a tervezetnek igazodnia kell egy olyan kiemelő kormányhatározathoz, amelynek létjogosultsága kezdetektől fogva megkérdőjelezhető” – fogalmazott az elnök. 

Ez így alapvetően magánérdekeket szolgál, parti sétányt tüntet el, közforgalmú személyszállító nagyhajó kikötőt töröl el, közvetlen vízpartot tesz beépíthetővé magán célra és parti telek elbontásával és fakivágással csökkenti folyamatosan a közhasználatú tereket és annak minőségét.

A tervezetben mindemellett új kikötőterületek és hajókikötésre alkalmas helyek jelentek meg egyes településeken, miközben működő csónakkikötők esetében ellehetetleníti, hogy esélyük legyen a legális működésre a jövőben, hiszen sem a csónakkikötő jelét, sem a kikötő létesítés lehetőségét nem ábrázolja.

Azt egyenesen elfogadhatatlannak tartja, hogy a tervezet olyan kikötői mólón sem jelöli a közhasználatot, ahol a kikötők pályázat útján, támogatásból épültek vagy épülnek meg,

a szabad átjárhatóság biztosításának kötelezettségével, mint például Balatonkenesén, vagy Balatonfüreden. 

Valójában szerinte az egész Balaton-parton szükséges lenne, hogy ahol bármilyen megállapodás értelmében közcéllal használnak területeket, történjen meg ennek jelölése a Vízparti Tervben, és az ingatlan-nyilvántartási bejegyzése is.

Az új terv legproblematikusabb eleme az, hogy a tervezett közcélúság elérése amiatt sem garantált, mert a zöldterületek megvalósulására, parti sétányok kiépítésére sem határidő, sem ösztönző, sem szankció nincs megfogalmazva az érintett területrendezési törvényben, vagy kormányrendeletben (BATÉK). Ez a garancia nélküli szabályozás csak egy jövőbeli súlytalan vágymegfogalmazás, de azt is igen visszafogottan teszi a terv

– fogalmazott a szövetség elnöke.