Megsérült a lettországi Ventspils és a svéd Gotland-sziget közötti tenger alatti optikai kábel vasárnap hajnalban. Az összeköttetés károsodása nem érintette az ügyfeleket, miután a szolgáltatók alternatív átviteli útvonalakat alkalmaztak – számolt be a Bloomberg a Lett Állami Rádió- és Televízióközpont adatátviteli szolgáltató közleményét ismertetve.
„Jelenleg okkal feltételezhető, hogy a kábel jelentősen megsérült, és a kárt külső hatások okozták"
– idézte a balti hírügynökség a szolgáltató szóvivőjét.
Evika Silina lett miniszterelnök rendkívüli kormányülést hívott össze az eset megvitatására.
Az ügyben büntetőeljárás indult. A hatóságok nemzetközi partnerekkel is felvették a kapcsolatot. A történtek kivizsgálásában a NATO is részt vesz
– közölte a kormányfő az X platformon közzétett bejegyzésében.
Ulf Kristersson svéd miniszterelnök szintén az X-en közölte, hogy hazája szorosan együttműködik a kérdésben Lettországgal és a NATO-val is.
A lett fegyveres erők eközben járőrhajót küldtek egy, az incidensben állítólag érintett hajó átvizsgálására.
Már a kis haditengerészeti drónflottát is bevetették
A Balti-tengeren az elmúlt hónapokban több hasonló incidens is történt. Decemberben egy, az orosz árnyékflottához tartozó olajszállító tartályhajót gyanúsítottak meg azzal, hogy egy horgonnyal megrongálta a tenger alatti kábeleket. Egy hónappal korábban pedig egy kínai hajó volt érintett egy hasonló esetben.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke korábban teljes szolidaritást vállalt a balti-tengeri EU-országokkal. „Kritikus infrastruktúránk ellenálló képessége és biztonsága elsődleges prioritás” – hangsúlyozta Ursula von der Leyen.
A korábbi eseteket vizsgálva az amerikai és az európai hírszerzők épp a napokban közölték, hogy egybehangzó megállapításai szerint nem az oroszok állnak a tenger alatti kábelek sorozatos megrongálódásai mögött. Úgy vélik, nem orosz szabotázsakciók, hanem véletlen tengeri balesetek okozták a kábelek sérülését.
Mindenesetre Mark Rutte NATO-főtitkár nemrég bejelentette, hogy fregattokkal, repülőgépekkel, tengeralattjáró műholdakkal és egy „kis haditengerészeti drónflottával” indítanak új járőrözést a tenger alatti szabotázsok elhárítására.
Orosz árnyékflották: ha léteznek is, kinek okoznak károkat?
Mi az orosz árnyékflotta célja? Miért követtek el szabotázsakciót? És mit ér Svédország lépése vele szemben? A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatójával körbejártuk a kérdéseket.A részletekről ITT írtunk bővebben.