Koltay András a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke a Kiberpajzs őszi konferenciáján arról beszélt, hogy a hatóságra a hívószám-hamísítással megvalósított csalások visszaszorítása érdekében helyeződik komoly nyomás, ám a megoldás ma még távolinak tűnik, ráadásul európai, sőt világszintű összefogást igényelne. Az Index információi szerint a hívószámkijelzés védelme érdekében az idén megszülethet valamilyen szabályozási lépés, ám annak technológiai megvalósítása még hosszú hónapokig eltarthat.
Addig tehát döntően az ügyfél óvatosságán múlik az, hogy lépre megy-e.
A telefonos hívások esetén az alábbi lépésekkel kerülhetjük el, hogy átverhessenek bennünket:
- Hiába tűnteti fel a hívó pánikhelyzetnek, ha valóban a szolgáltató hív minket egy problémával az azt jelenti, hogy már látja a gondot, adott esetben tehát kontrollálja a folyamatot.
- Érdemes a bejövő hívást minden esetben megszakítani és az adott szolgáltató vagy bank hivatalos ügyfélszolgálatát visszahívni az ügy további kezelésére. Az ügyfélszolgálat hívását mi kezdeményezzük – és ne a beérkező számot hívjuk vissza és azt se fogadjuk el, ha a diszpécser felajánlja, hogy „átkapcsol”.
- Semmilyen olyan adatot ne adjunk ki a hívás során, amely alkalmas lehet arra, hogy bármilyen tranzakciót indítsanak vele. Ha a bankunk hív, akkor csak olyan adatot kér azonosításra, amivel tranzakció nem indítható ilyen a születési név, hely és idő, anyánk neve, vagy éppen az, hogy milyen devizában vezetett számlánk van a hitelintézetnél. Amit soha ne adjunk meg az a betéti vagy hitelkártyánk PIN-kódja, CVV-kódja, online banki jelszó vagy egyszer használható, második hitelesítési kód. A bankok, banki ügyintézők sosem kérik el ezeket az információkat!
- A csalók az interneten könnyen megszerezhetik az alapvető információkat rólunk, például a közösségimédia-profilunk felhasználásával.
- Könnyen lépre csalhatjuk a hívófelet azzal, hogy olyan adatokat kérünk tőle, amit szolgáltatóként neki ismernie kell. Kikérhetjük tőle például az utolsó, általunk megvalósított fizetés összegét – ha valóban a bank hív, akkor látja az adatot, a csaló értelemszerűen nem.
- Ne telepítsünk mások telefonos kérésére semmilyen programot számítógépünkre, telefonunkra. A csalások jelentékeny részében a visszaélés úgy valósul meg, hogy a gyanútlan áldozat hozzákezd a gépe „megmentéséhez”. Ennek révén a csalók átvehetik az irányítást a gépünk felett és minden ott tárolt adatot – így pl. a banki bejelentkezési adatainkat – is meg tudják szerezni.
- Telefonos híváskor egyetlen bank sem kér minket arra, hogy pénzt utaljunk egy, általa megadott számlaszámra. Ha szolgáltató nevében kérnek erre, akkor érdemes az adott szolgálató számláján szereplő, vagy a cég honlapján elérhető számlaszámmal összevetni a megadott adatot és csak a hivatalos számlaszámra utalni az összeget.
Az elmúlt év III. negyedévében 5667 esetben tudtak csalók pénzt leemelni valamely pórul járt ügyfél bankszámlájáról.
A csalásokban érintett összeg a II. negyedévi 6 milliárd forintról 9,15 milliárd forintra emelkedett, ami egyetlen negyedév alatt 50 százalékkal több, mint amennyit a a csalók 2017 és 2021 között 5 év alatt el tudtak vinni az ügyfelek számláiról.
Ma naponta átlagosan 100 millió forinttal gazdagodnak így a bűnözők, egy-egy „számlalecsupaszításos” műveletben már átlagosan több, mint 1,6 millió forintot szednek le pórul járt ügyfelek bankszámláiról.
A bankszámlás csalásoknál ráadásul a legtöbbször a megtévesztett ügyfél maga ad lehetőséget arra, hogy visszaélés történjen. A csalók a legkülönbözőbb technikákkal próbálkoznak, vannak közöttük jobbak és rosszabbak is.