Pénteken kiderült, hogy a Silicon Valley Bank (SVB), egy eddig különösebben nem ismert kaliforniai pénzintézet, amely főleg startup vállalkozásoknak nyújtott hitelt, bajban van, és ezt tőkeemeléssel és részvénykibocsátással akarja megoldani.

Ahogy ennek híre ment, órákon belül már működésképtelenné is vált a bank, péntek este pedig már gyakorlatilag csődgondnokság alá került. Hétfő reggelre már az amerikai kormány közölte: hogy kifizetik a bank minden betétesét, a betétvédelmi összeg fölött is.

Speciális üzletág

Vajon hogy történhet, hogy egyik nap még részvénykibocsátásról van szó, másik nap már nem is üzemel a bank?

A helyzet abból adódik, hogy a banküzem egy speciális üzletág, a működése teljesen más, mint egy szokásos vállalaté, és míg egy-egy cég csődjénél legfeljebb munkahelyek szűnnek meg és ki nem fizetett számlák maradnak, egy bank esetében ott vannak a betétesek, akiket nem lehet magukra hagyni.

Ma, amikora pénzünk túlnyomórészt elektronikus formában létezik, akárcsak a befektetéseink, (nem is olyan rég állampapírjainkat is haza kellett vinni vagy széfben tartani, ezért is papír ma is a nevük), szinte mindenkit érint a kérdés.

A központi bankok vagy jegybankok különleges szervezetek, amelyek értelemszerűen csődbe se mennek, hisz ők teremtik a pénzt, ők bocsátják ki, és ők is szabályozzák, hogy mennyi pénz legyen a bankrendszerben.

A kereskedelmi bankok azok, amelyek a lakossági és a vállalati ügyfelekkel foglalkoznak, és működésük alapja erősen leegyszerűsítve az, hogy betétet gyűjtenek ügyfeleiktől, illetve vezetik a folyószámlákat.

Kényes egyensúly

Annak a pénznek, amit a bankok így begyűjtenek, valamekkora hányadát el kell helyezniük a központi banknál jegybanki betétként, amelynek mértékét a központi bank határozza meg: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) például kétszer is megemelte a kötelező tartalékrátát, hogy kevesebb pénz legyen a piacon, ezáltal csökkenjen az infláció.

A fennmaradó összegből a bankok hitelt nyújthatnak, de egy részét maguk is biztonságos befektetési eszközben, például állampapírban tartják. Mindez egyszerűen hangzik, ám amennyiben hirtelen erősen változni kezd a banknál tartott betétesi pénzösszeg, vagy a banktól felvett hiteleket sokan nem törlesztik időben, akkor könnyen felborulhat az egyensúly.

Ennek megelőzésére általában elég szigorú szabályok vonatkoznak a bankokra, de előfordulhat, hogy így is kifogy a bank a pénzből.

Önbeteljesítő folyamat

Az SVB esetében a kockázat eleve nagyobb volt, hisz startup vállalkozásokat hitelezett, amelyeknél értelemszerűen nagyobb a kudarc, a csőd esélye, mint az érettebb vállalatoknál, így több a vissza nem fizetett hitel is. És ha túl nagy a veszteség, előfordulhat, hogy vészesen lecsökken a bank saját tőkéje.

Az SVB ezért próbált meg részvénykibocsátással tőkét szerezni, azonban így sokan megtudták, hogy a bank bajban van.

Egy átlagos cégnél ilyenkor semmi nem történik, több-kevesebb sikerrel lezajlik a tőkeemelés. Egy banknál azonban ilyenkor megijednek a betétesek, és a bank fizetésképtelenségétől félve elkezdik kivonni (elutalni, készpénzben felvenni) betéteiket.

Ez pedig önbeteljesítő folyamat: miután a bank a betétekből nyújtja a hiteleket, nem tud akármennyi betétest kifizetni, hisz a pénz ki van helyezve. Ha a bank állampapírokat tart, azt gyorsan el tudja adni, de lehet, hogy veszteséggel.

Most is ez történt: pár éve igen alacsony hozamok mellett tudtak csak állampapírokat venni a bankok (ez nálunk is így volt), most pedig, amikor a hozamok sokkal magasabbak, ezeket csak nagy veszteséggel tudják eladni.

A folyamat azért tud gyors lenni, mert ha a pánik gyorsan terjed, elvben akár a bank összes betétese is azonnal akarhatja a pénzét, és miután ezt a bank nem tudja kifizetni, már meg is történt a baj.

Ilyenkor persze, ha a bank tőkehelyzete stabil, a kivonási pánikra tényleges alap nélkül kerül sor, akkor akár a központi bank is segíthet átmeneti pénzzel, miután ha mindenkit kifizetnek, megszűnik a pánik, a betétesek visszatérnek, és helyre áll a rend.

A betétesi bizalom fenntartása

Baj akkor van, ha a bank tőkehelyzete nem megfelelő, alaptőkéje elfogy, és akkor már nem menthető meg egy ilyen átmeneti likviditással, sőt, rendkívül gyorsan kell intézkedni, hogy a betétkivonási pánik ne terjedjen át más bankokra, meg ne rendüljön az egész bankrendszerbe vetett bizalom.

A betétbiztosítási alapok gyorsan kifizetik a bank helyett a betéteseket, csakhogy ez mindenhol limitált összeg (ha nem is feltétlenül kevés), de a nagyobb összegek tulajdonosainak vesztesége oda vezethet, hogy más bankoknál is menekülni kezdenek a nagyok, és ezt a bankrendszer nem bírja el. Ezért döntött úgy még hétvégén az amerikai kormányzat, hogy minden betétest kifizetnek.

A bankok működése így kényes terület, ezért nagyon fontos a betétesi bizalom fenntartása. Erre vannak a betétbiztosítási alapok, amelyek a betétesek többségét meg is védik, mégpedig úgy, hogy az összeget a bankrendszer egésze fizeti a csődbe ment bank helyett.

A probléma azonban ezzel nincs teljesen megoldva, mert az elmúlt évtizedekben előforduló válságokban látszott, hogy ha túl nagy egy bank, vagy sok nála a nagy összegű betétes, akkor nem lehet magára hagyni, mert a gazdasági károk óriásiak.

Megoldási lehetőségek

Többféle megoldást alkalmaznak az ilyen esetekben: az egyik lehetőség, hogy egy tőkeerős bank veszi át a bajba jutottat (ez történt az SVB brit leánybankjával).

A másik megoldás, hogy az adott állam kifizeti a nagybetéteseket is. Végül pedig, ha túl nagy a bank a csődhöz vagy az átvételhez, akkor az állam megmenti, azaz a költségvetésből pénzt jutatt neki, cserébe tulajdonjogának kisebb-nagyobb része is hozzá kerül, amit később értékesíthet, és így akár vissza is kaphatja a mentésre fordított összeget.

Részvényesek

Aki biztosan veszít, az a bank tulajdonosa, tőzsdén lévő bankoknál pedig a részvényesek. Ez természetes dolog, hisz aki részvényt vesz, egy vállalkozásban vesz tulajdonrészt, annak minden kockázatával együtt.

Ha a vállalkozás csődbe megy, és nem marad felosztható pénz, értelemszerűen a részvényesek elvesztik a befektetésüket, ahogy ez az SVB-nél is történt.

Ettől persze még a bankrészvények sokszor népszerűek: gondoljunk csak az OTP-re. A stabil, nagyobb bankoknál a részvényesekben fel sem merül a csőd lehetősége, különben nem sietnének vásárolni a papírból.

Az OTP esetében is csak egyetlen napig terjedt el egy alaptalan hír, hogy a bankot is utolérheti a válság, mégpedig 2009 elején, ekkor az árfolyam le is esett 1240 forintig, ami hallatlanul jó vételi lehetőséget jelentett, hisz amikor jött a megnyugvás, a papír hamar a többszörösére emelkedett.