1 millió forintnyi utalásból 30 forintot szereznek meg a csalók, míg 1 millió forintnyi kártyás fizetésből 383 forintot – ami fájó, hogy a fenti összegnek egyre nagyobb része a kártya- és számlabirtokos kára lesz – hívja fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

A 2024 júniusát megelőző egy évben közel 44,5 milliárd forinttal rövidítették meg a lakossági és a vállalati ügyfeleket a csalók a bankkártyák, illetve a számlák ellen indított csalárd kísérletekben. Az ezt megelőző egy évben, 2022 júliusa és 2023 júniusa között az okozott kár még alig haladta meg a 20 milliárd forintot – mutat rá Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője arra, miért érezhetjük már mindennapos veszélynek a digitális térben kalózkodók jelenlétét.

A számlák elleni visszaélések közül azonban csak 8 százaléka volt sikeres az idei év második negyedévében.

Az ebben az időszakban realizált, az egy évvel korábbi összegnél közel negyedével magasabb összegű, 8,7 milliárd forintos kárértéknek több mint kétharmadát az átutalások során szerezték meg a csalók – emlékeztet a BiztosDöntés.hu szakértője.

Egy-egy számla elleni támadásban a lakossági ügyfelektől közel 1,2 millió forintot loptak el a csalók. A bankkártya területen az egy visszaélésre jutó átlagkár ehhez képest aprópénznek tekinthető, hiszen 2024 második negyedévében is alig 53 ezer forint volt az átlagos bankkártyás kár.

Ugyanakkor Gergely Péter arra figyelmeztet, hogy a júniussal zárult időszakban az átlagos kárösszeg több mint 70 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban és immár meghaladta a 10 milliárd forintos értéket. Mindez a szakértő szerint azt mutatja, hogy az erős ügyfélhitelesítés bevezetését követő komoly visszaesés már a múlté, és bizony bankkártyáink adataira is sokkal jobban oda kell figyelni.

Főleg azért, mert negyedévente egyre inkább növekszik bankkártya területen is az ügyfelekre terhelt kár összege. Az idei év második negyedévében a 2,7 milliárd forintnyi bankkártyás kárnak 54 százalékát már az ügyfelek fizették, egy évvel korábban az ügyfélre terhelt kárösszeg csak az összes kár harmada volt.

A károk ügyfélre terhelését épp az okozza, hogy számos esetben immár nem csak a kártya adatainkat adjuk ki a csalóknak, de a megtévesztés áldozataként nem egy esetben bizony az erős ügyfélhitelesítést átengedjük vagy épp magunk végezzük el a csalók helyett – másfél éve negyedévente stabilan 10 ezer körül van az ilyen esetek száma. A BiztosDöntés.hu szakértője szerint az átutalásos károkban nincs változás, itt a 2024 áprilisa és júniusa közötti közel 6 milliárd forintos kárösszeg 83 százalékát kellett, hogy az ügyfelek fizessék.

A fenti ijesztő számok ellenére a digitális fizetés továbbra is biztonságos.

A BiztosDöntés.hu számításai szerint az idei év második negyedévében 1 millió utalásból 47 esetben történt csalárd utalás, míg 1 millió bankkártyás tranzakcióból 109 esetben bizonyosodott be, hogy megtévesztéses tranzakció történt.  

Gergely Péter szerint bár a bankok is egyre komolyabb összegeket költenek a védekezésre, jövő júliustól pedig központi csalásszűrő megoldás is védi majd a bankszámlákat, a legtöbbet mégis mi magunk tehetünk a pénzünk védelme érdekében – néhány tanács megfogadásával.

Jótanácsok a bankoláshoz
  • Néhány alapvető fontosságú tipp, amelyet fontos betartani ahhoz, hogy biztonságba tudjuk a pénzünket és személyes adatainkat.

    Ne kattintson ismeretlen linkekre. A hivatkozást érdemes ellenőrizni, mielőtt megnyitunk valamit, hiszen a látható szöveg nem biztos, hogy megegyezik a hiperhivatkozással (a weboldallal, amelyre irányít minket a böngésző).
  • A banki adataink megadása előtt (akár netbanki belépés, akár kártyás fizetés) mindig ellenőrizzük a link szövegét. A név mellett fontos, hogy a hivatkozás https://-el kezdődjön, ne http://-vel. A link melletti lakatra is érdemes figyelni, arra rákattintva ellenőrizhetjük az oldal biztonságosságát. A netbankot úgy keressük fel, hogy mi magunk írjuk be a bank webcímét a böngészőbe, így egész biztosan nem kerülhetünk át egy lemásolt weboldalra.
  • Kártyánkra állítsunk vásárlási limitet, az internetes vásárlásokhoz pedig használjunk (egyszer használatos) virtuális bankkártyát. Erre például kiváló és ingyenes lehetőséget kínálnak a fintech-szolgáltatók, a témáról részletesen is írtunk korábbi cikkünkben.
  • A bankkártya-adatokat közvetlenül a webáruháznak ne adjuk meg, csak az erre szolgáló biztonságos fizetési oldalon írjuk be a kártyaszámot. Ha nincs ilyen lehetőség, inkább válasszuk az utánvétes fizetést.
  • Sem interneten, sem telefonon, sem személyesen ne adjon ki semmilyen fizetési vagy egyéb szenzitív adatot (például pin-kód), a bankja ilyet nem kér öntől.
    Ne telepítsünk semmilyen nem hivatalos pénzügyi, banki alkalmazást.
  • Ha a bank nevében kapunk hívást, inkább csapjuk le a telefont, és hívjuk vissza a pénzintézetünk ügyfélszolgálatának hivatalos telefonszámát. Az átverő banki hívások humoros kezelésére is vannak már módszerek, amelyre egy példát itt nézhet meg.
  • Kártyaszámot, lejárati időt vagy az sms-ben kapott biztonsági kódot soha ne diktálja be telefonon, mert ezeket egyetlen pénzintézet sem kérheti öntől ilyen formában.
  • Kérjen push vagy sms-értesítést a tranzakciókról, hiszen így hamarabb értesülhet egy esetleges csalásról, és az intézkedés is sokkal gyorsabb lehet.
  • A futárszolgálatok nevében érkező e-mailek megnyitását mellőzze, amennyiben csomagot vár, inkább keresse fel közvetlenül a csomagküldő weboldalát a nyomonkövetéshez.
  • Nagyon fontos, hogy amennyiben csalókkal van dolga, ne engedjen a pszichológiai hadviselésnek, a bűnözők azért sürgetik áldozataikat, hogy minél több pénzt tudjanak megszerezni.