Tizenhat évvel a pénzügyi válság után az európai adófizetők még mindig a bankok megmentésének költségeit számolgatják az Egyesült Államokkal ellentétben, ahol a közpénzeket már évekkel ezelőtt visszafizették. Az európai kormányokat változatlanul veszteségek érik a legnagyobb bankjaikban meglévő részesedések okán.

A múlt héten a német kormány eladta a Commerzbankban lévő 4,5 százalékos részesedését az olasz UniCredit AG-nek, így 12 százalékos részesedése maradt. 2008-ban Commerzbank volt az első, amely az állam által létrehozott mentőalapot igénybe vette, és két részletben 18,2 milliárd eurót (7170 milliárd forint) vett fel. A múlt heti eladásból származó bevétellel együtt – amelyért az UniCredit felárat fizetett a mindenkori piaci árhoz képest – Berlin 13,9 milliárd eurót  (5476 milliárd forint) kapott vissza – írja a Bloomberg.

Kapcsolódó

A német kormány azonban még úgy is 2,1 milliárd eurós veszteségen ül, amikor a Commerzbank részvényei 10 éves csúcson vannak.

Ez ellentétben áll az amerikai tapasztalatokkal. Henry Paulson pénzügyminiszter vezetésével a szövetségi kormány 2008 októberében a Troubled Asset Relief Program (TARP) részeként a legnagyobb amerikai bankokat állami források elfogadására kényszerítette. „Néhány bank többet kért, de két éven belül a kormány nagyrészt visszafizette a pénzt, és sok esetben még nyereséget is termelt. Amikor 2010 decemberében a Citigroup az utolsó részvényeit is eladta, a pénzügyminisztérium 12 milliárd dolláros realizált nyereséget realizált” – mondta Tim Massad, a pénzügyi stabilitásért felelős helyettes államtitkár.

Európában a hollandok voltak a legjobbak

Európában a holland kormány áll a legközelebb ahhoz, hogy nyereséget termeljen az ABN AMRO Bank részesedéséből. Az állam 2008 decemberében 21,7 milliárd euróért teljesen átvette a bankot. Amióta 2015-ben újra bevezették a tőzsdére, a kormány közel 11 milliárd eurót gyűjtött össze, beleértve a múlt héten bejelentett 1,2 milliárd eurót egy kereskedési program részeként, amely 40,5 százalékra csökkentette az állami tulajdont. A 6,1 milliárd eurós osztalékkal együtt a kormány mintegy 17 milliárd eurót követelt vissza, ami a részesedésének jelenlegi értékéhez hozzáadva összességében kis nyereséget eredményez.

A politikai döntéshozók azonban aligha ünnepelnek.

Sigrid Kaag pénzügyminiszter tavaly olyan számítást készített a holland parlament számára, amely 6 milliárd eurós finanszírozási költséget tartalmaz a kezdeti kiadásra. Ahhoz, hogy ez is megtérüljön, az ABN AMRO részvényárfolyamának a duplájára kellene emelkednie.

Az Egyesült Királyságban rosszabbul fest a helyzet

2008 novemberében a brit kormány 58 százalékos többségi részvényese lett a Royal Bank of Scotlandnak, és 45,9 milliárd font (21481 milliárd forint) készpénzt pumpált bele. A kormány részesedése mára 18 százalékra csökkent, és a részvények eladásával, osztalékokkal és díjakkal 29 milliárd fontot vont ki belőle.

A májusi irányított részvény-visszavásárlással 1,2 milliárd fontot tudott visszaszerezni, és továbbra is havonta mintegy 450 millió font értékben ad el részvényeket a piacon. A fennmaradó 5 milliárd font értékű részesedésének értéke azonban nem elegendő ahhoz, hogy fedezze a kiadásait.

Az amerikaiak ezt is jobban csinálták

Bár az amerikai bankoknak nem kellett olyan mértékben megküzdeniük a 2008-as összeomlást követő euróövezeti pénzügyi válsággal, mint európai társaiknak, az ottani tapasztalatok megmutatják, hogy milyen előnyökkel jár, ha korábban több tőkét juttatnak a bankokba, és olyan környezetet teremtenek, amely lehetővé teszi a bankok számára, hogy a magánpiacokon finanszírozzák magukat.

Az egyetlen olyan jelentős pénzügyi intézmény, amelyben az államkincstár még mindig részesedéssel rendelkezik, a Fannie Mae és a Freddie Mac ingatlanipari óriáscégek. A különbség azonban még itt is szembetűnő. Az államkincstár már 110 milliárd dollárnyi nyereségen ül e kettőnél, miután 301 milliárd dollárnyi osztalékot vettek ki a 191 milliárd dolláros tőkeinjekcióból. „Gyakorlatilag ez az, ami segített csökkenteni a teljes hiányt” – fűzte hozzá Jack Lew volt pénzügyminiszter.

A felfelé ívelő történet tovább fokozódik: a megmentésük feltételei alapján a Fannie és a Freddie még további 334 milliárd dollárral tartozik a kormánynak, és ha a kincstár úgy dönt, hogy elengedi ennek egy részét, az a törzsrészvényesek javát szolgálná, ahol a kincstár 80 százalékos részesedéssel bír. Az európai döntéshozók bizonyára csodálkozva figyelik, ahogyan a részesedések feloldásával küzdenek. A mentőcsomagok talán kevésbé népszerűek az Atlanti-óceán túloldalán, de sokkal jövedelmezőbbek.