Így tenné gyorsabbá és biztonságosabbá a bankolást a Bankszövetség

A környező országokban is komoly verseny van a digitalizációs szolgáltatások terén, fontos látni, hogy ki milyen szolgáltatást vezet be az ügyfelei kényelmesebb és biztonságosabb bankolásának elősegítéséért. Ezért a Magyar Bankszövetség legújabb digitalizációs javaslatcsomagja annak a bemutatására is kiterjed, hogy a környező országokban milyen jogszabályok teszik lehetővé ezeket a fejlesztéseket – mondta Becsei András, a Magyar Bankszövetség alelnöke, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese, a Portfolio.hu Banking Technology konferenciáján. A régiós példákra azért is szükség van, hogy jól látható legyen, hogy ezek a lépések összeférnek az EU-s jogszabályokkal.

Bankszövetségi javaslatok

A Bankszövetség korábbi javaslatcsomagjából több mára megvalósult.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Az online pénztárgépeknél a szabályozó kötelezővé tette az elektronikus fizetés lehetőségének biztosítását – ezzel közel 40 ezer új bankkártyás fizető (POS) terminál telepítése történ meg.
A korábbi két tanús nyilatkoztatás helyett ma már bizonyító erejű magánokiratokkal lehet nyilatkozatot tenni.
Elindult az ingatlanok statisztikai alapú értékbecslése.
S mód van ma már digitális keretszerződések alkalmazására is, vagyis nem kell minden szerződésnek külön-külön is minden lényegi pontra kiterjedniük.

A mostani javaslatcsomag 3, egymásra épülő modulra épül.

Az első a digitális banki szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyszerűsítésének megteremtését szolgáló javaslatok gyűjteménye.

A Bankszövetség ennek keretében javasolja

az ingyenes, digitális ügyfél azonosítás megteremtését. Becsei András szerint a lehetőség rendelkezésre áll, ám az ügyfélkapus megoldást csak úgy lehet igénybevenni, ha az ügyfél megszakítja a banki folyamatot. A környező országokban ezt a kérdést megoldották, az ügyfél maga rendelkezhet arról, ki ismerheti meg az adatait azonosítás céljából.
Ugyancsak fontos lenne az ügyfél adatváltozások digitális nyomonkövethetőségének biztosítása a bankok számára is. (A telekommunikációs szolgáltatók már hozzáférnek a központi adatbázisokhoz.)
Az elektronikus szerződéskötés térnyerése is szükséges lenne
S ugyancsak sokat jelenten a papír alapú kommunikáció eddigieknél is komolyabb méretű digitális útra terelése – az, hogy a szerződéseket is elég legyen digitálisan továbbítani.

A kormányzat által rövid távú célként kitűzött elektronikus állampolgárság megteremtése ezen javaslatok megvalósulását nagyban segítheti majd.

A Bankszövetség alelnöke szerint a következő szintet az egyszerűbb hiteltermékek digitalizációja jelentheti. Ezzel kapcsolatban Becsei András emlékeztetett: a bankok döntő részénél már online igényelhetőek a személyi kölcsönök. A fogyasztási hitelezés megkönnyítése érdekében ugyanakkor

meg kell teremteni - persze az ügyfél engedélyével -, hogy a pénzintézetek hozzáférjenek a teljes körű jövedelem adatbázisokhoz. Ez a rendszer is működik ma, de itt is ki kell lépni a banki rendszerekből és az igazolást az ügyfélkapun keresztül lehet igényelni és utána külön továbbküldeni a bankba. Ráadásul az igazolás 2 hónappal korábbi adatokat tartalmaz és közel sem teljes körű. Nem látszik a munkaviszony típusa és az sem, hogy az ügyfél milyen egyéb – pl. családtámogatási – juttatásokat kap, holott ezek fontosak a hitelbírálatnál.
A hitelbírálatot támogató adatok bővítése is fontos lenne – a bankoknak hozzáférést lehetne adni a közmű- és telekommunikációs adatbázisokhoz, ahol láthatóvá válna az, hogy az igénylő az egyéb számláit rendben fizetni.
A Bankszövetség újra nekifutna a kötelező pozitív adóslista (KHR) bevezetéséhez. Jelenleg az ügyfél felhatalmazásával kerülnek be a hiteladatok a rendszerbe, ám ahhoz, hogy a bank az MNB hitelfék szabályoknak eleget tudjon tenni, a jövedelemarányos törlesztőrészlet kiszámításához a teljes tartozási képre szükség lenne, ami viszont ma még hiányzik. A jól fizető adósoknak mind a közüzemi számlák, mind az egyéb hitelek rendes megfizetése kedvezőbb kondíciókkal bíró hiteleket jelentene – emlékeztetett Becsei András.

A legkomolyabb lépés a digitális jelzáloghitelezés lehet.

Ehhez a Bankszövetség szerint

meg kell teremteni az elektronikus ingatlannyilvántartáshoz való hozzáférés gyorsítását és olcsóbbá kell tenni a lekérdezéseket,
még szélesebbé kell tenni a statisztikai adatokon alapuló értékbecslés felhasználhatóságát – itt vélhetően a forgalmi érték adóhatóság általi elismerésére utalhatott a szakember.
a hitelezési kockázatok csökkentése érdekében a szerződéseknél az elektronikus egységes közhiteles nyilvántartáson alapuló azonnali végrehajthatóságot biztosítani kell. Ez standardizálná a közjegyzői okiratokat és így egységes, tervezhető költséget jelentene. Új dolgot itt sem kell feltalálni, az ügyfelek értik és szeretik a családtámogatási rendszer igénybevételét megkönnyítő formanyomtatványokon elérhető nyilatkozatokat, amelyek egyszerre támogatják az egyszerűséget és áttekinthetőséget és az olcsóságot – jelezte a bankszövetségi vezető.
a zöld hitelezés felfutásához javasolt az ingatlanok energetikai adataihoz való digitális hozzáférés biztosítása.

Tanulunk a hibáinkból?

A digitalizációs fejlődés velejárója és egyre komolyabb kihívás ugyanakkor a csalások felfutása. Harmati László, az Erste Bank vezérigazgató-helyettese szerint az Ersténél az idén megnégyszereződtek az elektronikus visszaélések. A célkeresztben ugyanakkor a szakember szerint nem az új, digitális szolgáltatások, hanem a hagyományos banki termékek vannak – a card not present csalások mellett az átutalások indításához szükséges adatok megszerzése az, ami drámaian felfutott.

Harmati László szerint ez egy rabló-pandúr játék:

a bankoknak készen kell arra lennie, hogy megfelelően biztonságossá tegyék a működést – ugyanakkor a pénzintézetekkel ellentétben a mesterséges intelligencia ma inkább a csalókat segíti.

Eölyüs Endre, a MasterCard Magyarországért és Szlovéniáért felelős országigazgatója szerint úgy fest, hogy a rablók most előrébb tartanak – a csalók lényegében nagyvállalatokat hoznak létre, amelyeket pillanatok alatt képesek egyik országból a másikba helyezni. Szerinte a bűnüldözőknek sokkal komolyabb mértékben kell felkészülniük az emberek védelmére.

A felhasználók egy része annyira digitálisan érettnek érzi magát, hogy elvárja a minél gyorsabb kiszolgálást, ám épp ez a gyorsaság, ami a csalók malmára hajtja a vizet – emlékeztet a Mastercard szakembere. A biztonságért cserébe az ügyfeleknek tudomásul kell venniük, hogy a bankolás macerásabb lesz – a pénzintézetek a jövőben vélhetően olyan ügyleteket is megállítanak majd, amelyek amelyeket az ügyfelek indítottak – hívta fel a figyelmet Harmati László.

A Mastercard igazgatója szerint ráadásul a közeljövőben a magánszemélyek helyett a kisvállalatokat célozzák majd meg a csalók. Itt ugyanis komoly költségkontroll akadályozza azt, hogy érdemi fejlesztéseket hajtsanak végre. A bankok és a nagyvállalatok eléggé védettek, de a beszállítói hálózaton keresztül ide is be lehet férkőzni és rendkívül komoly károkat okozni – hívta fel a figyelmet Eölyüs Endre.

Becsei András szerint új társadalmi normákat kell meghonosítani a digitális adatok védelme érdekében. Szerinte öt aranyszabályt kell betartani – a csalások 80 százaléka ezzel kivédhető

nézzük meg, hova lépünk az interneten. Ismeretlen webcímekre ne kattintsunk
legyünk óvatosak a kéretlen szoftverek telepítésével kapcsolatban
mindig olvassuk el végig a banki üzeneteket – de mindezt némán tegyük
telefonos hívás alapján soha ne utaljunk pénzt idegen számlára
saját belépési kódjainkat senkinek ne adjuk meg. A bank soha nem kéri sem telefonon, sem e-mailben, sem chaten ezeket az adatokat

Eölyüs Endre ehhez hozzátette, hogy további védelmet jelentene a megszokott, könnyen kitalálható jelszavak helyett egyedi és minél hosszabb jelszavakat használ.

Becsei András szerint jó hír is akad: az elindított figyelemfelhívó kampányok és az, hogy az ügyfelek egyre nagyobb része találkozott már a bevett csalási módokkal, azt okozta, hogy a III. negyedévben – legalábbis szerinte - már érződik a csalások növekedési ütemének lassulása.

A bankolás jövője

A digitális termékfejlesztés minden banknál célkeresztben van, az egyszerűbb termékek esetében a digitális értékesítés mindenhol prioritás.

A fiókok a jövőben a tanácsadás színterei lesznek – legyen szó megtakarítási termékekről vagy épp jelzáloghitelezésről.

Emellett – hangsúlyozta az OTP vezérigazgató-helyettese – épp a digitális szolgáltatások esetében kell, hogy a fiókok ügyfélszolgálati szerepet is ellássanak – pl. akkor, ha az ügyfél kizárta saját magát a digitális fiókjából.

Harmati László szerint a digitalizáció része a fizikai hálózat digitalizációja. Ezt a bankoknak kell megfelelően kialakítani, hiszen a fintech szolgáltatóknak erre nem kellett fejlesztési megoldásokat kitalálniuk. A megfelelően digitalizált fiókhálózat komoly versenyelőnyt jelent most is és a jövőben is, hiszen az emberi kiszolgálás minőségét nem lehet semmilyen digitális szolgáltatással kiváltani – mondta az Erste vezérigazgató-helyettese.

Azzal kapcsolatban, hogy a fintech szolgáltatók, vagy a neobankok milyen kihívásokat tartogatnak a klasszikus bankok számára, Harmati László arra hívta fel a figyelmet, hogy ezek az új versenytársak azokban a szegmensekben tudtak megjelenni, ahol a hagyományos bankok drágák voltak – tipikusan ilyen a devizaváltás világa. Ezekkel a szolgáltatásokkal gyorsan lehetett komolyabb ügyfélkört magukhoz vonzani, ám az egyéb, bankok által nyújtott szolgáltatások tekintetében már ezek a szolgáltatók sem tudják azt az olcsó díjszínvonalat garantálni, mint eddig. A bankok pedig tanultak a leckéből, az Ersténél hamar népszerűvé vált a piaci árazási devizaváltás lehetősége. Becsei András szerint fontos látni azt is, hogy az érintett szolgáltatók befektetői is másképp néznek ezekre a cégekre: az, hogy egynémely neobank veszteséges, azt abban az időben még elnézték, amikor a befektetéseken egyébként sem volt kamat, ám napjainkban már máshol is tudnák befektetni pénzüket, amelyért hozamot várnak el.

A legújabb megoldások közül például a buy now pay later szolgáltatások kapcsán az Erste vezérigazgató-helyettese szerint az új piaci szereplők nem hoztak annyira új megközelítést a piacra, amit a hagyományos bankok ne tudnának azonnal biztosítani saját ügyfeleiknek.

A banki vezetők szerint a platform alapú BigTech cégek komolyabb aggodalomra adnak okot: az ApplePay és a GooglePay megjelenése pillanatok alatt dobta szemétdombra a saját fejlesztésű banki digitális pénztárcákat

– emlékeztetett Harmati László. Ugyanakkor ezek a cégek megfontoltabban lépnek majd egy-egy szolgáltatással piacra, így több idő van felkészülni az általuk támasztott kihívásokra. Emellett – tette hozzá a Mastercard országigazgatója – az is látszik, hogy a szabályozók is érzik a platform szolgáltatók okozta veszélyeket, épp ezért komoly mértékben szorítják majd előírások közé a működésüket.