Ha már ennyi jövedelem jut a háztartásoknak, ideje lenne költekezni

Jelenleg úgy tűnik, hogy a magyar gazdaság, így pedig a családok pénzügyi kilátása is elmozdult az elmúlt években tapasztalt mélypontról, azonban még mindig sok munka vár az állami és bankpiaci döntéshozókra, hogy a fogyasztói bizalmat visszaépítsék, amelynek pozitív hozadéka lesz majd a fogyasztás élénkülése.

Az Economxon olvashatták először a 2023 decemberére vonatkozó Fogyasztói Barométert, amely többek között bemutatta, hogy a tavalyi év végére jelentősen nőtt a háztartások átlagjövedelme és megtakarítása is, sőt a magyar háztartások elkölthető pénzmennyisége 661 ezer forint volt decemberben. Ugyanakkor a fogyasztás továbbra is elmaradt a várakozástól, ami meglátszik az áfabevételek drámai visszaesésében is. Szintén optimizmusra adhat okot, hogy a KSH legfrissebb tájékoztatása szerint a teljes munkaidőben dolgozók tavaly novemberben átlagosan bruttó 621 200 forintot kerestek, így a a nettó átlagkereset 14 százalékkal emelkedett, és a bankok egymás közötti versenyének köszönhetően végre a személyi kölcsönök kamatai is nagyot csökkenhetnek. Erről is kérdeztük a Fogyasztói Barométer egyik szerkesztőjét, Talabér Krisztián politológus-közgazdászt, a Nézőpont Intézet gazdasági elemzőjét. Interjú.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Kapcsolódó

–Mit tart a 2023 decemberi Barométer leghangsúlyosabb megállapításának?

A növekvő jövedelmekből származó többletet a háztartások inkább megtakarították az óév végén, miközben havi fogyasztásukhoz is kevesebbet használtak fel korábban félretett pénzükből. A fogyasztó a 2022-ben és 2023-ban tapasztalt áremelkedés hatására átmenetileg óvatosabbá vált, de a bizalom visszaépülésének jelei már mutatkoznak: az újév beköszöntével a háztartások optimisták, abszolút többségük (51 százalék) jövedelememelkedésre számít.

–Miért fontos meghatározni az átlagfogyasztó terminusát?

Az átlagfogyasztóról leginkább csak percepcióink vannak, s a tényleges viselkedésükről leginkább csak nemzetközi szakirodalmakban lehet olvasni, amely gyakran pontatlan, hiszen minden társadalom máshogy jellemezhető. A Fogyasztói Barométer az ezen a területen tapasztalható ködöt is próbálja kitisztítani.

–Az ilyen tanulmányok kapcsán a legfontosabb kérdés az átlagjövedelem kapcsán merül fel. Milyen számítások, milyen felső- és alsóértékek mentén állapították meg az 542 ezer forintos átlagjövedelmet? Illetve a háztartások mediánjövedelmével kapcsolatban vannak-e adataik?

A kérdőíves kutatás során a referenciaszemély nyilatkozott a háztartás pénzügyeiről, a háztartás jövedelméről szóló eredmények önbevalláson alapulnak. A háztartások mediánjövedelme decemberben 450 ezer forint volt, amely szintén emelkedés szeptemberhez képest.

–Hat százalékos volt a jövedelem növekedése szeptemberről decemberre. Meddig tarthat ez a növekedési folyamat?

A háztartások jövedelmének emelkedése gyakorlatilag szüntelen, legalábbis az elmúlt évek tapasztalata ezt mutatja. Az igazán nagy kérdés az, hogy az emelkedés üteme mennyivel haladja meg az inflációt. Szeptember óta a KSH számításai szerint már reálbéremelkedés van, amelynek fennmaradása hosszú távon biztosan pozitív hatással lesz a belső fogyasztás élénkülésére.

–A gazdasági kormányzat egyértelmű célja a fogyasztás növelése. A háztartások emelkedő jövedelme ellenére sem történt ez meg. Mi ennek az oka?

A kutatás során azt tapasztaltuk, hogy jelenleg a háztartások még óvatosak, a többletjövedelmet inkább még megtakarítják, illetve alacsony a hitelfelvételi hajlandóság, ahogy a megtakarítások felhasználása is. Először a fogyasztói bizalomnak kell helyreállnia, hogy a háztartások bátrabban költekezzenek.

–Hogyan lehet, illetve lehet-e a fogyasztást kormányzati, pénzpiaci eszközökkel erősíteni?

Az áremelkedés ütemének megállítása mindenképpen fontos. A kormányzati intézkedések (árfigyelő rendszer, kötelező akciók) élénkítették az élelmiszer-kiskereskedelmi versenyt, ami érezhetően lassította az inflációt. Ezen kívül fontos tényező még a hitelezés újraindítása is, amely területen a bankoknak van teendője. Olyan hitelkonstrukciókat kell piacra dobni, amely a fogyasztó számára vonzó, itt legfőképpen az alacsonyabb kamatok lehetnek csalogatóak.

–A Barométer szerint bizakodóak a háztartások, ugyanakkor decemberben kevesebb mint a felük (45 százalék) volt képes megtakarításra, és a legalsóbb jövedelmi ötödnél ez az arány mindössze 16 százalék. Mennyire vannak gazdasági szempontból biztonságban a magyar háztartások? Van-e ellentmondás a bizakodás és a tartalékképzés elmaradása között?

Az elmúlt negyedévben a háztartások jövedelmének növekedése meghaladta azt, amennyit a hétköznapi életre (úgynevezett alapvető fogyasztásra) kell költeni. Ebből a szempontból mindenképpen javulásról, a stabilitás növekedéséről beszélhetünk. Ez is az egyik oka annak, hogy a háztartások optimisták. Fontos azonban megjegyezni, hogy a kutatás nem 2023 egészéről szól, hanem 2023 decemberéről. Az ebben a hónapban tanúsított fogyasztási szokásai nem irányadóak egész évre, főleg, hogy vannak szezonális fogyasztási szokások is (például decemberben a karácsony).

–Arra is figyelmeztettek, hogy a hitelpiac még az ünnepi időszakban is szenvedett. Milyen következményei lehetnek annak, ha ez a helyzet tartósan fennmarad? Hogyan lehet beindítani a hitelpiacot?

Erős gazdasági növekedés csak akkor érhető el, ha pörög a belső fogyasztás, így annak élénkítése kulcsfontosságú. Ha a belső fogyasztás helyreállása lassabb is lesz a vártnál, annyi bizonyos, hogy a hitelintézetek már megkezdték a munkát, hiszen a kamatok hónapok óta csökkennek. Meglátásom szerint a fogyasztási mélyponton már túl vagyunk, a következő időszak pedig a fogyasztói bizalom visszaépítéséről fog szólni, amelynek pozitív hozadéka a fogyasztás élénkülése lehet.