A bértárgyalások lezárultával az állapítható meg, hogy nagy a szórás az idei béremeléseknél - derült ki a 24.hu által, a dolgozói és munkáltatói érdekképviseletek beszámolóiból készített összeállításból.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke, Zlati Róbert szerint

a bérek reálértékének előző két évi csökkenését nem mindenhol sikerült behozni.

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) alelnöke, Rolek Ferenc azt mondta:

a cégektől érkező információk alapján nagy, 0 és 20 százalék közötti a szórással többnyire 10 százalék körüli béremelés valósult meg.

Az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) újraválasztott elnöke, Németh László azt emelte ki, hogy a béremeléseknél a tavaly decemberi (előrehozott) minimálbér-emelés volt az egyik meghatározó tényező.

Vállalkozóik körében 10–15 százalékosak voltak az emelések, de ennél magasabbak is előfordultak.

Hozzátette:

  • az infláció a vállalkozókat és a dolgozókat is erősen érintette,
  • ám mindig probléma a kisvállalkozásoknál a vízdíj emelése, ami előkészítetlen és váratlan volt. Vannak, akik belefogtak (több milliós beruházással), hogy szűkítsék az átfolyási átmérőt, hogy kevesebbet kelljen fizetniük, de amíg el nem elkészült a beruházás, fizethették a megemelt díjat és a beruházás költségét is.
  • Az E.On is csuklóztatja a legkisebb vállalkozásokat: akik eddig egyetemes szolgáltatásban voltak, azoknak a számláit visszaküldik, és jóval magasabb (nem egyetemes szolgáltatási) díjakat küldenek helyette.

A vállalkozások nehézségek ellenére a béreknél amennyire lehet, emeltek, kipasszírozva a maximumot, hogy megtartsák az embereiket. Szakemberből hiány van most is minden szakmában

– tette hozzá.

Mint mondta még, egyéni vállalkozások nemigen szűntek meg, de társas vállalkozások igen, habár mérséklődni látszik a tendencia. A 2022-es kata-hatás (sokan visszaadták a vállalkozásukat, miután a másodállású katázás megszűnt) pedig még mindig érezteti hatását a kisipari szolgáltatásoknál, hiányoznak a lakosság kiszolgálásából, azok, akik beszüntették a tevékenységüket.

Alapvetően továbbra is munkaerőhiányos a magyar gazdaság, hiányzik mintegy 150–200 ezer ember, és vannak olyan területek, ahova továbbra is nagyon nehéz dolgozót találni

– jellemezte a helyzetet Rolek Ferenc.

A Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke, László Zoltán a béremelésekről azt mondta:

a tavalyi év végén, illetve az idén év elején megkötött bérmegállapodásaikkal jórészt 12–15 százalékos emelést értek el, de volt 17 százalékos és 20 százalék feletti egyezségük is. Utána viszont már számos helyen látszott, hogy szegényebb lesz az eklézsia, különösen a két nagy autógyár bérajánlatai után.

  • Hosszas tárgylások után áprilistól a  Mercedesnél áprilistól 8,
  • az  Audinál 6 százalékos emelésben tudtak csak megállapodni a szakszervezetek. 

Megint népszerű lett a cégek részéről a SZÉP-kártyás juttatás, és bár ez is pluszpénz,

a szakszervezet mindig azon van, hogy elsősorban az alapbéreket emeljék,

mert hiába van juttatás, ha kevesebb a munka, a műszak, a túlóra (mint például most a befékezett autóiparban, mezőgazdasági-, építőipari- és élelmiszeripari gépgyártásban), a dolgozók rosszul járhatnak amiatt, hogy az alapbérük nem lett több. 

Jellemző probléma régóta, hogy az új dolgozóknak a cégek hajlamosak többet fizetni, mint a régieknek, és ez bérfeszültséget okoz. Két cégnél is az vezetett bérfeszültséghez, hogy az újonnan felvett  vendégmunkások több mint bruttó 390 ezer forintot kaptak, míg a már ott dolgozóknál nem éri el ezt az összeget az átlag.