Idén a rekord magas infláció ellenére is stagnálhat, vagy enyhén emelkedhet a keresetek reálértéke, ha az áremelkedés üteme a következő hónapokban a várakozásoknak megfelelően jelentősen lassul. A Központi Statisztikai Hivatal adatai és az érdekképviseleti beszámolók megerősítik, hogy a munkáltatók igyekeztek hozzáigazítani a fizetéseket az árak változásához.

Az átlagbérek emelkedése és a vásárlóerő megtartása ugyanakkor nem minden területen valósult meg. Az adatokból kiderül, hogy elsősorban a munkaerőhiánnyal küzdő ágazatokban és az alacsonyabb keresetű munkavállalóknál valósult meg az inflációkövető, vagy azt meghaladó béremelés.

Tavaly 14,5 százalék volt az infláció mértéke, idén a Magyar Nemzeti Bank előrejelzése szerint 17,5 százalék lehet az áremelkedés mértéke.

Ez azt jelenti, hogy a munkavállalókat abban az esetben nem érte veszteség az infláció miatt, ha a 2021-es bruttó keresetük 2023-ban legalább 34,5 százalékkal magasabb.

Leszakadóban a képzett munkavállalók fizetése

A statisztikai hivatal részletes adataiból kiderül, hogy

  • a fizikai munkakörökben dolgozók bére 2022-ben és 2023-ban összességében infláció felett emelkedett, átlagosan 36,8 százalékkal; 
  • a szellemi munkakörökben ezzel szemben visszaesett a vásárlóerő, átlagosan 31,2 százalékkal keresnek többet idén, mint 2021-ben.

A kereseti adatokból kiderül, hogy a vezető beosztásban dolgozók fizetése jóval a 34,5 százalékos infláció alatt emelkedett két év alatt, átlagosan 27,6 százalékkal.

A felsőfokú végzettséggel foglalkoztatott munkavállalók, vagyis azok az alkalmazottak, akiknek a munkavégzéséhez nélkülözhetetlen a diploma, átlagosan 31,1 százalékos bérrendezésben részesültek idén és tavaly.

A magasan képzett munkavállalók közül a szakorvosok és az egészségügyi szakdolgozók bérrendezése jelentősen meghaladta az árak emelkedését, ezzel szemben a mérnöki- és tudományos területeken, valamint a médiában és a kommunikációs ágazatokban a munkavállalók többsége a vásárlóerő visszaesésével szembesült.

Az elmaradó bérrendezés életszínvonal-csökkenéshez vezetett

Magyarországon az alkalmazottak egy jelentősebb része – elsősorban az átlagkereset környékén és felette keresők – a rekordot döntő infláció ellenére sem részesült bérkiigazításban, és ma is a 2021-es fizetését kapja kézhez.

Azok a dolgozók, akiknek 2021 óta nem nőtt a fizetése, ma ugyanabból a pénzből már csak harmadannyi terméket és szolgáltatást tudnak megvásárolni.

Annak a munkavállalónak, akinek két éve emelkedett utoljára a keresete – a 2024-es, 5,5 százalékos inflációs várakozást figyelembe véve – egy lépésben legalább 42 százalékkal kellene emelni a fizetését annak érdekében, hogy reálértéken ne érje veszteség.

Vagyis aki 2021-ben bruttó 450 ezer forintot keresett, 2024-ben már közel 650 ezret kell megkapnia ahhoz, hogy fenntartsa korábbi életszínvonalát.

Nyomás alatt spórolnak a munkáltatók

A vállalkozások többsége nem zárkózott el a béremeléstől, a felmérések szerint vállalatmérettől függetlenül jellemző volt idén az inflációkövető béremelés. A cégek elsősorban az alacsonyabb keresetek emelését hajtották végre, míg a magasabb bérek veszítettek értékükből.

A munkáltatók aránytalan bérrendezési gyakorlatához hozzájárult

  • a munkaerőhiány;
  • a minimálbér és a garantált bérminimum emelése;
  • és a spórolós bértömeg-gazdálkodás. 

Magyarországon és Európa többi országában is ez az aránytalanság jellemezte a keresetek változását. Az elmúlt időszakot jellemző inflációs sokk mellett a munkaerőhiány kezelése volt a legnagyobb kihívás számos ágazatban, elsősorban a kékgalléros munkakörökben és a szolgáltatásokban.

Csúnyán erodálódtak az európai fizetések

Nem követte a bérek emelkedése az árak emelkedését az Európai Unióban. Az inflációt követő béremelések elsősorban a szolgáltatói szektort jellemezték, és leginkább az alacsony keresetű munkavállalók vásárlóerejének megtartását segítették, főként ott, ahol a munkaerőhiány gondot okoz. Bővebben >>>

A munkáltatók is abban érdekeltek, hogy a munkaerő megtartása mellett ne kelljen jelentősen növelni a bérköltséget. Ezt egyfelől a magasabb keresetűek infláció alatti béremelésével érték el, másfelől a béren kívüli juttatásokkal, elsősorban a SZÉP-kártya feltöltésekkel.

A tavalyi évben nem volt ritka az egyszeri, rendkívüli évközi bérkifizetés sem, amely összességében kedvezőbb a foglalkoztatóknak, mint az alapbér megemelése.

Szintén jelentős szerepe volt az alacsonyabb keresetek dinamikusabb, inflációt meghaladó korrekciójában a garantált bérminimum emelésének. Noha idén kisebb mértékben nőtt a középfokú végzettséghez kötött legkisebb kereset, a tavaly januári emelés reálérték-növekedést eredményezett.

A minimálbér és a bérminimum emelkedése összességében a munkavállalók közel negyedét érinti, mivel a bérminimum feletti keresetek emelését sem tudják elkerülni a munkáltatók.

Bátran kérjünk fizetésemelést

Azoknak a munkavállalóknak akik sem idén, sem tavaly nem részesültek béremelésben,

januártól 42 százalékkal kellene többet keresniük ahhoz, hogy keresetük ne érjen kevesebbet, mint 2021-ben. Ahhoz pedig, hogy valódi bérfejlesztésben is részesüljenek az érintettek, közel 50 százalékos béremelést kellene kapniuk januártól.

Az ilyen nagyságrendű béremelés ugyanakkor aligha lesz általános gyakorlat a munkáltatóknál, így azok, akik kimaradtak, hosszú távon számolniuk kell azzal, hogy kevesebbet tudnak költeni, mint az orosz-ukrán háború kirobbanása, és az árak meredek emelkedésének időszaka előtt.

Egyelőre találgatni sem érdemes, mennyi lesz jövőre a minimálbér

Várhatóan szeptember végén folytatódnak az egyeztetések a minimálbér és a garantált bérminimum jövő évi összegéről. A sajtóban megjelent információkkal ellentétben még sem a munkavállalói, sem a munkáltatói oldal nem tett konkrét béremelési javaslatot. Mutatjuk, hol tartanak a tárgyalások. Bővebben >>>