Még rengeteg kérdőjel övezi a vendéglátóiparban a betétdíjas italcsomagolások kötelező visszaváltási rendszerét, amit főként a vendégek, de a vállalkozások is nap mint nap érzékelnek.

Például sokan sérelmezik, hogy július elején megugrott a műanyag palackos és fémdobozos italok ára, de a kiszolgálással kapcsolatban is vegyes a kép a különböző fogyasztási helyeken. 

Olvasóink jelezték, hogy a nyaralási szezonban a vízparti büfékben, önkiszolgáló vagy utcai étkezdékben, fagyizókban elkérik az 50 forintot az italok csomagolásáért, és többen úgy érzik, hogy az új költség csak a fogyasztót terheli. Főként, ha a vendéglátós közli, hogy nem veszi vissza a kiürült dobozt, palackot, amely egyébként nem is kötelessége.

Olyan véleményt is hallottunk, hogy az egyes helyek árazása és a visszaváltási lehetőségek feltűnő különbségeket mutatnak, ezért félő, hogy a vendégeket hátrány éri, míg arra is van példa, hogy az italautomatából vásárolt üdítő egyik napról a másikra nem ötvennel, hanem 100-150 forinttal drágult.

Úgy tapasztaltuk, van olyan vendéglátóhely, ahol az alkalmazottnak egyelőre fogalma sincs az új szabályokról, miközben egyre gyakoribb látvány, hogy a strandolók kiürült sörösdobozokkal, PET-palackokkal felszerelkezve közlekednek a fürdőkben.

A visszaváltós rendszer bevezetésének kezdeti szakaszában szakember segítségével kerestük a válaszokat a vendéglátásban is megváltozott helyzetre. 

Nem kötelező, de ajánlott

A vendéglátó- és szállodaiparban nem kötelező alkalmazni az új DRS-rendszert, azaz a belföldön forgalomba hozott, kötelező visszaváltási díjas termékek EU-s szabvány szerinti rendszerét. Ám ahol a körülmények engedik, érdemes önkéntesen csatlakozni – mondta az Economxnak a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke. Kovács László rámutatott: az Európában több évtizede működő, hasonló rendszerek nyomán a hazai gyakorlat még csak most kezd kialakulni, és mint minden újdonságnál, hónapokig tart majd a kényelmetlen átmenet.

Szerinte teljes egészében addigra lesz egyértelmű a DRS működése, ha megközelítjük az uniós irányelv alapján kitűzött célt, azaz, Magyarországon 90 százalékos arányban visszaválthatók lesznek a PET-palackok, alumíniumdobozok és üveg italcsomagolások.

Őszre várjuk, hogy a rendszer a vendéglátásban többé-kevésbé már működjön, addig viszont szükség van a türelemre, és a vendégek, a cégek részéről is új szokásokra, szemléletre – fűzte hozzá az ipartestület elnöke. 

Az éttermes is mehet a boltba

A rendelet alapvetően előírja, hogy azt a palackot lehet visszaváltani, amiért kifizették az 50 forintos kötelező betétdíjat, és szerepel rajta a visszaváltási logó, vonalkód. 

A 0,1–3 literes csomagolások visszagyűjtése a 400 négyzetméter feletti élelmiszer-forgalmazóknál kötelezően kialakított REpontokon történhet, telepített visszaváltó automatákban, illetve a kisebb boltokban kézi visszaváltással. 

A mintegy 46 ezer vendéglátóhelynek nem írták elő, hogy telepítsenek ilyen gépeket és így REpontok legyenek, mint a boltok, viszont piaci előnyt jelenthet, ha mégis visszaváltási hellyé alakulnak. Ezt a koncesszióért felelős MOHU mobil visszaváltó automatával felszerelt járművekkel támogatja várhatóan szeptembertől, amennyiben a vendéglátós alkalmanként minimum 900 darab ép palackot át tud adni a begyűjtésnél.

Naponta legalább 50-100 palackot el kell adni, hogy a vállalkozás ne menjen tönkre, ami azt jelenti, hogy ha idővel minden üzlet csatlakozik a rendszerhez, az országszerte nagyon komoly szervezést igényel az elszállításban – mutatott rá Kovács László.

A szállodák, éttermek kérhetnek saját tömörítő automatát is a helyszínre, ám annak üzemeltetése is feltételekhez kötött, és például zajos, vannak költségei, állandó karbantartást igényel, a beltérben helyet foglal el.

Egyelőre a jellemzőbb megoldás az lehet, ha – hasonlóan a fogyasztókhoz – a vendéglátós nem várja meg, hogy felhalmozódjanak az üres, betétdíjas csomagolások, hanem azokat elhordja bármelyik visszaváltási pontra. 

Még sok a díjmentes palack

Kitért rá: a visszaváltós termékek miatti áremelés egyrészt még azért nem jelent meg mindenütt, mert sok olyan üzlet van, ahol jelentős készleteket tárolnak a nem betétdíjas termékekből. Többen ugyanis a szezonális igényeken túl idén hónapokra elegendő mennyiségeket vásároltak be előre, félve a rendszer indulásának nehézségeitől.

Átlagosan egy köbméternyi helyet igényel majd a visszaváltós autókkal elszállítható, minimum mennyiség tárolása, de van, ahol ez gondot jelent. Ezért várhatóan azokon a vendéglátóhelyeken alakulhat ki hamarabb a gyakorlat, ahol nincs, vagy nagyon kicsi a kiürült palackok szelektív elhelyezésére alkalmas terület – jelezte, példaként említve a belvárosi üzleteket vagy azokat a kisebb büféket, ahol minden négyzetcentiméter szükséges ahhoz, hogy kitermeljék a működést. 

Ez esetben marad a bolti visszaváltás, de az sem biztos, hogy a levásárlás mindenütt jutányos megoldást jelent, mivel a nagykereskedőknél jellemzően olcsóbban szerezhet alapanyagot a vállalkozás. De kialakulhatnak kedvező együttműködések, főként vidéken, ahol a helyi kisboltos örül a bevételnek, a vendéglátós pedig a gyors visszaváltási lehetőségnek – sorolta a piacon egy ideig még jellemző dilemmákat. 

Nem a vendéglátós haszna az 50 forint

Egy biztos: a vendégek által kifizetett, 50 forintos betétdíj nem jelent a vendéglátósnak talált pénzt, mivel ő az árubeszerzéskor ugyanúgy megfizeti a visszaváltható palackok, dobozok, üvegek költségét – szögezte le Kovács László.

A szabályok szerint a gyártó vagy importőr a csomagolás után a MOHU-nak teljesíti az 50 forintot, amely összeget a szálloda vagy étterem részére a forgalmazó számlázza ki, amit a szabályos visszaváltás után a MOHU-tól kapnak vissza.

Kiemelte: a betétdíjért tilos többet felszámolni 50 forintnál, ahol ez előfordul, ott szabálysértést követnek el.

Az azonban, hogy a fogyasztó becsapva érzi-e magát, mert távozáskor nem látja viszont a plusz összeget, világos szabályok mentén értékelhető. Alapvetően érdemes tudni, hogy teljesen legális a vendéglátós részéről, ha az értékesített palack árát utóbb a boltban szerzi vissza, és az is, ha pénzt kér a göngyölegért, de nem vállalja a visszaváltást. Nem lehet a palackokkal trükközni, mert a vonalkódos rendszer miatt minden egyes új termék útja lekövethető.

Ha felszolgálnak, nincs betétdíj

Az ipartestület elnöke úgy magyarázta, hogy azokban az éttermekben, ahol a helyben fogyasztás felszolgálással történik, illetve például a zártkörű rendezvényeken, esküvőkön ezután sem számolhatnak fel többletköltséget, hiszen nem jellemző, hogy távozáskor a vendég magával viszi az üres üvegeket. Ha ilyen helyen mégis kiszámlázzák a betétdíjakat, az visszaélésnek számít, ha nem adják át a csomagolást a vendég tulajdonába – hívta fel a figyelmet.

Abban az esetben viszont, ha a vonalkódos palack, doboz, üveg a kiszolgáláskor kikerül a szolgáltató kezéből, mert a hatókörén kívül történik a fogyasztás, ott el kell kérjék az 50 forintot is. Azt ugyanis a cég a beszerzéskor már megfizette, és a pulttól, ablaktól, büfékocsitól való távozás után a vendég döntésén múlik, hogy mit kezd a kiürült göngyöleggel – kidobja, visszaadja vagy magával viszi.

Ilyen tipikus eset az önkiszolgáló étterem a plázában, vagy az italautomata és az utcai, tóparti büfé, ahol a vendég hiába ül le a lángossal, dobozos sörrel a büfé elé, az szorosan már nem érinti a vállalkozás működését.