Áder János korábbi köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület rendezvényén Budapesten felidézte: 2023. július 1-jén indult el a Mol vezetésével a hulladékgazdálkodási koncesszió, a betétdíjas rendszer elindulását pedig 2024 január elejére tervezték.

Jövő év elejétől azonban a polcokon párhuzamosan lesznek elérhetők az 50 forintos betétdíjra jogosító kóddal ellátott termékek és azok, amelyeken ezek még nem szerepelnek, mindez problémákat okozhat a fogyasztóknak.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az automaták csak az ép minőségű PET-palackot, fém italosdobozokat tudják elfogadni, így el kell felejteni a „tapossa laposra" gondolkodást.

Az uniós előírások szerint Magyarország 90 százalékra növeli az üveg, az alumínium és a PET-palackok visszagyűjtési arányát.

Már nem ért semmit? Minden, amit eddig nem tudott az új üvegvisszaváltási rendszerről

A jövő évtől indul a kötelező visszaváltási rendszer Magyarországon, amelynek értelmében betétdíjat kell fizetni a palackokért, üvegekért. Összefoglaltuk a szabály legfontosabb pontjait, és a felmerülő kérdéseket is megválaszoljuk. Bővebben >>>

Áder János „Fenntartható fejlődés - Hol tartunk és mit tehetünk?" címmel tartott előadásában felvetette a kérdést, hogy mennyire fenntartható a globális gazdaság, amikor száz év alatt a világ népessége négyszeresére nőtt, a vízfelhasználás ugyanebben az időszakban 8-szorosára, az energiafelhasználás pedig 12-szeresére emelkedett, és csak az elmúlt ötven évben a globális anyagfelhasználás négyszeres növekedést mutatott.

A globális energiamix továbbra is a fosszilis energiára - olaj, szén és gáz - épül, ami a szén-dioxid koncentráció emelkedésével és ezzel együtt a Föld és a tengervíz hőmérsékletének emelkedésével jár.

Nem fenntartható a „vedd meg és dobd el" kultúrája; a világon az anyagfelhasználás 100 milliárd tonnára emelkedett, és ez a szám 2050-re akár megduplázódhat

 

– fogalmazott.

Áder János előadásában lehetetlennek nevezte az ENSZ csütörtökön induló klímacsúcsának (COP28) előkészítését végző elnökség által megfogalmazott célokat.

A szervezet pár héttel ezelőtt arra szólította fel a világ kormányait, hogy 2030-ig háromszorozzák meg megújuló energiatermelési kapacitásaikat annak érdekében, hogy megelőzzék a 1,5 fokot meghaladó globális felmelegedést.

Közölte:

már a 2015-ös párizsi klímacsúcson világos volt, hogy irreálisak azok a célok, amelyek szerint optimálisan 1,5 Celsius-fok alatt kellene maradnia a globális átlaghőmérséklet emelkedésének az iparosodási szint előttihez képest. Ez az értékszám diplomáciai okokból, a tengerszint emelkedésének kitett országok megnyugtatására került be a dokumentumba.

Véleménye szerint az ENSZ keretében megrendezésre kerülő klímacsúcsoknak nincs értelmük, mivel az ott megfogalmazott célokat, hogy csökkenjen a világ szén-dioxid kibocsátása és ezzel együtt a légkörben lévő szén-dioxid mennyisége, nem sikerült teljesíteni; az értékszámok folyamatosan emelkedtek, leszámítva egy rövid időszakot a pandémia alatt. A Dubajban rendezendő klímakonferenciára több mint 70 ezer résztvevőt várnak.

Áder János szerint ebben a témában a világ legfejlettebb országait tömörítő G7-eknek vagy a Föld károsanyag-kibocsátásának 80 százalékáért felelős G20-as országok megállapodására van szükség.

Kína és az Egyesült Államok megállapodása pedig elengedhetetlen előfeltétele bármilyen klímamegállapodásnak, mivel a két ország a teljes globális szén-dioxid-kibocsátás közel felét adja.

A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány alapítója szerint nem reális az EU klímavédelmi célja. A következő hét évben nagyjából ugyanakkora kibocsátáscsökkenést kellene elérni (25 százalék), mint amekkorát az 1990 és 2021 közötti 30 évben (30 százalék).

Magyarország részesedése a világ teljes szén-dioxid-kibocsátásából alig 0,13 százalék, de az egy főre jutó értékben is jóval alacsonyabb, mint sok európai országé vagy az Egyesült Államoké - hangsúlyozta. Jelezte azt is, hogy a megújuló energiaforrásoknak, mint például a napelemeknek vagy a szélturbináknak is jelentős karbonlábnyoma van.

Ezért jártak jól azok, akik kivártak a napelem telepítésével

Magyarország villamosenergia ellátása ma 50 százalékban napelemekből származik. Az energiakitettség szempontjából legalább olyan lényeges a megújuló energiaforrások használata, mint az atomenergia. Erről is beszélt a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke az Economx podcastjában. Bővebben >>>