Nem akaródzik beindulni a hazai kiskereskedelmi forgalom. A jelenségnek két oka van:
- az egyik, hogy a magyarok az inflációs válság óta eltelt időszakban költés helyett inkább megtakarítanak,
- a másik, hogy egyre többet vásárolnak külföldről, illetve külföldön.
Sok magyar régóta rendszeres időközönként külföldre jár vásárolni. A jelek szerint most azok is rászoktak erre, akik korábban nem tették – mutat rá a Telex.
A portál beszámol arról, hogy 2023 áprilisában például létrehoztak egy Facebook-csoportot Szlovákiai bevásárlás néven. A csoportnak mára majdnem 75 ezer tagja van, a bejegyzések alapján úgy tűnik, hogy vannak, akik száz, vagy akár több száz kilométerről autóznak el egy-egy nagyobb bevásárlásra. A legtöbben alapvető élelmiszereket vesznek, de a kutyatáptól kezdve pelenkán és a cigarettán keresztül mindent visznek.
Abban a legtöbben egyetértenek, hogy ha valaki csak úgy bemegy egy szlovák boltba egy kenyérért, tejért, akkor nem biztos, hogy olcsóbban kijön. A csoport bejegyzései szerint viszont a kinti akciók jóval nagyobbak, mint az itthoniak, és a törzsvásárlói kártyákkal rengeteg speciális kedvezményhez is hozzá lehet jutni.
A magyarok körében külön népszerűségnek örvend, hogy szerintük a szlovák boltok a magyarországiaknál nagyobb akciókat is bevállalnak. Így az akciós újságokban rendszeresen lehet találkozni 50 százalékos leárazásokkal, amivel – az így bevásárlók szerint – jóval többet lehet spórolni, mint az itthoni 20-30 százalékos akciókkal.
A Magyarországról átjáró vásárlókra már az üzletláncok is felfigyeltek. A szlovákiai Kaufland olcsobban-szlovakiaban.hu néven honlapot indított, amelyen az akcióikat kifejezetten a magyarországi magyaroknak mutatják be.
Az újságokon magyarul írják ki a termékek neveit, és forintban is feltüntetik az árakat, hogy a magyarországi vásárlóknak könnyebb legyen összehasonlítani azokat a hazai boltok áraival.
A honlapon kilenc, a magyar határhoz közeli Kauflandot reklámoznak, amelyek Pozsonytól Sátoraljaújhelyig kisebb-nagyobb hézagokkal nagyjából egyenletesen oszlanak el a magyar határ mellett.
A helyzet vélhetően nem ismeretlen a magyar szaktárca előtt sem, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is a külföldi, illetve külföldről történő bevásárlást okolja a magyarországi kereslet növekedésének elmaradásáért E témában úgy fogalmazott: „A kiskereskedelmen lévő adókat nézve nem is lenne meglepő, hogy a magyarok egy része külföldön, például Szlovákiában vásároljon be.
Magyarországon ugyanis 27 százalék az általános áfakulcs, míg Szlovákiában csak 20 százalék. Az élelmiszerekre vonatkozó kedvezményes adókulcs nálunk 5, illetve 18 százalék, Szlovákiában pedig 10 százalék, bár az ez alá tartozó élelmiszerek köre különbözik.
Magyarországon ezen kívül a kiskereskedőknek a 100 milliárd forint feletti forgalmukra 4,5 százalékos kiskereskedelmi különadót is fizetni kell, ami megint csak jelentősen drágítja a magyar boltokat.
Egyelőre azonban nincs olyan statisztika, amely egyértelműen alátámasztaná, hogy egyre több magyar jár ki bevásárolni, vagy ők egyre nagyobb értékben vásárolnának. Az MNB hazai kártyák tranzakcióiról szóló adatok szerint ráadásul egyenesen csökkent a magyar kártyák külföldi bevásárlásainak értéke. Ezt persze nagyban befolyásolja az is, hogy több mint másfél millió magyar használ Revolutot, az ilyen vásárlások pedig nincsenek benne a statisztikában.
Szintén a szlovákiai, ausztriai vagy horvát bevásárlás ellen szól, hogy az Eurostat adatai szerint ezekben az országokban igazából nem olcsóbb az élelmiszer, mint Magyarországon.
A magyar élelmiszerárak az elmúlt 10 évben nagyjából az EU-s átlag 80-85 százalékán voltak. Az elmúlt három év inflációs válsága miatt azonban 2023-ra behoztuk az EU-s átlagot, így a horvát és az olasz átlagárakkal kerültünk egy szintre.
Az Eurostat statisztikája alapján jelenleg két olyan szerencsés ország van az Európai Unióban, amelyben még mindig jóval az átlag alatt maradtak az élelmiszerárak: ez Lengyelország és Románia. Ha tehát csak ebből indulunk ki, akkor Párkány helyett megérheti inkább Nagyváradra vagy Krakkóba járni bevásárolni.