Újra médiabérletet váltott Bige László, a műtrágyagyártó Nitrogénművek Vegyipari Zrt. tulajdonosa, elnök-vezérigazgatója, aki nemcsak a Magyar Narancsnak adott címlapinterjút, hanem az ATV Egyenes beszéd című műsorában is megszólalt. A legjobb védekezés a támadás logikát követve ismét teljes offenzívára váltott a nagyvállalkozó: kijelentette, hogy miután évek óta folyamatosak ellene az eljárások és vizsgálatok, le akarják nyúlni a cégét.

Bige László aktuálisan emellett leginkább azt sérelmezi, hogy egy nyáron életbe lépett rendelet szerint a szén-dioxid-kvótához kapcsolódóan extra adót kell fizetniük a vegyipari vállalatoknak, ám állítása szerint gyakorlatilag szinte egyedüliként a Nitrogénműveknek.

Kapcsolódó

Azt ugyanakkor megelőlegezte, hogy a termelés júniusban indul, miután aláírtak egy olyan beruházási szerződést, amely révén óránként 80 tonna ammóniát tudnak majd lefejteni. Ezáltal a várakozásai szerint nem kell majd fizetniük semmilyen adót, elvégre nem vásárolnak földgázt, hanem behozzák az importammóniát.

A plusz terheket pontosítva elmondta: még tavasszal kaptak egy 6 milliárdos különadót, majd júliusban jött a további, mintegy 12-14 milliárd forintra rúgó tétel. Az utóbbi, a szén-dioxid-kvótához kapcsolódó adó szerinte Európán kívül nem létező fogalom, de a kontinensen belüli versenytársak sem igen hallottak még róla. A megítélése szerint ezek olyan mértékű emelések, amivel már nem versenyképesek a piacon.

Mi az a szén-dioxid-kvóta adó?

Csakhogy valójában erős túlzás azt állítani, hogy a szén-dioxid-kvóta adó a Nitrogénművekre lett szabva, az RSM Hungary adótanácsadóinak értelmezése szerint is leegyszerűsítve a legjelentősebb karbonkvótával és kibocsátással rendelkező piaci szereplőket érinti, vagyis a műtrágya mellett többek között

  • a cement;
  • olajfinomító;
  • acélgyártó;
  • üveggyártó;
  • vegyipari;
  • fémipari ágazatok egyes szereplőit. 

Az új beavatkozással érintett vállalatok száma becslésük szerint a negyvenet is meghaladhatja.

Mint ismert, az ETS (EU Emissions Trading System) hatókörébe tartozó, jelentős szén-dioxid kibocsátó tevékenységet végző létesítmények éves szinten meghatározott mennyiségű kvótával (másnéven kibocsátás-egységgel) rendelkeznek, amely adott mennyiségű CO2 kibocsátásra jogosítja fel őket ingyenesen.

Az ingyenesen elérhető karbonkvóta évente degresszíven csökken, ezzel ösztönözve a nagyvállalatokat a kibocsátásuk visszafogásán keresztüli zöldebb működés megvalósítására.

Az ETS rendszer logikájával szemben a július 17-én megjelent kormányrendelet értelmében az érintetteknek nem áll rendelkezésére ingyenes kibocsátásra feljogosító szén-dioxid kvótamennyiség, hanem a teljes kibocsátásuk után adófizetési kötelezettségük keletkezik.

Az adó megfizetésére a 2022. december 31-e után kezdődő, tehát az idei adóévben azok a vállalatok kötelezettek, melyek esetén „a tárgyévet megelőző évben az azt megelőző három évben hitelesített szén-dioxid összkibocsátása átlagának legalább 50 százalékával megegyező mértékű térítésmentes kibocsátásegység-kiosztásban részesült, és a tárgyévet megelőző három évben a hitelesített szén-dioxid kibocsátásának éves átlaga meghaladta a 10 ezer tonnát."

Újra a rivaldafényben

Emlékezhetünk, milyen nagy port kavart több mint két és fél éve, a Bige Lászlóval készített, 2021. márciusi Orbán már döntött az ügyemről című Partizán-interjú, amit Gulyás Márton műsorvezető a házi őrizetben lévő, szebb napokat látott műtrágyakirály otthonában készített. Nyíltan beszélt az ország politikai és gazdasági viszonyairól, beleértve a saját kormányzati kapcsolatait.

Pedig ekkor a „java” még hátra volt: a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) ugyanis 2021 októberében rekordösszegű, 11,05 milliárd forintos bírságot szabott ki a Nitrogénművek csoportra, amiért más piaci szereplőkkel együtt éveken keresztül jogsértően törekedett a verseny korlátozására a műtrágyapiacon.

A pétfürdői Nitrogénművek Zrt 2021. júniusában
A pétfürdői Nitrogénművek Zrt 2021. júniusában
Kép: MTI / Jászai Csaba

A GVH vizsgálata feltárta, hogy a Nitrogénművek Vegyipari Zrt., illetve a vele egy vállalkozáscsoportba tartozó műtrágyagyártó- és forgalmazó vállalkozások jogsértő módon meghatározták viszonteladóik számára a termékeik végfelhasználói árait, sőt azt is, hogy mely vevők felé értékesíthetik tovább azokat.

A cégcsoport emellett – a külföldről történő beszerzés korlátozása érdekében – jelentős évi minimum-vásárlásmennyiséget, illetve kizárólagosságot írt elő viszonteladóinak.

Az Economx érdeklődésére a versenyhivatalnál közölték: a Nitrogénművek Zrt. üzemelteti Magyarország egyetlen műtrágyagyárát, a hazai piacon így csak az import jelenthet számára versenyhelyzetet. A hatósági eljárás feltárta, hogy a cégcsoport olyan komplex megállapodás-rendszert alakított ki a stratégiai partnereivel, amely gátolhatta a vevőkért folytatott versenyt.

A megállapodások a Nitrogénművek termékeinek szabad árazásának korlátozására irányultak, a magas kötbérrel terhelt elvárt rendelésmennyiség, illetve a kizárólagossági kikötések pedig a helyettesítő termékek beszerzésének és értékesítésének korlátozását célozták. A cég – forgalmazóival egyetemben – emellett a vevők egymás közötti felosztására is törekedett.

Márpedig az árak rögzítését, a piac felosztását célzó tiltott megállapodások – vagyis a kartellek – a legsúlyosabb versenykorlátozásnak számítanak, mivel jelentős társadalmi károkat okozhatnak.

A műtrágya-kartell esetében a forgalmazói árverseny visszaszorítása miatt a hazai gazdák a jogsértés időtartama alatt – a tiszta versenyhelyzetben érvényesülő árhoz képest – magasabb árakkal szembesülhettek.

Mivel a műtrágya a mezőgazdaságban a szántóföldi tápanyag-utánpótlása szempontjából meghatározó jelentőségű, a jogsértés hatásai a termelők költségeinek növelésével tovább gyűrűzhettek az élelmiszerpiacra, potenciálisan károsítva ezzel a magyar fogyasztókat.

Mások elismerték a kartellezést

Lényeges szempont, hogy a GVH döntését követően a résztvevők fele önként elismerte a kartellt, a cégcsoporton kívül pedig a többi érintett be is fizette (illetve az előírtak szerint a versenyhivatal döntését követően törleszteni kezdte) a kiszabott bírságot. A Nitrogénművek csoport azonban bíróságon támadta meg a döntést, egyúttal kérve a versenyhivatali határozat végrehajtásának – így a bírság befizetésének – felfüggesztését mindaddig, amíg az akár évekig tartó, teljes jogorvoslati eljárás le nem zárul.

Több jogi eljárást és bírósági döntést követően a Fővárosi Ítélőtábla 2023 februári döntése alapján eldőlt, hogy a Nitrogénművek csoport számára a bírság végrehajtását elhalasztották.

Vagyis a cégcsoportnak nem kell befizetnie a bírságot a jelenleg folyamatban lévő, a kartelldöntéssel szembeni közigazgatási per végéig. A jogvédelmi kérelemnek azért adott helyt a bíróság, mert a Nitrogénművek valószínűsítette, hogy amennyiben befizetné a teljes bírságösszeget, az a működésének ellehetetlenülését eredményezné. A végrehajtás ideiglenes elhalasztása ellen a GVH-nak nem volt további jogi lehetősége fellépni.

Figyelemre méltó részlet azonban, hogy a bíróságnak a végrehajtás elhalasztásával kapcsolatos döntése nem foglalt állást abban a kérdésben, hogy a Nitrogénművek keresete megalapozott-e. Ezt a bíróság a kartelldöntéssel szembeni közigazgatási per lezárultakor ítéletben dönti majd el.

Amennyiben a bíróság a GVH határozatát – amelyet a feltárt kartell több résztvevője nem vitatott, hanem elismert az eljárásban – helybenhagyja, a cégcsoportnak be kell majd fizetnie a GVH versenytanácsa által kiszabott, több mint 11 milliárd forintos bírságot.