Teljes mértékben jogosak az igazságügyi dolgozók béremelési igényei, amiket rendezni kell, ehhez pedig reméljük a jogalkotó megértő közreműködését – mondta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a Bírósági Dolgozók Szakszervezetének (BDSZ) küldöttgyűlésén, pénteken Budapesten. Senyei György megjegyezte: gyakorló bíróságibíróként tudja, hogy a jó igazságügyi alkalmazott „fél bíró", és „a világ legjobb bírója sem tud jó kolléga nélkül működni".

Elmondta: a havi bérek összege jogalkotási kérdés, de az OBH a lehetőségei szerint biztosítja a béren felüli juttatásokat és ígéretet tett arra, hogy az idén is lesz évvégi pluszjuttatás.

Az igazságügyi dolgozók esetében a bérkérdés rendezése a legfontosabb, de kezelni kell az eltérő leterheltségből fakadó problémákat is.

Senyei György elmondta, vannak szervezeti egységek, ahol alacsonyabb az ügyek száma, van humánerőforrás-tartalék, míg máshol ennek a terhelésnek a többszörösével küzdenek.

Felhívta a figyelmet arra, hogy

az elhúzódó ügyek árnyalják a bírósági dolgozók társadalmi megítélését, ezért azon kell dolgozni, hogy kiküszöböljék azokat a hibákat, hiányosságokat, amelyek a szervezet egésze szempontjából támadási felületet jelentenek.

Osvald Csilla, a szakszervezet újraválasztott elnöke, hangsúlyozta: a 7600 fős igazságügyi alkalmazotti kar 60 százalékának a nettó fizetése nem haladja meg a 290 ezer forintot, a bírósági dolgozók jövedelme 2022-től a súlyos inflációs időszakban egy forinttal sem emelkedett. Felhívta a figyelmet: évek óta minden hatalmi ág személyi juttatása emelkedik a központi költségvetésben, azonban a bírósági költségvetés 2023-ban stagnált, 2024-ben pedig csökkent. A bérek alacsony volta olyan elvándorlást eredményezett, amit az új belépőkkel már nem tudunk pótolni – tette hozzá.

Kiemelte: a szakszervezet határozottan kiáll az Országos Bírói Tanács, az OBH, a Kúria és a Magyar Bírói Egyesület közösen kialakított javaslata mellett. Ennek része 2024. január 1-jétől a bírói alapilletmény 35 százalékos emelkedése, továbbá, hogy 2025. március 1-jétől a bírói illetményalap a nettó átlagkereset 150 százaléka legyen. Hozzátette: szükség van a bérek emelése mellett az igazságügyi bértábla átalakítására is. 

Szólt arról is, hogy javasolják a bírói illetményalap 10 százalékát kitevő, igazságügyi alkalmazotti pótlék bevezetését, ez körülbelül havi 60 ezer forintot jelentene dolgozónként. Ezzel a gyorssegéllyel „meg tudnánk tartani a kollégákat" - mondta, hozzátéve, a pótlék május 1-jei visszamenőleges bevezetése mindössze 3,4 milliárd forintos költséget jelentene. 

Az elmaradt illetményemelés nyomán elvándorlási spirál alakult ki a PKKB-n, Közép-Európa egyik legnagyobb bíróságán.

Balogh Márk, a szakszervezet alelnöke – aki maga is bíróként dolgozik a Pesti Központi Kerületi Bíróságon – arról beszélt, mindent megtesznek, hogy tárgyalás ne maradjon el, emiatt átcsoportosítással próbálják a kialakult helyzetet kezelni, de ez további elvándorlást generál. Példaként említette, hogy a csoportjukban a korábbi öt ügyintézőből már csak egy maradt. Megjegyezte: a létszámhiány miatt egyes esetekben késve készülnek el jegyzőkönyvek, elhúzódnak a perek, amivel az állampolgárok bírósághoz fordulásnak joga sérül. 

Tázlóné Kiss Mónika, a BDSZ felügyelőbizottságának tagja kiemelte: az írnokok, titkárok, fogalmazók, ügyintézők munkájának hiánya nagy problémát okozhat a bírósági szervezetrendszerben, az ügyfeleknek, terhelteknek, de a társadalom egészének is. 

Mettner Andrea, a BDSZ segélyezési bizottságának elnöke elmondta: míg korábban a hosszabb táppénzes időszakok, nagyobb krízishelyzetek miatt kérték a segélyt a dolgozók, most már a kisebb krízisek megoldásához, például háztartásigép-cseréhez kérik a szakszervezet segítségét. Idén már 1,3 millió forintot fizettek ki támogatásként. 

A küldöttgyűlést levélben köszöntötte Tuzson Bence igazságügyi miniszter. A tárcavezető levelében azt írta: a BDSZ megkerülhetetlen eleme az igazságügy szervezetének, munkájuk nélkül az igazságügy rendszere nem működhetne.