A 2008-as világválság után egy évvel egy bizonyos Satoshi Nakamoto létrehozta a bitcoint, akinek kilétét nemrég egy HBO-dokumentumfilm is kutatta, hogy az emberek pénzügyileg függetlenedhessenek a bankoktól. Az akkori globális krízisben sokan megégették magukat, a bankok sorra mentek csődbe, és emberek millióinak élete dőlt romba.
Nyilvánvalóan a BTC egy utópia, legalábbis jelenleg, amely nem változtathatja meg az évszázadok alatt megszokott pénzügyi mechanizmusokat, ám akkor is izgalmas kísérletnek vagyunk szemtanúi.
Az elején még szinte senki sem értette a BTC lényegét, de aki viccből vagy bármilyen indokból bevásárolt, most meglehetősen gazdag lehet, ha csak nem vett egy pizzát 2021-ben 10 ezer bitcoinért, mint ahogy azt Laszlo Hanyecz tette. Az előző bikafutamban 2021 végén 68 ezer dolláros árfolyamcsúcsot ért el a digitális arany. A retail nagyot kaszált rajta, a kisemberek kereskedtek vele, és a BTC egyre nagyobb népszerűségnek kezdett örvendeni.
A pénzügyi világ ferde szemmel nézte sokáig a bitcoint, kikezdték a zöldek is, hogy a bányászok irdatlan energiát pazarolnak a nagy teljesítményű számítógépeikkel, miközben bányásznak. Pedig ma már a bányászok egyre nagyobb számban napelem-parkokból és szélerőművekből nyert árammal üzemeltetik a gépeiket.
Jöttek a nagyok
A SEC (The U.S. Securities and Exchange Commission), vagyis az Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdefelügyelete a kezdetektől fogva, ahol tudott, betartott a BTC-nek és általában a kriptonak: mindent megtett azért, hogy hiteltelenítse a szektort. De éppen ellenkező hatást ért el, hiszen, ha valamit tiltani akarnak, akkor az népszerű lesz, mint például a darkweb.
Azért pár intézményi befektető megjelent a digitális arany világában, eleinte suttyomban vásárolták a bitcoint, nem szabad, nem szabad – ismételgették, majd félrenézve zsákoltak belőle. Nagyon is jól tudták már évekkel ezelőtt, hogy ez elpusztíthatatlan, és inkább jobb vele rohanni, mint hagyni, hogy elgázolja őket a BTC-mágnesvonat.
Majd ragályossá vált a falánkság, hiszen az elmúlt időszakban az intézményi befektetők már publikusan is rávetették magukat a BTC-re. Itt említsük meg a BlackRockot, amelynek erőteljes ösztönzése is kellett, hogy létrehozzák a bitcoin ETF-eket. Ez meglehetősen szabályozott keretek közé terelte a vásárlásokat, amely a kis- és nagybefektetőket megnyugtatta. A BlackRock vezetője, Larry Fink beállt a kripto mögé, amely még népszerűbbé tette a BTC-t.
Trump és Bukele
Sőt, Donald Trump is azzal kampányolt végig, hogy az USA lesz a kripto Eldorádója, ha megnyeri az elnökválasztást. Megnyerte. Utcahosszal. A BTC kilövelt. De nem árt megjegyezni, hogy a BTC nélküle is bullish hangulatban van már vagy egy éve. Nehéz megítélni, de ha Trump veszít, akkor is valószínűleg csak átmeneti korrekcióra került volna sor a bitcoin árfolyamában, és folytatta volna a bikamenetet.
Trump azt gondolja, hogy akár az amerikai állam is BTC-t fog vásárolni, és itt jön a képbe Bukele salvadori elnök, aki már 2021-ben a Bitcoin City város építését vizionálta, miközben a kriptopénz törvényes fizetőeszközzé vált az országban. Mindenki síkhülyének tartotta, főleg a gazdasági konzervatív guruk. Valószínűleg ma már senki sem röhög rajta.
Mitől döglik a légy, azaz mire jó ez?
Felmerül persze, hogy mi az értéke? Hiszen egy Tesla-részvény a mögötte álló vállalat termékét árazza be, ugyanúgy egy OTP-részvény is értékeli a bank teljesítményét és jövőképét, és még sorolhatnánk ezt a végtelenségig.
A bitcoinnak a végessége jelenti az értékét, hiszen jól tudjuk, hogy végül 21 millió BTC lesz a világban, míg pénzt nyomtatni a végtelenségig lehet. Majd a BTC ára idővel folyamatosan emelkedhet, de minimum értékállónak bizonyulhat akár több számjegyű dipek mellett is. Persze nem tudjuk, hogy merre halad az emberiség, hiszen itt is lehetséges bármilyen forgatókönyv.
Ez mindenképpen hosszú távú gigaprojekt. Lehetnek korrekciók, nagyobb visszaesések, de úgy tűnik, hogy a Bitcoin megállíthatatlan. Egyre több állam fog vásárolni, akár stikában is, egyre több intézményi befektető jelenik meg, és veszi a BTC-t. Sőt, a dollár árfolyam-ingadozására is stabilabb megoldás, mint jó néhány fiat pénz.
Egy kis kriptós pszichoanalízis a végére
A bitcoinnak van egy különleges lélektana, hiszen az emberek elhiszik, hogy valamit úgy birtokolhatnak, valaminek úgy lehetnek a tulajdonosai, hogy az állami szervek és a gazdasági mechanizmusok nem szólhatnak bele. Beszélhetünk itt napestig a demokráciáról, mégiscsak megvannak a gyengeségei, amelyek frusztrációt jelentenek akár egyéni, akár társadalmi szinten. Ilyenkor jó függetleníteni magunkat az államtól, mint entitástól.
A bitcoin bányászata ugyanis olyan mechanizmus, amelynek során a tranzakciók a nyílt főkönyvbe kerülnek, amit senki sem tud megváltoztatni. A bányászok összetett matematikai feladatokat oldanak meg, hogy új blokkokat hozzanak létre a blokkláncon. A bitcoin nem rendelkezik központi irányító szervezettel, amelyek megerősítik a tranzakciókat. A BTC esetében ezt a munkát a bányászok végzik, miközben új bitcoint hoznak létre.
Négyévente feleződés van, vagyis a bányászatért kapott bitcoin jutalom megfeleződik, és ennyivel kevesebb friss BTC kerül a piacra. A már említett 21 milliós darabszámot 131 éves időszak alatt bocsátják ki 2009-től 2140-ig. Idén tavaszig már több mint 19 millió bitcoint hoztak létre, ami az összes kínálat nagyjából 94 százaléka. Vagyis radikálisan csökkent a kibocsátandó mennyiség, miközben a retail erősödik.
A BTC iránti lelkesedést a pénz mellett nevezhetjük egyfajta szabadságharcnak, a fiatalok mindig is vonzódtak a közösségi alapú egyenlősdihez. Nyilván a BlackRock tesz az igazságra, viszont habzsolja a BTC-t. Illetve persze a kisember is gazdag akar lenni, decentralizált pénzügy ide vagy oda. Vagyis a kisemberek, mint a retail-szegmens igénye találkozik az intézményi befektető érdekével.
Ettől függetlenül nem tudhatjuk, hogy mi lesz a BTC jövője, de nem is Delphoi jósdából jöttünk, hogy fölösleges jóslatokba bocsátkozzunk. Carpe diem, de állítólag a BTC a jövőt is jelenti. Senki sem tudja. Mindenki döntse el maga!
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!