A biztosítási szektort érintő kihívásokra reagálva, a szakmát minden eddiginél intenzívebb összefogásra szólítja fel Keszthelyi Erik, a Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt. vezérigazgatója. A vállalat által tartott sajtótájékoztató során értékelésre került a biztosításközvetítői szektor 2023-as teljesítménye, az arra mért extraprofitadó hatása, valamint azonosították azon piaci innovációkat, melyek aktívan hozzájárulhatnak a magyar biztosítási piac fejlődéséhez. 

Nemzetközi lemaradás

A magyar biztosító ágazat elmaradottságát a nyugat-európai konkurensekhez képest jól bizonyítja a cégcsoport és a Boston Consulting Group 16 országra kiterjedő elemzése, ami azt vizsgálta, hogy a szektor mekkora részét teszi ki a nemzeti gazdaságoknak. Ez alapján a fejlett országokban, többek között az Egyesült Királyságban (9,9 százalék) és Franciaországban (11,8 százalék), a biztosítási ipar 10 százalék körüli penetrációval jelentős szerepet játszott a nemzetgazdaságban 2022-ben.

Kapcsolódó

Magyarország biztosítási penetrációja ezzel szemben jelentősen alacsonyabb, és évek óta folyamatosan csökken, jelenleg 2,01 százalékon áll.

Osztrák szomszédaink is jóval jobban teljesítenek: a 2022-es díjbevételük közel négyszerese volt a magyar szektornak, annak ellenére, hogy a két ország közel hasonló méretű lakossággal bír. Jelenleg Romániával és a Balkánnal versengünk, de Keszthelyi Erik szerint esetükben pillanatnyilag kimagasló fejlődés megy végbe, ami újabb kihívást jelent Magyarországnak. Az egy főre jutó szerződések tekintetében is a rangsor hátsó felében helyezkedünk el: a szám hazánkban 1,56 volt tavaly, míg Németországban 7,5. Ezért kulcsfontosságú, hogy régiós lemaradását mihamarabb orvosolni tudja az iparág. 

Kép: Economx

Bajban a magyar biztosítási szektor

Jelenleg Magyarországon nincs elég biztosítási szakember, így nincs elegendő értékesítés, végső soron pedig termék sem

– fogalmazott a vezérigazgató. 

Keszthelyi szerint  az alkuszok alulreprezentáltsága miatt nem sikerült a 17,6 százalékos inflációs rátát kihasználnia a biztosítási szektornak: 2023-ban az ipar díjbevétele 1509 milliárd forint volt, amivel az előző évhez képest mindössze 5,6 százalékos növekedést ért el.  

A biztosítási piac jövedelmének kétharmadát a nem-életbiztosítások adják, ez 1,5 százalékkal nőtt az előző évhez képest, az életbiztosítások díjbevétele viszont 6,3 százalékkal csökkent, ami komoly visszaesésnek számít. Ugyanakkor 2024 első negyedévének végén a szerződésállományban növekedés volt megfigyelhető. 

Az extraprofitadó hatása

A magyar biztosítási szektor évek óta elmarad a hitelintézeti szektor eredményeitől, a különbséget pedig az extraprofitadó tovább súlyosbította a vezérigazgató szerint. Ha az egyes gazdasági ágazatokat érintő adó- és adójellegű befizetéseket vizsgáljuk, akkor a az egyik legnagyobb befizető a biztosítási szektor:  

  • 2023-ban a pénzügyi szervezetek különadója 352 milliárd forint volt, 
  • őket követték a pénzügyi tranzakciós illetékek 333 milliárd forinttal,  
  • majd a biztosítótársaságokat érintőbiztosítási adó és az extraprofit adó 236 milliárd forinttal.  
Azonban semelyik szektort sem érinti akkora mértékben az extraprofitadó,  mint a biztosítási szektort.

– hangsúlyozta Keszthelyi. 

A biztosító iparra kiszabott adó tavaly 15-16 százalékát vitte el a díjbevételnek, míg a bankok, hitelintézetek körében befizetendő összesen 687 milliárd forint a díjbevételüknek csak 7-8 százalékát nyelte el. A biztosító társaságok pedig az extraprofitadó 90 százalékát áthárítják az alkuszokra. 

Kép: Economx

A biztosítási típusok közül az extraprofitadó a legnagyobb terhet az életbiztosításokra mérte, melyek száma 40 százalékkal csökkent. A vezérigazgató szerint ilyen mértékű extraadó mellett a biztosítók már nem tudják kitermelni az életbiztosításokat. Ezen felül az elmúlt 2 évben tapasztalható banki, 14-16 százalékos banki kamatok arra ösztökélték a lakosságot, hogy életbiztosítások kötése helyett a banki környezetet válasszák, és inkább abba fektessenek.  

Összeségében megállapítható, hogy a szektor forráshiánnyal küzd. Az extraprofitadót figyelemebe véve 7 biztosítótársaság volt veszteséges 2023-ban, pótadó nélkül vizsgálva azonban mindössze egy társaság lett volna veszteséges. 

Reálisak a célkitűzések?

Kifogásolta továbbá a vezérigazgató a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által a biztosítókra kiszabott elvárásokat, melyek

  • 3 százalékos és afeletti célértéket irányoznak elő a pentrációra,
  • illetve a versenyképesség elősegítése érdekében való célt, miszerint a top 5 legnagyobb biztosító cég ne részesedhessen a piacból 56 százaléknál nagyobb mértékben. 

Mivel mindkét értéktől messze van a magyar szektor, Keszthelyi szerint irreálisak ezen szabványok, továbbá az extraprofitadó átgondolását, optimalizálását javasolta. Ennek kapcsán úgy véli, hogy az állampapírvásárlás növelésére, és az adó ezáltali csökkentésére hozott feltétel nem realisztikus, nincs annyi forrás, hogy több mint 400 milliárd forintot csoportosítson át a szektor állampapírba.

Keszthelyi Erik
Kép: Hungarikum Biztosítási Alkusz

Szektoriális kihívások

Az extraprofitadón kívül számos más problémával kell a hazai szektornak szembenéznie.

A klímaváltozás miatt egyre nagyobb és gyakoribb természeti katasztrófák következnek be, mint például viharok, árvizek és aszályok. A vezérigazgató szerint top prioritássá vált, hogy a biztosítók gyorsan és hatékonyan regáljanak ilyen esetekben. Ennek következtében a kárinfláció, tehát a biztosító által a káreseményekre fizetett összegek is növekednek. A nem-élet biztosítások, mint például a gépjármű-, lakás-, és vagyonbiztosítások esetében a kumulált kárinfláció mértéke 2021 és 2023 között majdnem 30 százalék volt. A lakossági biztosítási termékek, mint például a lakásbiztosítások körében pedig a kárinfláció mértéke a legtöbb esetben meghaladta a százalék. 

A minőségi ügyfélkiszolgálás és digitalizáció érdekében tett piacélénkítő beruházások és innovatív fejlesztések csökkennek, így idővel már a trendkövetésre sem lesz képes a magyar szektor. Ezen felül problémás, hogy hazánkban a lakosság öngondoskodási hajlandósága alacsony. Miközben a fejlett nyugat-európai országokban magas a lakosság biztosítási tudatossága, a magyar piacon még jelentős fejlődésre és célzott biztosítási edukációs tevékenység folytatására van szükség lakosság megtakarítási hajlandóságának növelése érdekében.  

A nehézségeket tovább tetézi a magyar alkusz-társadalom alulreprezentáltsága és elöregedése. A független ügynökök körében nagyon magas a fluktuáció: a piacra való belépést követően gyorsan el is hagyják a pályát- állítja a vezérigazgató. 

Ennek oka feltehetőleg abban keresendő, hogy míg a fiatal munkavállaló végzi a legtöbb értékesítést, addig az ő keresetük jócskán elmarad azon senior kollegáiktól akik jelentősen kevesebb szolgáltatást adnak el.

Ezért a Hungarikum Alkusz számára nagyon fontos, hogy vonzóvá tegyék a szakmát a fiatalok körében. 2016-ban több fiatal volt a szakmában, mint most 2023-ban, nem meglepő, hogy a biztosítóközvetítők átlag életkora 49 év. 

Vállalati sajtótájékoztató
Vállalati sajtótájékoztató
Kép: Economx

Mi a megoldás? 

Keszthelyi kiemelte, hogy ebben a nehéz piaci környezetben jövedelmezőség szempontjából egyik másik konkurencia sem tudott 2022 és 2023 között ekkora, 30 százalékos növekedést elérni a Hungarikum Alkuszon kívül, hála a vállalat átfogó és egyedülálló stratégiájának. A saját szerződésszámát 19 százalékkal megnövelő cégcsoport januárban megalakította a Magyar Biztosítási Tanácsadók Szövetségét (MBTSZ) és meghirdette a 2030-ig tartó 12 pontos piacfejlesztő programját, ami többek között az MNB célszámaihoz 2030-ig való felzárkózást, a biztosításközvetítői szakma oktatását, az alkuszok számának 1000 főre emelését, illetve az innovációs és digitaizációs alkalmazások használatát, az AI ügyfélkezelésben történő használatát tűzte ki célul. Az áprilisban rendezett kerekasztalbeszélgetésen az MNB, a Magyar Biztosítók Szövetség (MABISZ) és MBTSZ között számos pontját megvitatták a stratégiának; egyes területeken már 2025 januárjától eredmények várhatóak az igazgató szerint.

Messze még a digitalizáció 

A sajtótájékoztatón az Economx arról kérdezte Keszthelyi Eriket, hogy pontosan milyen területeken alkalmazzák jelenleg a mesterséges intelligenciát, hogyan kívánják a hasznát venni a jövőben, valamint mennyi időbe telik, mire végbemegy a kívánt digitalizáció a szektoron belül. A vezérigazgató szerint jelenleg nem figyelhetők meg nemzetközi szinten sem nagy volumenű digitális beruházások, inkább az adatfelhasználás során alkalmazzák az AI-t, hogy felgyorsítsák az értékesítést, és hogy a biztosítási portfóliót bővítsék.

De az a probléma, hogy az elmúlt 20 évben komoly lépések maradtak el a biztosítási szektorban az AI bevezetésében, ezt a kimaradást nem fogjuk tudni pár év alatt áthidalni. Magyarországon a legtöbb alkusz vagy biztosító cég nem rendelkezik applikációval, a weblapjuk elavult. 

Ugyanakkor az AI a jövőben be fog kapcsolódni a kárrendezésbe is, már van olyan cég, amely a mesterséges intelligencia segítségével azonnali kárkifizetést hajt végre: az ügyfél lefotózza a káreseményt, a szoftver pedig rögvest felajánlja a kompenzációs összeget. Ezzel szemben Magyarországon sokkal lassabb a folyamat. 

Jelenleg a digitalizációs fejlesztésekre, például a weblapszerkesztésre a nagy biztosító cégek azért nem fordítanak forrásokat, mert kizárólagos profitmaximalizálásra törekednek.

Ezáltal viszont a versenyélénkítő intézkedések elmaradnak. Bár a fájdalmasak a befektetések, de ezek a lépések elengedhetetlenek a versenyképesség növelésének érdekében – állította a vezérigazgató.