Az e-kereskedelem számokban kifejezve döbbenetes méretű, a magyar webshopok és a webáruházak tavaly 77,1 millió darab rendelést teljesítettek. Az év utolsó részében, a novemberi Black Friday leárazási dömping és a karácsonyi ajándékvásárlási láz időszakában pedig a vásárlási kedv még nagyobbra duzzad, az online forgalom 35 százalékkal is meghaladhatja novemberben és decemberben az előző hónapokét.
A rendeléssel azonban felmerülhetnek problémák, és még a csomag kiszállítását követően is szembesülhetünk kellemetlenségekkel. Dr. Jagusztin Tamás, a Pest Vármegyei Főügyészség Körzérdekvédelmi Osztályának vezetője néhány fontos szempontra hívta fel a figyelmet, amelyeket érdemes szem előtt tartani online vásárlásnál – áll a Magyarország Ügyészsége weboldalán.
Milyen „ünnep” a fekete péntek, és mit érdemes tudni róla?
November közepén már izzítják a pénztárcákat a vásárlók, megkezdődnek ugyanis az év végi nagy leárazások, amit már itthon is gyakran Black Friday, illetve Black Week néven emlegetünk. De honnan ered az elnevezés és mit érdemes tudni a „vásárlás ünnepéről”? Bővebben >>>Nem feltétlenül az akciós ár a legolcsóbb ár
Ne felejtsük el, hogy az akciók nem biztos, hogy ténylegesen akkora kedvezményt jelentenek, mint amekkorát a százalékok mutatnak. Van, hogy az akció előtt felárazzák a terméket, majd a magasabb árból kerül levonásra a kedvezmény. Legkönnyebben úgy ellenőrizhető az árkedvezmény valós volta, hogy a kinézett termék nevét vagy cikkszámát beírjuk egy internetes böngészőbe, és megnézzük, hogy máshol mennyiért árulják ugyanazt.
Létezik a cég egyáltalán?
A webáruház csak egy honlap, amin számtalan terméket csábítóan kedvező áron meg lehet hirdetni, úgy, hogy közben a valóságban nem létezik. A csalók sokszor létező nagy márkák honlapját másolják le tökéletesen megtévesztő azonossággal. Ezeket sajnos nagyon nehéz ellenőrizni, de gyanút keltő jelek lehetnek.
- Nézzük meg az általános szerződési feltételeket (ÁSZF), és ha nincs cégnév, címadat és elérhetőség feltüntetve, amelyre az interneten vagy egy internetes cégkeresőben rá tudunk keresni, akkor rögtön gyanakodjunk.
- Ha olyan oldalra tévedünk, amely valamilyen világmárkát forgalmaz, akkor a legegyszerűbb „mezítlábas” módszer az oldal nevének megnézése. Például ha létezik egy olyan márka, hogy „MKU”, akkor a www.mku.hu vagy www.mku.com az eredeti cég oldala lenne, viszont a www.mkuolcso.hu, vagy a www.mkuoutlet.com már gyanús.
- Csalást kiszűrő módszer az is, ha a fizetési feltételek között csak a bankkártya adatok megadása az egyetlen opció. Meglehet, hogy csak a bankkártyánk adatait akarják tőlünk megszerezni. Ha megtörtént a baj, akkor az első az legyen, hogy letiltatjuk a bankkártyát.
- Keressünk rá a cégre, hogy létezik-e, és a webáruház nevére is, hogy vannak-e róla vásárlói vélemények. Vásárlói visszajelzéseket a termékkereső oldalak is megjelenítenek. Fontos, hogy ne csak a webáruház oldalán olvasható véleményeket nézzük, ugyanis a weboldal üzemeltetője a saját oldalán bármennyi hamis dicséretet elhelyezhet.
- Az oldal létezését a domain.hu vagy a who.is keresőkön is ellenőrizni lehet. Ezeken meg tudjuk nézni, hogy mikor regisztrálták a webáruházat, milyen adatokkal. Ha titkosítják az adatokat, vagy csak rövid ideje létezik az oldal, akkor szintén gyanakodjunk.
A magyar nyelvű honlap mögött lehet külföldi cég is
Ha külföldi cégtől rendelünk, akár az Európia Unió valamely tagállamából, akár más országból (jellemzően Kínából), ha a termék nem érkezik meg, vagy azzal valamilyen probléma van, a külföldi céggel szembeni igényérvényesítés jóval nehezebb és költségesebb:
- Eleve az általános szerződési feltételekben ki lehet kötni a számunkra ismeretlen külföldi jog alkalmazását.
- A nyelvi eltérés miatt a kommunikáció is nehezebb.
- A külföldre visszaküldendő csomag magas költségével is számolni kell.
A legnagyobb ázsiai online platformok ma már saját vitarendezési fórummal és pénzvisszatérítési rendszerrel működnek, érdemes inkább ezeket felkeresni.
Hogy külföldi-e a cég, az nem biztos, hogy a honlap alapján kiderül. Ugyanis sokszor magyar nyelvű honlapot készítenek, és akár magyar nyelven is levelezhetnek a vásárlóval. Ennek ellenőrzésének a legegyszerűbb módja az általános szerződési feltételekben a cégadatok megkeresése.
Felbontott csomagot is vissza lehet küldeni?
A megrendelt termék megérkezését követő 14 napon belül indokolás nélkül elállhatunk, vagyis jogunk van visszaküldeni a terméket. Ehhez a 14 napos határidőn belül elállási nyilatkozatot kell küldeni a webáruháznak postán vagy emailen. Az elállási nyilatkozat teljesen egyszerűen annak a közlése, hogy kijelentjük, hogy gyakoroljuk elállási jogunkat. Az árut pontosan meg kell jelölni, hogy a kereskedő azonosítani tudja. Természetesen a terméket vissza is kell küldenünk hibátlan állapotban.
Az elállási nyilatkozat kézhezvételétől számított 14 napon belül a cégnek nem csak a vételárat kell visszatérítenie számunkra, hanem az eredetileg általunk kifizetett szállítási költséget is.
A visszaküldés költéségét viszont nekünk kell állnunk. A közhiedelemmel ellentétben nincs olyan szabály, hogy a terméket 3 napon belül kellene visszavennie vagy cserélnie a kereskedőnek, internetes vásárlásnál a fenti 14 nap az irányadó.
Gyakori kérdés, hogy a csomagolás kibontása, a doboz felbontása, illetve az áru felpróbálása, kipróbálása után is gyakorolhatjuk-e ezt a jogunkat? Ugyanis a vásárlónak ki kell bontania terméket, hogy lássa, mit rejt a csomagolás. A kereskedő viszont joggal állíthatja, hogy ha így kibontva veszi vissza, akkor már nem tudja újra eladni. Emiatt számos esetben az általános szerződési feltételekben kizárják a visszavételt a csomagolás felbontása után.
Ebben az esetben a csomagolás sértetlen meglétét a jogszabály az elállási jog gyakorlásának feltételeként nem írja elő. Mivel az online vásárolt termék be van csomagolva, azt a vásárlónak a termék átvételét követően ki kell bontania. Így tud kizárólag meggyőződni arról, hogy azt kapta-e, amit rendelt, sértetlen-e a termék, esetleg hibás-e, tehát a csomagolás nem tud sértetlen maradni.
Kivételek itt is vannak
Bizonyos termékkörök esetében a csomag felbontása után az elállási jog nem gyakorolható. Ezek között a kivételek között a leggyakrabban előfordulók például a fehérneműk vagy más higiéniai termékek, hang- illetve képfelvételek, számítógépes szoftverek.
Végezetül ne felejtsük el, hogy nincs száz százalékos jogi védelem, nincs mindent biztosító szerződés, ezért a legfontosabb, hogy olyan helyről rendeljünk, amellyel kapcsolatosan már vannak pozitív tapasztalataink, vagy dicsérő vásárlói véleményekkel rendelkezik.