Két éve, 2022. novemberében indult a Kiberpajzs kezdeményezés, amelyben a bankok, az MNB, a kormányzat és a rendőri szervek összehangoltan igyekeznek emelni a lakosság és a cégek tudatosságát, illetve összehangolják az információmegosztást.

Sütő Ágnes, a Magyar Bankszövetség főtitkár-helyettese, a Kiberpajzs társ-projektgazdája elmondta, a kibercsalások által okozott károk száma ugyan már túl van a tavalyi csúcson, de még

ma is napi 72 millió forintot, egy lakás árát csalnak ki a bűnözők az áldozatoktól.

A felmérések szerint a visszaélések minden korosztályt érintenek, az okozott kár ugyanakkor az életkor emelkedésével nő, de ez annak tudható be, hogy a kor előrehaladtával egyre magasabb vagyon van a számlákon, amit ugyanakkor az esetek jelentős részében teljesen lecsupaszítanak a csalók.

Időről-időre összpontosulnak a támadások, a mostani időszakban a Black Friday akciókhoz és a karácsonyi bevásárlásokhoz köthetően az online vásárlással kapcsolatos csalások kerülhetnek előtérbe.

Segélyt is osztanak az áldozatsegítők

Az idén október végéig 1467 olyan esetet regisztráltak az áldozatsegítő központokban, amikor kibercsalások áldozata fordult a központokhoz – mondta el Diamantopoulosné dr. Kenyeres Gabriella, az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi szakmai irányítási főosztályának vezetője.

A központok az idén 617 esetben nyújtottak azonnali pénzügyi segélyt a Kormányhivatalokon keresztül. De a leginkább az érdekérvényesítés, jogi segítségnyújtás a legfontosabb feladat – október végéig 1346 esetben vették ezt igénybe a kibercsalások áldozatai.

A beérkezett jelzések 25 százaléka hamis banki telefonhívásokhoz, 22-22 százaléka hamis online webáruházi ajánlatokból induló csalásokhoz, illetve csomagküldő szolgáltatásokhoz kapcsolódó visszaélésekhez kapcsolódott, de magas a megtévesztő befektetésekhez köthető visszaélések száma.

Halász Viktor rendőrszázados a KR Nemzeti Nyomozó Iroda kiberbűnözés elleni főosztályának felderítő osztályának szakértője szerint a csalók módszerei jellemzően ugyanazok, a csalók továbbra is az ügyfelek bizalmába akarnak férkőzni, vagy épp a félelmeikre alapoznak.

Ugyanakkor a technológiai megoldások változnak – mostanság épp a mesterséges intelligenciát kezdik egyre inkább használni a csalók –, illetve a folyamatok szervezettsége az, amely egyre komolyabb méreteket ölt.

A Facebookot is elérik 

A rendőrség is igyekszik felkészülni, tavaly óta minden vármegyében dedikált kiberbűnözési csapatok dolgoznak amelyek hálózatba szerveződnek, azaz az adatmegosztás megvalósul. De a szervezet az európai és nemzetközi társszervezetekkel is folyamatosan tartják a kapcsolatot.

Kérdésre válaszolva a szakember arról is beszélt, hogy a rendőrségnek közvetlen csatornája van a Facebookhoz, amelyen a social media üzemeltető a megkeresések 90 százalékában reagál is a rendőrségnek.

Ha nem kerül sor válaszra, illetve nem történik intézkedés, akkor a magyar rendőrség jogsegéllyel tud élni – jelezte a rendőr százados.

A szakember hozzátette, hogy az Európa Tanács Budapest egyezménye Európán belül a rendőri szervek közötti közvetlen kapcsolatokat szabályozza és ez lehetővé teszi, hogy valamely ország rendőri szerve addig is intézkedhessen, amíg a jogsegély életbe lép.

Sonjic László, az OTP Bank biztonsági igazgatóságának vezető tanácsadója arról beszélt, hogy  a bankon belül ők is dedikált ügyfélszolgáltatot működtetnek, ahol a diszpécserek pontosan tudják, milyen esetben, mit kell lépni, hogy a pénzek eltulajdonítását meg tudják akadályozni, illetve a már elvitt összeget vissza tudják szerezni. Itt azért fontos, hogy a banki munkatársak is képzettek legyenek, mert az időtényező rendkívül fontos.

Az OTP és több más bank a mobilbankjában kifejlesztette azt a keresztazonosító alkalmazást, ahol az ügyfél valós időben tájékoztatást kap arról, hogy más csatornán (leginkább telefonon) épp keresi-e őket. 

Ne csak a PIN kódot védjük!

Diamantopoulosné dr. Kenyeres Gabriella szerint

az ügyfelek mára már megtanulták, hogy a bankkártya PIN-kódját nem szabad kiadni idegeneknek, ám most az a fontos, hogy az is tudatosuljon az ügyfelekben, hogy a pénzintézetek birtokában vannak a banki adatoknak (bankszámlaszám, bankkártya adatok, stb.), így azonosításhoz, illetve például csalások elleni fellépéshez nincs szükségük arra, hogy az ügyfél ezeket az adatokat megadja.

A bank megkereséskor mindig csak az ügyfél személyének beazonosításához szükséges adatokat (név, lakcím, anyja neve), illetve maximum olyan általános banki adatot kér, amely alapján nem lehet érdemi ügyet intézni (például van-e társkártya a számlához, van-e megtakarítási számla kapcsolva az alapszámlához).

A szabályozók is lépnek

Halász Viktor szerint a szeptemberben életbe lépett változások, amelyeknek köszönhetően a korábbiaknál lényegesen könnyebb az adat- és információmegosztás akár a bankok között, akár a pénzintézetek és a rendőri szervek között szép lassan eredményeket is hoz, hiszen akár a pénzek megállítását, akár az új csalási modellekre való figyelemfelhívás segítheti a pénzünk védelmét.

Sütő Ágnes tájékoztatása szerint a szabályozásban jövő januártól várhatóak újabb lépések.

A szakember mindenkinek arra hívta fel a figyelmét, hogy az az ügyfél, aki csalásra gyanakszik, azonnal saját bankjához forduljon bejelentéssel, majd azt követően tegyen csak bejelentést a rendőrségen.