A bankrendszer évszázadok óta a közvetítői szerepre épül. A bankok összegyűjtik a megtakarításokat és hitelek formájában kihelyezik azokat. Ez a folyamat számos közvetítővel, jelentős adminisztrációval és ebből adódóan magas költségekkel jár. A blokklánc-technológia legnagyobb ígérete, hogy jelentős részben kiiktathatja ezeket a közvetítőket.

Erről Vidákovics Attila, a Mosaic Galaxy alapítója és vezetője az Economxnak elmondta: „a blokklánc peer-to-peer struktúrája lehetővé teszi a közvetlen tranzakciókat a felek között, ezzel kiiktatva számos közvetítőt, mint az elszámoló- vagy klíringházak. Ez nem csak a tranzakciós díjakat csökkenti, hanem a feldolgozási időt is”.

Az Accenture tanácsadócég becslése szerint a blokklánc-technológia akár 30 százalékkal is csökkentheti a bankok infrastrukturális költségeit. Ez az arány önmagában is figyelemreméltó, de ha belegondolunk a bankszektor globális méretébe, még inkább szembetűnő a potenciális megtakarítás nagysága. A fintech-szakértő szerint a legfőbb előnyök a nemzetközi átutalásoknál mutatkoznak meg. Azzal érvelt lapunknak, hogy míg a hagyományos, SWIFT-rendszeren keresztül történő nemzetközi átutalásoknál akár 5-10 százalékos díjat is felszámolhatnak és 3-5 napot is igénybe vehetnek, a blokklánc-alapú megoldások, ezeket a költségeket, akár 70 százalék csökkenthetik, a tranzakciós időt pedig percekre rövidíthetik.

A bankszektor másik költséges területe a szerződések kezelése és a megfelelőségi követelmények teljesítése. Az okosszerződések – amelyek a blokkláncon futó önvégrehajtó programkódok – automatikusan végrehajtják a feltételeket, amikor azok teljesülnek, jelentősen csökkentve az adminisztrációs és jogi költségeket. Emellett a blokklánc átlátható, megváltoztathatatlan nyilvántartása egyszerűsíti a szabályozói jelentéstételt és az auditálási folyamatokat.

Megnövelt biztonság – új kockázatokkal

Vidákovics Attila szerint a blokklánc nem csupán olcsóbbá, hanem biztonságosabbá is teheti a pénzügyi tranzakciókat. A technológia több szinten is fokozza a biztonságot:

  • a decentralizált struktúra miatt nincs egyetlen támadási pont;
  • a fejlett kriptográfiai módszerek védik a tranzakciókat;
  • az adatok megváltoztathatatlansága megelőzi az utólagos manipulációt;
  • a konszenzusos validációs mechanizmus több ponton is ellenőrzi a tranzakciók hitelességét.

„A blokklánc egyik legnagyobb erőssége a transzparencia” – véli a Mosaic Galaxy alapítója. A nyilvános blokkláncok esetében minden tranzakció nyilvánosan ellenőrizhető, ami erősíti a bizalmat és elszámoltathatóságot, miközben a kriptográfiai módszerek megfelelő implementációja védi a személyes adatokat.

Ugyanakkor szerinte a megnövelt biztonság új kockázatokat is hozott. A legismertebb ezek közül az úgynevezett 51 százalékos támadás lehetősége, ha egy entitás vagy összehangolt csoport a hálózat számítási kapacitásának több mint felét irányítja, elméletileg manipulálhatja a rendszert. Ez különösen a kisebb blokklánc-hálózatoknál jelent kockázatot.

Kapcsolódó

Az okosszerződések esetében a programozási hibák vagy biztonsági rések komoly sebezhetőséget jelenthetnek. Például 2016-ban a DAO (Decentralized Autonomous Organization) nevű projekt esetében egy ilyen hiba kihasználásával több mint 100 millió dollár értékű kriptoeszközt loptak el.

A biztonság szempontjából kritikus kérdés a privát kulcsok kezelése is: azok elvesztése vagy ellopása a hozzáférés teljes elvesztését jelentheti, visszaállítási lehetőség nélkül. Ez gyökeresen különbözik a hagyományos banki rendszerektől, ahol egy elfelejtett jelszó vagy PIN-kód esetén léteznek visszaállítási folyamatok.

Bankok a blokkláncban: sikeres integrációs példák

Bár a blokklánc eredetileg a hagyományos pénzügyi rendszer alternatívájaként jött létre, ma már számos bank aktívan integrálja a technológiát működésébe. Vidákovics Attila szerint az egyik legambiciózusabb ilyen kezdeményezés a JP Morgan Kinexys platformja és a hozzá kapcsolódó JPM Coin. Ez a rendszer a bank nagyvállalati ügyfelei között azonnali fizetéseket tesz lehetővé, és 2020 óta már több mint 300 milliárd dollárnyi tranzakciót bonyolítottak le rajta keresztül.

A HSBC vezető szerepet játszik a Contour konzorciumban, amely blokklánc-alapú kereskedelmi finanszírozási platformot működtet. Ez a rendszer digitalizálja a nemzetközi kereskedelemben használt fizetési garanciákat (szaknyelven akkreditíveket), amelyek biztosítják az eladók számára, hogy megkapják a pénzüket, miközben a vevőknek garanciát nyújt, hogy csak az áru szállítása után kell fizetniük. A hagyományos, papíralapú folyamat 5-10 napot vett igénybe, ezt sikerült csökkenteni mindössze néhány órára. Ez a hatékonyságnövekedés a nemzetközi kereskedelem számára jelentős költség- és időmegtakarítást jelent.

A spanyol Santander One Pay FX szolgáltatása a Ripple technológiáján alapuló nemzetközi átutalási rendszer, amely valós idejű, határokon átnyúló fizetéseket tesz lehetővé jóval alacsonyabb költségekkel, mint a hagyományos SWIFT-rendszer. Tehát a bankok elsősorban privát vagy konzorciális blokkláncokat alkalmaznak konkrét üzleti problémák megoldására, nem pedig a teljes működésük átalakítására. Ez az evolúciós, nem pedig revolúciós megközelítés jobban illeszkedik a bankszektor konzervatív és erősen szabályozott jellegéhez.

Akadályok a mindennapi használat előtt

Bár a blokklánc-technológia számos előnyt kínál, több akadály is hátráltatja a szélesebb körű banki alkalmazást. Az egyik legjelentősebb kihívás a skálázhatóság. A klasszikus blokklánc-rendszerek többsége nem képes a globális pénzügyi rendszer tranzakciós volumenének kezelésére. Míg a Visa másodpercenként több tízezer tranzakciót is feldolgozhat, a Bitcoin csak 7-et, az Ethereum pedig körülbelül 15-öt tud kezelni. A legújabb generációs blokkláncok ígéretes megoldásokat kínálnak a skálázhatósági problémákra, de ahogy Vidákovics Attila rámutat: „ezekkel az új technológiákkal még viszonylag kevés a valós környezetben szerzett tapasztalat, így nehéz egyértelműen kijelenteni, hogy a skálázhatósági kihívás már teljes mértékben megoldott. Extrém terhelés esetén még bizonyítaniuk kell, hogy minden körülmények között megbízhatóan teljesítenek”.

A szabályozási bizonytalanság is jelentős akadály. A világ különböző részein eltérő a blokklánc-technológia szabályozása, ami megnehezíti a globális bevezetést. A bankoknak szigorú megfelelőségi követelményeknek kell eleget tenniük, amelyek nem mindig egyértelműek a blokklánc esetében. A rendszerintegráció ugyancsak számottevő kihívást jelent. „A bankoknak évtizedek óta használt, örökölt rendszereik vannak, amelyekkel a blokklánc-technológiának együtt kell működnie. Az integráció műszakilag sem egyszerű, és rendkívül költséges lehet”– húzta alá a Mosaic Galaxy alapítója.

Gyakran előjön az energiafogyasztás kérdése, főleg a Bitcoinnál, ahol a proof-of-work konszenzus-mechanizmus valóban rendkívül energiaigényes. A kritika jogos, de a modern blokkláncok mára sikeresen kiküszöbölték ezt a problémát. Vidákovics Attila szerint az újabb rendszerek olyan alternatív konszenzus-mechanizmusokkal működnek, mint a proof-of-stake vagy annak továbbfejlesztett változatai, amelyek töredéknyi energiát igényelnek, és az elmúlt években már bizonyították megbízhatóságukat valós környezetben is.

A felhasználói elfogadás szintén kardinális: a banki dolgozóknak és az ügyfeleknek is alkalmazkodniuk kell az új technológiához, ami képzést és szemléletváltást igényel. Az emberek többsége számára a kriptográfiai kulcsok és digitális tárcák kezelése még mindig túl bonyolultnak tűnik a hagyományos bankkártyák vagy online banki felületek használatához képest.

Szabályozás: két tűz között

A blokklánc-technológia szabályozása világszerte formálódik, és ez a folyamat jelentősen befolyásolja a technológia fejlődését és alkalmazását. A szabályozók kettős nyomás alatt állnak, egyrészt támogatniuk kell az innovációt, másrészt védeniük kell a fogyasztókat és a pénzügyi rendszer stabilitását.

Számos ország létrehozott úgynevezett szabályozói „sandboxokat”, ahol a blokklánc-vállalatok kontrollált környezetben tesztelhetik szolgáltatásaikat. Szingapúr és az Egyesült Királyság például élen járnak ebben a megközelítésben, ami lehetővé teszi az új technológiák biztonságos tesztelését anélkül, hogy a teljes pénzügyi rendszert veszélyeztetnék.

A pénzmosás elleni (AML) és ügyfélazonosítási (KYC) szabályok alkalmazása a blokklánc világában különös kihívást jelent, mivel ezek néha ellentmondanak a decentralizáció eredeti eszméjének. A szabályozók világszerte küzdenek azzal a kérdéssel, hogyan érvényesítsék ezeket a szabályokat egy olyan rendszerben, amely alapvetően a közvetítők kiiktatására törekszik.

A jövőben várhatóan több változás is bekövetkezik a szabályozás terén. Például az Európai Központi Bank, de már Kína is dolgozik saját digitális valuta (CBDC - Central Bank Digital Currency) fejlesztésén, ami új szabályozási kereteket igényel majd. Emellett várhatóan nő a nemzeti szabályozók közötti együttműködés az egységesebb globális megközelítés érdekében. A Mosaic Galaxy alapítója szerint a decentralizált pénzügyek (DeFi) különleges szabályozási kihívást jelentenek. A jelenlegi szabályozási keretrendszerek nem alkalmazhatók közvetlenül olyan rendszerekre, ahol nincs központi szereplő, akit felelősségre lehetne vonni.

Ellátási láncok: átláthatóság és megbízhatóság

A további szektorális hatásait vizsgálva azt látjuk, hogy az ellátásilánc-menedzsment terén a blokklánc-technológia már ma is kézzelfogható előnyöket nyújt. A globális ellátási láncok rendkívül összetettek, és a termékek nyomon követhetősége gyakran korlátozott, ami különböző problémákhoz vezethet a minőségellenőrzéstől a hamisításig. Ám a blockchain lehetővé teszi, hogy minden tranzakciót – a nyersanyagoktól a végső termékig – hiteles és megváltoztathatatlan módon rögzítsenek. A Walmart és IBM Food Trust együttműködése például lehetővé tette, hogy az élelmiszerbiztonság nyomon követési ideje 7 napról 2,2 másodpercre csökkenjen. Ez kritikus lehet élelmiszerbiztonsági problémáknál, amikor gyorsan kell azonosítani a fertőzött termékek forrását.

A hamisítás elleni védelem különösen fontos a luxusipar számára. Az LVMH – amely olyan márkákat vonultat fel, mint a Louis Vuitton vagy a Dior – AURA blokklánc-platformja például lehetővé teszi a fogyasztóknak, hogy ellenőrizzék termékeik eredetiségét. A rendszer rögzíti a termék teljes életciklusát, a gyártástól az értékesítésig, így a vásárlók biztosak lehetnek abban, hogy eredeti terméket vásárolnak.

Vidákovics Attila rámutatott, hogy az okosszerződések automatizálhatják a szerződéskötési és teljesítési folyamatokat az ellátási láncban. Amikor egy szállítmány megérkezik a célállomásra, és ezt a rendszer érzékelők segítségével megerősíti, az okosszerződés automatikusan kezdeményezheti a kifizetést. Ez csökkenti a papírmunkát, a hibák lehetőségét és a fizetési késedelmeket.

Az államigazgatás és választási rendszerek átalakulása

Az állami adminisztráció és a demokratikus folyamatok területén a blokklánc-technológia különösen ígéretes lehetőségeket kínál. Az egyik legjelentősebb potenciális alkalmazás a digitális identitás kezelése. Egy biztonságos, blokkláncalapú rendszer lehetővé tenné az állampolgárok számára, hogy egyetlen digitális identitással intézzék ügyeiket, az adóbevallástól a szavazásig. Észtország e-residency programja már ezen az úton halad, bár nem teljesen blokkláncalapú.

A tulajdoni nyilvántartások szintén profitálhatnak a blokklánc-technológiából. Grúzia és Svédország már teszteli a blokkláncalapú földhivatali rendszereket, amelyek csökkenthetik a tulajdonjogi viták számát és a korrupciót. Ezek a rendszerek különösen fontosak lehetnek olyan fejlődő országokban, ahol a megbízható tulajdoni nyilvántartások hiánya akadályozza a gazdasági fejlődést.

A közpénzek felhasználásának átláthatósága szintén jelentősen javulhat a blokklánc segítségével. Az állami kifizetések és szerződések nyilvános, valós idejű követése csökkentheti a korrupciót és növelheti a közintézmények elszámoltathatóságát.

A választási rendszerek területén a blokklánc-technológia segíthet a szavazatok manipulációbiztos rögzítésében. A leadott szavazatok megváltoztathatatlan rögzítése a blokkláncon, kombinálva megfelelő kriptográfiai módszerekkel a szavazók anonimitásának megőrzésére, növelheti a választási folyamatok hitelességét. Nyugat-Virginia és Utah egyes körzeteiben az Egyesült Államokban már teszteltek blokkláncalapú katonai távszavazást. De ez csak a kezdet: ahogy a technológia érik és a szabályozási környezet tisztul, várhatóan egyre több további területen tör utat magának a blockchain.

„A következő évtizedben a blokklánc-technológia várhatóan olyan természetessé válik, mint ma az internet” – véli Vidákovics Attila. Kiemelte: nem vesszük majd külön észre, egyszerűen jelen lesz számtalan rendszerben, hatékonyabbá, biztonságosabbá és átláthatóbbá téve azokat.

A Bitcoin árfolyamának mozgatórugói

Bár a blokklánc-technológia messze túlmutat a kriptovalutákon, a Bitcoin árfolyama továbbra is a közbeszéd középpontjában áll. Az utóbbi időben több tényező is befolyásolta a Bitcoin értékét, az intézményi befektetésektől a szabályozási döntésekig. Az intézményi befektetők – mint a Strategy (korábban MicroStrategy), Tesla, Square – belépése a piacra jelentős hatással volt a Bitcoin jegyzéséree. Emellett olyan alapkezelők, mint a Fidelity és a BlackRock, Bitcoin ETF-termékeket indítottak, ami szélesebb befektetői körhöz juttatja el a Bitcoint – sorolja Vidákovics Attila.Úgy látja, a makrogazdasági tényezők, különösen az inflációs aggodalmak, szintén befolyásolják a Bitcoin értékét. Sokan „digitális aranyként" tekintenek rá, inflációvédelmi eszközként. Emellett a központi bankok monetáris politikai döntései és a geopolitikai bizonytalanság is hatással vannak a kriptovaluta árfolyamára. A szabályozási fejlemények, különösen az USA Értékpapír- és Tőzsdefelügyeletének (SEC) döntései a Bitcoin ETF-ekkel kapcsolatban, jelentős piaci reakciókat váltottak ki. A különböző országok eltérő szabályozási megközelítései – Kína korlátozásaitól El Salvador Bitcoin törvényes fizetőeszközzé tételéig – tovább növelik a volatilitást.„A Bitcoin árfolyama továbbra is volatilis, de az intézményi elfogadás növekedésével és a piac érettségével a szélsőséges ingadozások valamelyest mérséklődtek a korábbi ciklusokhoz képest” – magyarázza a Mosaic Galaxy alapítója, megjegyezve, hogy továbbra is jelentősen kockázatosabb befektetési eszköz, mint a hagyományos pénzügyi termékek.