A BME közleménye szerint a jövő szakmái mind a dinamikusan fejlődő területekről kerülnek ki, mint például a mesterséges intelligencia, a gyógyszerészet, az orvosi technológiák és az informatika; továbbá azok a határterületi képzések, melyek interdiszciplinárisak.
A Boston Consulting Group tanulmánya szerint hatványozottan szükség lesz a jövőben a természettudományos, számítástechnikai, technológiai, matematikai, továbbá a mérnöki tudásra.
Rab László kulturális antropológus és etnográfus úgy véli, azok a szakmák lesznek fontosak, amelyek kontrollal, információkkal és adatokkal foglalkoznak. Rámutatott, hogy a KSH adatai jól mutatják, mennyire dinamikusan fejlődik ez a terület: míg az információ és kommunikáció ágazatban 2009-ben 92,4 ezer ember dolgozott Magyarországon, addig 2020-ban már 147,5 ezren.
Az Egyetem közleménye szerint 2025-re 133 millióan lesznek, akik közvetett vagy közvetlen formában foglalkozni fognak a mesterséges intelligenciával, továbbá a gépi tanulással. Ezen felül az automatizáció is egyre több területen lesz jelen, ugyanakkor bizonyos szektorok munkaköreit a robotok nem fogják elvenni. A nehezebben automatizálható munkakörökben a foglalkoztatottság várhatóan nőni fog.
Az egyik legdinamikusabb terület a továbbiakban is a mérnöki szektor marad, mivel annak jövője a technológiai újításoktól függ, mivel a robotok megalkotásával a fenntartásuk és a fejlesztésük is együtt jár.