Kigyulladt és lecsúszott a kifutópályáról Szenegálban a Boeing 85 embert szállító repülőgépe, tízen megsérültek – hozta címlapon néhány nappal ezelőtt a Washington Post.
Csak múlt héten két Boeing-incidens is történt, így egyre sokasodnak a viharfelhők a vállalat felett, emiatt leültünk beszélgetni egy légiközlekedési szakértővel a nagy múltú gyártó viselt dolgairól.
Nem mindegy, hogy gyártói vagy üzemeltetési hiba
A két incidens során az egyik gép leszállás során futott túl, a másik pedig egy megszakított felszállás volt, mindkettő 737-es típus volt, mindkettő Afrikában és elég öregecske gépekkel történt – mondta Varga G. Gábor az Economxnak.
„Az első balesetben egy olyan gépről van szó, amely 15-20 éve még a MALÉV flottájában is repült”
– emelte ki a szakember, majd hozzátette, ennek a két esetnek semmi köze nincs ahhoz, hogy Boeing gépekről van szó, az ilyen balesetek bármilyen repülővel megtörténhetnek, ám mivel mindenki erről beszél, így is kerül be a híradásokba.
Varga G. Gábor arra is felhívta a figyelmet, hogy a múlt heti történetekben semmi kirívó nincs, Afrikában sűrűn előfordulnak az ilyenek, hiszen más a fegyelem a repülésben, ráadásul ezen a kontinensen lényegesen nagyobb a repülőgépek átlagéletkora, mint például Európában. Kiemelte továbbá,
az, hogy ha egy repülő nem tud megállni, az 99 százalékban valamilyen üzemeltetési vagy emberi hiba.
Eltűnt papírok, távozó vezér
Az elmúlt időszakban több probléma, majd azokat követő furcsa megnyilatkozások és események történtek a Boeingnél. A társaságra nagy nyomás nehezedik, mióta januárban az Alaska Airlines egyik repülése során kitört egy Boeing 737 Max-ből egy ajtódugó, ami tátongó lyukat hagyott a gépen. A Szövetségi Légiközlekedési Hivatal februárban 90 napot adott a Boeingnek, hogy kidolgozza a problémák minőségi megoldását és a repülőgépek baleset utáni gyártásával kapcsolatos biztonsági előírások betartását.
Aminek meg kellett történnie, az már megtörtént – nyilatkozta lapunknak a légiközlekedési szakértő, hiszen a Boeing vezérigazgatója ezen év végén leköszön a posztjáról. Hogy nem azonnal köszön le, az annak szól, hogy egy ilyen iparágban soha nem szoktak azonnali hatállyal távozni ilyen pozíciókból, mert biztosítani kell az átmenetet. Varga G. Gábor szerint
ezzel a lépéssel a vállalat közvetve elismerte, hogy van alapja azoknak a kritikáknak, amelyek felmerültek az utóbbi időben a gyártási minőség ellenőrzése, illetve a tervezési minőség biztosítása kapcsán.
Az Alaska Airlines balesete után az amerikai hatóság felszólította a Boeinget, hogy biztosítsák számukra a bekért dokumentumokat, ám minő véletlen, a gyártónál nem találják az ajtódugókról szóló dokumentumokat (ez az alkatrész okozta ugye a problémát az alaszkai légitársaságnál – a szerk.).
A vállalatnál az elmúlt évek egy jól beazonosítható időszakában gyakorlat volt, hogy olyan szorosan dolgoztak együtt az amerikai hatóságokkal, hogy utóbbi egy csomó feladatot a Boeing embereivel végzett. Ez lehetett volna egy alapvetően racionális döntés is, de a repülés nem erről szól, hiszen az ellenőrzés és a gyártás nem folyhatnak össze, a biztonság érdekében semmilyen folyamat nem megspórolható, mindent duplán kell ellenőrizni” – mondja a szakértő.
Amikor most, a baleset kapcsán kiderült, hogy felpuhult a szisztéma, a hatóság visszament a kezdeti szintre az Egyesült Államokban, és elkezdtek más gyakorlatokat kialakítani.
Holtan találták a hibabejelentőket
Tovább tetézte a Boeing körüli problémákat, hogy a közelmúltban két hibabejelentőt is holtan találtak. John Barnett, a Boeing egykori minőségellenőrzési vezetője még 2017 elején tett bejelentést, amelyben
azzal vádolta volt munkaadóját, hogy kirúgták őt, amiért biztonsági aggályokat vetett fel a társaság kereskedelmi repülőgépeivel kapcsolatban.
Ugyancsak holtan találták azt a Joshua Deant, a Spirit AeroSystems egykori alkalmazottját, aki szintén azt állította, hogy bosszúból elbocsátották, miután felhívta a figyelmet a cég kansasi üzemében uralkodó laza szabályokra.
„Hogy milyen összeesküvés elméletek vannak – mert olvastam én is néhányat –, arról nem tudok állást foglalni. Most sokkal inkább az a fő mondanivaló, hogy a Boeing következő felső vezetésének, illetőleg a hatóságnak a következő néhány évben az a feladata, hogy helyreállítsa a szakmában a bizalmi deficitet" – húzta alá a szakember.
A hírnév és az utasbiztonság az első
A korábbi híradások szerint az utasok és a vásárlók bizalma is jócskán megcsappant. A repülni vágyók a foglalás során már nézegetik a gép gyártóját és típusát, a vásárlók pedig igyekeznének kihátrálni a 737-es modellekre kötött szerződésekből.
Ezt cáfolva Varga G. Gábor úgy nyilatkozott, az utasoknak kevesebb mint 10 százaléka nézi meg, hogy milyen tárasság üzemelteti a járatot. Ebből adódóan nem az utasok érzete befolyásolja a vásárlási hajlandóságot, hanem légitársaságok szakembereinek érzete. A kettő viszont ugyanott végződik a nap végén – mondja a szakértő –, hiszen a légitársaságok azon emberei, akik a flottabővítésről döntenek, alapvetően néhány fő faktort vesznek figyelembe. Ezek közül a legfontosabb, hogy
a biztonságot illetően nem sérülhet a a hit, tehát biztosnak kell lennie abban, hogy az adott géppel semmi baj nem fog történni. Egy katasztrófa esetén ugyanis mindig a fő elszenvedő a légitársaság hírneve, nekik pedig emiatt elsősorban erre kell odafigyelniük.
Figyelnek persze a gazdaságosságra és a pilóták képzésére is, de az első és megkérdőjelezhetetlen, az a biztonság.
Ez azt jelenti, hogy a Boeingnél arra kell majd fókuszálni, hogy meggyőzzék a légitársaságok szakembereit, hogy ez egy átmeneti probléma volt, amely nem befolyásolja a repülésbiztonságot, magyarul feltérképezték a hibákat, helyreállították azokat, megváltoztatták a rossz folyamatokat, de az utasok biztonságához nem férhet kétség.
Fent és lent
A Boeing mélyrepülése már évek óta tart: a repülőgépgyártó 2020-ban több mint húsz év után zárt újra veszteséggel – több mint 5 milliárd volt a mínusz –, azóta ugyan nyereséges évek következtek, de a 2010-es évek végén látott 14-20 milliárdos profitokat megközelíteni sem tudja.
Ez meglátszódik a Boeing-részvény árfolyamán is.
Öt éve, 2019 elején még 400 dollár felett is jegyezték a részvényeket a New York-i tőzsdén, de a 737 MAX körüli botrányok, valamint a koronavírus-járvány okozta pandémia rövid idő alatt – egyetlen év elég volt – egészen 100 dollárig lökte az árfolyamot.
A 2010-es években emelkedő trend jellemezte a repülőgépgyártó papírjait, azonban a 2020-as évek eddig inkább a stagnálásról szólnak, de ha csak az utóbbi fél évet nézzük, már inkább csak zuhanást látni: december végén még 260 dollárt ért egyetlen Boeing-papír, most pedig már csak 180 dollár környékén kereskednek vele.
A cég piaci értéke is a fentiek szerint alakult az elmúlt években:
öt éve még majdnem 250 milliárd dollárt ért a Boeing, ma már ennek már csak kevesebb, mint a felét, 110 milliárdot,
amivel még így is a világ 136. legnagyobb cége – öt éve azonban még bőven az első 50-ben volt.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!