A 2022 februárjában kitört orosz-ukrán háború, az elszabaduló energiaárak és a gyengülő forint eredményeképp az idei évbe 25 százaléknál magasabb pénzromlási ütemmel léptünk. Az első és legfőbb feladat így az volt, hogy ezzel az örökséggel megküzdjünk – mondta el az Economx-nak Horváth Diána. 

Ekkor még rendkívül ambiciózusnak hangzott, és nem meglepő módon általános szkepticizmus is övezte azt a 2022 októberében bejelentett célt, hogy az idei év végére elérjük az egyszámjegyű inflációt, még annak ellenére is, hogy a bázishatások miatt nem tűnt hamvába holt elképzelésnek

Kapcsolódó

– emlékeztetett a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője. Azt is megtanultuk az elmúlt évek során, hogy váratlan események – például a koronavírus-járvány, orosz-ukrán háború, energiaválság – könnyen keresztbe tehetnek a terveknek. 

A szigorú monetáris politika, valamint részben a bevezetett kormányzati intézkedések – kötelező akciózás, online árfigyelő elindítása – nyomán végül december helyett már októberben sikerült 10 százalék alá szorítani az áremelkedési ütemet

– világított rá a szakértő, habár még ezen a ponton is nálunk volt a legmagasabb az infláció az egész Európai Unióban. A gazdaság több területére is rányomta a bélyegét az árak ilyen mértékű elszabadulása. A lakosság a reálbérek csökkenésével szembesült, a magas kamatok és az óvatossági motívum erősödése pedig a fogyasztásuk visszafogását és a megtakarítási kedv erősödését eredményezte. 

Bezuhant fogyasztás, megrendült bizalom

Bár a reálbérek szeptember óta ismét emelkedést mutatnak, illetve több olyan intézkedés is történt, ami a reálbér-csökkenés negatív hatását volt hivatott tompítani – például a SZÉP Kártya keretösszegemelés és hidegélelemre való felhasználhatóság – a lakossági bizalom helyreállítása és a fogyasztás beindulása egy hosszabb folyamatnak ígérkezik. 

A beruházások is csökkentek Magyarországon, ebben több tényező is közrejátszott: 

  • az állami beruházások 2022-ben bejelentett elhalasztása;
  • az uniós források visszatartása;
  • az önkormányzati forráshiány;
  • a magas kamatkörnyezet;
  • a bizonytalan gazdasági helyzet;
  • és a vállalati beruházások visszafogása. 

A szakértő szerint, hogy ne álljanak le teljesen a beruházások azt több, korábban is elérhető kedvezményes hitellehetőség támogatta, például a Széchenyi Kártya Program fenntartása, valamint új kedvezményes hitelprogramok elindítása, ilyen volt a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram. Ezek kedvező forrásbevonási lehetőséget jelentettek az elszabadult infláció miatt megemelkedő kamatkörnyezetben. 

Ezen folyamatoknak köszönhető, hogy míg az év elején visszafogott gazdasági növekedéssel számolt a legtöbb prognózis, mostanra már kismértékű visszaesésről szólnak az előrejelzések – a Makronóm Intézet legfrissebb előrejelzése 2023-ra a gazdaság 0,4 százalékos zsugorodását vetíti előre

A nehéz gazdasági helyzet és az előző évből örökölt problémák ellenére a családok támogatása továbbra is központi elem maradt. Bár új elemmel nem bővült a családtámogatások köre, a korábbi lehetőségek finomhangolása megtörtént: 

  • a falusi csok és a Babaváró esetében a keretösszegeket megemelte a kormányzat, utóbbi esetében az igénylés feltételei szigorodnak;
  • a régebbi csok pedig kivezetésre kerül az év végével, mivel már nem jelent valós támogatást a lakásvásárlást tervezőknek, helyét a csok plusz veszi át. 

Fontos esemény volt még az idei év során a jegybanktörvény módosítása is. A költségvetés az egymást követő válságok, az emelkedő költségek és az elapadó bevételek nyomán rendkívül kifeszített és sokáig Damoklész kardjaként lebegett felette a jegybanki veszteség megtérítésének problémája. 

A korábbi törvény értelmében az MNB veszteségét a költségvetés fedezte volna az elkövetkezendő öt évben, ami a maastrichti 3 százalékos hiánycél teljesítését veszélybe sodorta volna, ez pedig a Stabilitási és Növekedési Paktum újbóli élesítésével Magyarország azonnali túlzottdeficit-eljárás alá vonását eredményezte volna

– fejtette ki Horváth Diána, rámutatva, hogy a módosítás nyomán a jegybank átmenetileg működhet negatív saját tőkével is.

Jönnek az uniós források, felpörögnek a beruházások 

Végezetül egy nem kifejezetten hazai, ám Magyarország szempontjából jelentős tényezőről is célszerű megemlékezni: az egész évet jellemző, uniós forrásokhoz köthető vitákról. 

Mint ismeretes, úgy a 2021-2027-es költségvetési ciklus, mint az RRF források esetében is befagyasztották a Magyarországnak járó összegeket, ezek folyósítását pedig az előírt feltételek teljesítéséhez kötötték. Ez összességében megközelítőleg 31 milliárd euró blokkolását jelentette. 

December 13-án azonban az Európai Bizottság közleményében megerősítette, hogy mintegy 10 milliárd eurónak megfelelő összeg felszabadul a kohéziós forrásokból, vagyis megközelítőleg 3800 milliárd forint uniós forrás megérkezik hazánknak.

„Ezzel megnyílik a lehetőség az elhalasztott pályázatok beindításának, ami pedig a beruházási aktivitás fokozását eredményezi” – zárta elemzését a Makronóm Intézet szakértője. 

Óriást szakítottak idén ezek a magyar nagyvállalatok

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) indexe a tavalyi záráshoz képest 38,42 százalékkal, 16 826,25 ponttal emelkedett, az idei kereskedést 60 620,01 ponton fejezte be. Bővebben --->